A moinești-i ügyészség továbbra sem tartja bűncselekménynek azt, hogy 2019. június 6-án nacionalista románok több ezres csoportja erőszakkal behatolt az úzvölgyi katonatemetőbe megkoszorúzni és felszentelni a román katonák számára kialakított, betonkeresztes parcellát.
Mint ismeretes, az úzvölgyi katonatemetőben történt súlyos magyarellenes eseményeket követően az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt feljelentést tett az ügyészségen rongálás, garázdaság, testi sértés és gyűlöletbeszéd miatt.
Tavaly a feljelentésben szereplő vádak mindegyikét ejtette az ügyészség, majd a jóváhagyott fellebbezést követően, a bíróság visszaküldte az ügyet az illetékes ügyészséghez, hogy az további részletes vizsgálatot folytasson le. Az ügyészség által a napokban megküldött válaszból kiderül: az újból lefolytatott vizsgálatok ellenére sem találtak bűncselekményre utaló nyomot, így ismételten ejtették az összes vádat – ismerteti szombati közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája.
Szerintük a vizsgálat során kizárólag román tanúkat hallgattak meg, akik mind azt vallották, hogy az úzvölgyi temetőgyalázás alkalmával nem történt rendzavarás, noha ezt számos videofelvétel is cáfolja. Mi több, a román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra.
A tájékoztatás szerint az ügyészség válaszából az is kiderül, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért az ügyészség a rongálásra vonatkozó vádat is ejtette, s mivel a kulturális minisztérium szerint a temető nem műemlék, ezért rongálás miatt kizárólag annak tulajdonosa tehetne feljelentést.
Ugyanakkor Csíkszentmárton község az ügyészség irányába jelezte: nem rendelkeznek információval a temető kapujának tulajdonosára vonatkozóan.
Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk.
Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is, mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen, noha az indoklás egy későbbi pontján beismerik, mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyaroknak szánt gyalázkodó rigmusok. Érdekesség továbbá, hogy az ügyészség – az első határozatától eltérően – már nem érvel azzal a megállapítással, mely szerint azért nem történt nemzetiség elleni uszítás az úzvölgyi temetőben, mert a magyar közösség nem számít nemzeti kisebbségnek, de ugyanakkor megjegyzik: csak az minősül gyűlöletbeszédnek, ami a nagyközönségnek szól, az úzvölgyi esetben azonban csak egy meghatározott számú csoport hallhatta a magyarellenes rigmusokat.
„Ez az eset is jól bizonyítja azt a fajta kettős mércét, melyet a román igazságszolgáltatás alkalmaz a magyarság kárára. Ebből a példából is jól kivehető az állampolitikává emelt romániai magyarellenesség. Számos videofelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam – reagált az ügyészség válaszára Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. „Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videofelvételek is igazolnak.
Sajnálatos, hogy a román igazságszolgáltatás ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja a valóságot, az európai és a romániai jogrendet semmibe véve, a terhelő bizonyítékok ellenére büntetlenül jóváhagyja a gyalázkodást. Az erdélyi magyar politikusok első számú felelőssége kell, legyen megvédeni közösségünk tagjait és történelmi hagyatékunkat a fokozódó magyarellenességgel szemben” – tette hozzá Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke.
A Brassó megyei törvényszék jogerősen elutasította szerdán a terrorizmus vádjával börtönbüntetésre ítélt Beke István feltételes szabadlábra helyezési kérését – adta hírül a Krónika online.
A határozat kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A törvényszék megalapozatlannak ítélte Beke fellebbezését a Brassói Bíróság május közepén hozott elutasító ítélete ellen. A terrorizmus vádjával elítélt másik kézdivásárhelyi férfi, Szőcs Zoltán feltételes szabadon bocsátási kérelmét május 27-én utasította el a Brassói Bíróság. Fellebbezését június 16-án tárgyalják másodfokon.
A két székelyföldi férfi a börtönben tanúsított jó magaviseletére és a ledolgozott napok után járó kedvezményekre hivatkozva kérte a feltételes szabadon bocsátást. Amint korábban a Háromszék napilap írta: Beke június 23. után nyújthat be újabb, hasonló kