Az eddigi adatok szerint legkevesebb ketten megsebesültek, civil infrastrukturális valamint ipari létesítmények, épületek és raktárak rongálódtak meg az éjszakai orosz légicsapásokban Odesszában és Zaporizzsja környékén – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Zaporizzsja környékén az orosz csapatok támadást hajtottak végre egy hétvégiházas üdülőterület ellen, két ember megsebesült, több épület kigyulladt – közölte Ivan Fedorov megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzése alapján az Ukrinform hírügynökség.
A hírügynökség Szerhij Liszaknak, Odessza katonai közigazgatása vezetőjének Telegram-bejegyzése alapján arról is beszámolt, hogy július 20-án kora reggel az orosz rakétatámadás érte a város infrastruktúráját, a helyszínen tart a károk felszámolása. Az eddigi információk szerint a légicsapások következtében senki sem sebesült meg.
Ugyancsak hétfő reggel az orosz hadsereg két üzemanyagtöltő állomásra mért dróncsapást a dél-ukrajnai Mikolajivban, a közelben lévő többszintes lakóház is megrongálódott – tette közzé a helyi katonai közigazgatás sajtószolgálatára hivatkozva az Ukrinform.
Hétfőre virradóra Zaporizzsjában egy 11 éves kislány holttestére bukkantak a romok alatt a vasárnapi orosz bombázás helyszínén. Ezzel háromra nőtt az áldozatok száma, 41 ember pedig megsebesült – közölte Ivan Fedorov katonai kormányzó a közösségi médiában.
Az Ukrajnai Tengeri Kikötők Igazgatósága a Telegramon beszámolt arról, hogy a vasárnap este Odessza közelében történt orosz rakétatámadás következtében 10 ember vesztette életét egy gabonát szállító, Guinea-Bissau zászlaja alatt közlekedő, török tulajdonú kereskedelmi hajón.
A légierő parancsnokságának Telegramon közzétett jelentése szerint az orosz hadsereg hétfőre virradóra két rakétát, valamint 94 csapásmérő és álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek 81 drónt sikerült elfogni az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 9 helyszínen 9 drón célba talált. A jelentés szerint egy irányított légirakéta nem érte el a kijelölt célpontot. A közlemény kiadásának időpontjában néhány drón továbbra is az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Többen meghaltak, illetve megsebesültek az éjszakai orosz légicsapásokban, lakóházak, civil infrastrukturális és ipari létesítmények, benzinkutak rongálódtak meg az ország északi, déli és középső részein – jelentették az ukrán hatóságok.
Szerdára virradóra az orosz csapatok rakétákkal támadták Odessza polgári infrastruktúráját, az eddigi adatok szerint hárman meghaltak, további három ember pedig megsebesült a csapásokban – jelentette Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője Telegram-bejegyzését idézve az Ukrinform hírügynökség. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat tájékoztatása szerint az egyik iparvállalatot érte találat, a raktárépületekben tűz ütött ki, amelynek a megfékezésében 8 tűzoltóegység vett részt. A támadásban több lakóépület is megrongálódott.
Az Ukrinform a kataszrófavédelem sajtószolgálatának Facebook-bejegyzésére hivatkozva beszámolt arról, hogy az észak-ukrajnai Csenyihiv megye Priluki járásában egy 37 éves férfi meghalt, mert drón csapódott egy családi házba. A környéken egy közelebbről meg nem nevezett iparvállalat területén tűz keletkezett.
Az ukrán hírügynökség Vitalij Bunecsko Zsitomir megyei katonai kormányzó Facebook-bejegyzése alapján azt is jelentette, hogy az orosz csapatok július 15-én reggel dróntámadást hajtottak végre egy benzinkút ellen, egy ember megsebesült, őt kórházba szállították.
A Harkiv közdelében fekvő Izjum városa ellen irányított légibombákkal és drónokkal végrehajtott orosz kombinált légitámadás következtében az előzetes adatok szerint sokan megsebesültek, a településen komoly károk keletkeztek. Polgári létesítmények, közüzemi vállalatok vagyontárgyai, mezőgazdasági gépek és magánházak rongálódtak meg, valamint több helyen felcsaptak a lángok – tette közzé a városi katonai közigazgatás közösségi médiában megjelent közleményei alapján az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A légierő parancsnokságának Telegramon közzétett jelentése szerint az orosz hadsereg szerdára virradóra 2 rakétával, valamint 122 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat. Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek 101 drónt sikerült elfognia az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban mindkét rakéta és 18 drón célba talált, további 7 esetben pedig roncsok lezuhanását jegyezték fel. A közlemény kiadásának időpontjában néhány drón továbbra is az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Ukrán hírügynökségek és hírportálok Robert Brovdi, az ukrán fegyveres erők dróncsapatainak parancsnokára hivatkozva ma reggel azt is jelentették, hogy egységeik július 15-én éjjel 20 orosz hajóra – köztük 17 kőolajszállító tartályhajóra – mértek csapást a Fekete-tengeren.
A védelmi minisztérium részletes statisztikát közölt a júniusban lelőtt ellenséges célpontok típusairól, amely képet ad az ukrán védelmi rendszerek leterheltségéről és hatékonyságáról:
A Sahíd, Gerbera és Italmas típusú drónok 90 százalékát megsemmisítették.
A különböző típusú cirkálórakéták − köztük a Kalibr, az Iszkander-K és a Kh-101 − 90 százalékát sikerült leszedni.
A ballisztikus rakéták − mint az Iszkander, a Kinzsal, a 48N6DM és egyéb eszközök − esetében viszont mindössze 40 százalékos volt a találati arány.
A tárca hangsúlyozta, hogy a ballisztikus rakéták jelentik a legmeghatározóbb kihívást az ukrán erők számára, mivel ezek elfogásához jelentős mennyiségű PAC-3 típusú elfogórakétára lenne szükség a Patriot légvédelmi rendszerekhez.
A kritikus infrastruktúra védelme érdekében az ukrán katonai vezetés nyomatékosan kérte a szövetséges országok támogatását. A minisztérium közleményében úgy fogalmazott:
Továbbra is szisztematikusan dolgozunk nemzetközi partnereinkkel a légvédelmi képességek bővítésén. Arra sürgetjük őket, hogy a meglévő készleteikből adjanak át elfogórakétákat Ukrajna kritikus infrastruktúrájának védelmére.
A légtérben zajló háború intenzitása júliusban sem csökkent. Az Ukrinform jelentése szerint a július 9-re virradó éjszaka folyamán az orosz erők által indított 94 drónból 72-t semmisítettek meg sikeresen a légvédelmi egységek.
Az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésén Artem Bondarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) terrorelhárítási központjának törzsfőnöke azt mondta, hogy Oroszország 2022 februárja óta több mint 167 ezer támadást hajtott végre ukrajnai polgári létesítmények ellen.
Állítása szerint az orosz hadműveletek célzottan irányultak az energetikai infrastruktúrára is, hogy a téli időszakban emberek millióit fosszák meg az áram-, hő- és vízellátástól – számolt be az Ukrainski Novini.
Bondarenko szerint a katonai csapások mellett Oroszország folyamatos kibertámadásokat hajt végre, valamint online felületeken keresztül ukrán állampolgárokat próbál beszervezni terror- és szabotázsakciók végrehajtására. Elmondása szerint az orosz titkosszolgálatok különösen a társadalom sérülékeny csoportjait és a kiskorúakat veszik célba, miközben Ukrajna rendszerszinten igyekszik fellépni ezekkel a toborzási kísérletekkel szemben.
Az SZBU vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország rendszeresen veszélyezteti az ukrajnai nukleáris létesítményeket, többek között a Zaporizzsjai Atomerőmű megszállásával, valamint az energetikai infrastruktúra és radioaktívhulladék-tárolók elleni támadásokkal. Hozzátette, hogy Ukrajna szerint a civilek védelme, a kritikus infrastruktúra biztonsága és a felelősök elszámoltatása érdekében erősebb nemzetközi együttműködésre van szükség.
#BREAKING A fire broke out at a shoe factory in Jinjiang, China's Fujian Province, around noon on Thursday.
Firefighters and medics are dispatched to the scene. Officials said some people are trapped or missing, and rescue crews are still working to reach the affected area. pic.twitter.com/03xKzTrcUZ
Az orosz csapások intenzitása Ukrajnában csökkent, mivel Vlagyimir Putyin, a Kreml ura elrendelte a hadseregének, hogy tartalékolja az erőforrásokat az új, nagyszabású támadásokra – figyelmeztetett pénteken Gert Kaju, az észt védelmi minisztérium védelmi készültségi osztályának vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál az ERR észt kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az észt védelmi minisztérium közölte, hogy Oroszország a múlt héten mintegy 900 drónt és 12 rakétát lőtt ki Ukrajna területére. Gert Kaju becslése szerint ez a drónok számának 35%-os, a rakéták számának pedig 84%-os csökkenését jelenti. Véleménye szerint ez egy valóban riasztó jel. A helyzet az, hogy a csapások intenzitásának hirtelen csökkenése után kezdődik egy sor hatalmas támadás Oroszország részéről.
Valójában az ellenség erőforrásokat takarít meg, hogy később egyszerre nagyszámú légitámadási eszközt vethessen be. Az észt védelmi minisztérium képviselője külön nyilatkozott az ukrán mélységi csapások hatékonyságáról. Szerinte ez a nagy hatótávolságú kampány zsákutcába sodorja Putyint.
A Kreml urának kell eldöntenie, hogy mely oroszországi műtárgyakat kell feláldozni mások megmentése érdekében. „Mivel nincs mindenre elegendő légvédelmi eszköz, kiemelt objektumokat kell választani. Ez elkerülhetetlenül kockázatokkal jár, vagyis egyes objektumok védtelenek maradnak, és figyelembe kell venni, hogy megsemmisülnek vagy működésképtelenné válnak” – magyarázta Gert Kaju.
Újabb orosz csapás érte az ukrajnai Szumi régiót, ezúttal azt a helyszínt, ahol a mentőegységek már a korábbi támadás után keletkezett tüzeket oltották.
Az Ukrinform beszámolója szerint a második támadásban egy tűzoltóautó is kigyulladt, de a beavatkozó egységek tagjai nem sérültek meg.
A támadások lakóövezeteket is megrongáltak, legalább hat civil megsérült. A mentők több mint ötven embert menekítettek ki a találatot kapott épületekből, miközben a térségben továbbra is folyamatosak a támadások.
Ukrajnában 2024-ben és 2025-ben mintegy 900 oktatási intézményben okoztak károkat a támadások. Palesztinában legalább 2400 ilyen esetet regisztráltak, számolt be a Guardian.
Az oktatás elleni támadások védelméért dolgozó Globális Koalíció (GCPEA) által végzett tanulmány eredményei szerint a világon az iskolák elleni támadások száma 40%-kal nőtt. Az elmúlt két évben az elemzők több mint 8,5 ezer olyan esetet regisztráltak, amikor fegyveres agresszió ért iskolás gyerekeket és diákokat.
Megjegyezték, hogy az iskolák vagy egyetemek katonai erők vagy fegyveres csoportok általi elfoglalásának esetei 91%-kal nőttek az előző évekhez képest. Legkevesebb 1912 ilyen esetről van tudomás.
A legtöbb oktatási intézmények elleni támadást Kolumbiából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Etiópiából, Haitin, Palesztinából és Ukrajnából jelentették. Összesen ezen a listán a világ 83 országa van.
„A következtetések figyelmeztetésül szolgálnak arra, hogy a globális normák, amelyek egykor a gyermekeket védték, összeomlanak… A világ egy olyan helyzet felé halad, ahol még a legfiatalabbak is veszélyben vannak… Ha most nem cselekszünk, lehet, hogy soha nem kapjuk vissza” – mondta Lisa Chung Bender, a koalíció igazgatója.
Az elemzők adatai szerint a támadásokban meghalt vagy megsebesült diákok és tanárok legnagyobb számát Mianmarban, Nigériában, Jemenben és Kamerunban jegyezték fel. Nigériában több mint 700 embert raboltak el oktatási intézményekből.
A jelentések szerint legalább 11 országban a nőket és lányokat nemük alapján célozták meg. Például Nigériában 2025 novemberében fegyveresek megölték egy bentlakásos iskola igazgatóhelyettesét és 25 lány diákot raboltak el.
Ukrajna csütörtökön új rekordot állított fel az egy nap alatt indított drónok számában, ezzel nemcsak a korábbi maximumot, hanem Oroszország legnagyobb napi támadását is meghaladta az egész háború alatt – számolt be az rbc.ua hírportál az Agentstvo.Novosti orosz portálra hivatkozva.
A jelentés szerint az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az elmúlt 24 órában az orosz légvédelem 992 ukrán repülőgép típusú drónt, 4 nagy hatótávolságú cirkálórakétát és 10 irányított bombát lőtt le. Ugyanakkor a minisztérium csak a lelőtt drónokról számol be – a ténylegesen fellőtt drónok száma ennél magasabb lehet.
Ukrajna korábbi rekordját június 6-án jegyezték fel, amikor az orosz védelmi minisztérium 911 lelőtt drónról, 13 légibombáról és 4 HIMARS rakétáról jelentett be. A háború alatti legnagyobb orosz támadás Ukrajna ellen március 24-én történt – akkor Oroszország egy nap alatt 948 drónt vetett be. Vagyis Ukrajna június 18-án mindkét mutatót túlszárnyalta.
Az orosz média szerint a teljes körű háború első éveiben az ukrán fegyveres erők nem tudták felvenni a versenyt Oroszországgal a terület mélyén végrehajtott dróntámadások intenzitásában. A helyzet idén megváltozott: márciusban, egy hónap alatt először, Ukrajna több drónt indított, mint Oroszország: 7551-et a 6462-vel szemben; áprilisban ismét Oroszország volt előnyben: 6583 a 4801-gyel szemben; májusban Ukrajna visszaszerezte vezető pozícióját: 8973 a 8150-nel szemben.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna csütörtökön új rekordot állított fel az egy nap alatt indított drónok számában, ezzel nemcsak a korábbi maximumot, hanem Oroszország legnagyobb napi támadását is meghaladta az egész háború alatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1781858940 [modified] => 1781813090 ) [title] => Ukrajna csütörtökön először előzte meg Oroszországot a dróntámadások napi számában [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=247959&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 247959 [uk] => 247963 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 247960 [image] => Array ( [id] => 247960 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3.jpg [original_lng] => 38587 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1781812086:8 [_thumbnail_id] => 247960 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1989 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 956712133002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 3126 [2] => 41 [3] => 67169 [4] => 11 [5] => 167 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Tanú [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 233526 [1] => 582 [2] => 1992563 ) [tags_name] => Array ( [0] => orosz támadások [1] => statisztika [2] => ukrán dróntámadások ) ) [9] => Array ( [id] => 247563 [content] =>
Az elmúlt héten az orosz erők csaknem 2000 támadó drónt lőttek ki Ukrajna ellen – jelentette be június 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Összességében Oroszország 1920 harci drónt, 1790 irányított légibombát és 17 különböző típusú rakétát lőtt ki – mondta.
Fokoznunk kell az ezekkel a támadásokkal szembeni ellenintézkedéseinket. Találkozókra készülünk partnereinkkel, hogy megerősítsük védelmünket ez ellen az orosz terror ellen – idézte Zelenszkij Telegram bejegyzését a The Kyivindependent.
Megjegyezte, hogy a közelgő G7-, EU- és NATO-csúcstalálkozók lehetőséget nyújtanak konkrét döntések meghozatalára.
„Elsősorban támogatásra van szükségünk a légvédelem és a nagy hatótávolságú képességeink terén, a Drone Deals formátum keretében történő együttműködés kiterjesztésére, valamint az Oroszországra nehezedő szankciós nyomás további erősítésére” – mondta Zelenszkij.
A lap megjegyezte, hogy Oroszország 2026-ban fokozta Ukrajna elleni nagyszabású támadásait; az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója szerint május volt a leghalálosabb hónap a civilek számára 2022 áprilisa óta. A misszió adatai szerint májusban több mint 2000 civil halt meg vagy sérült meg Ukrajnában.
Ukrajna továbbra is súlyos hiányt szenved a ballisztikus rakéták elleni védelem terén, miközben az orosz támadások egyre inkább ballisztikus rakétákra támaszkodnak. Az Egyesült Államokban gyártott PAC-3 Patriot elfogó rakéták továbbra is a leghatékonyabb rendszerek ezeknek a fenyegetéseknek a kivédésére.
Korábban, április 14-én Ukrajna elnöke kijelentette, hogy az ország amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétákból álló készlete kritikus hiányt szenved.
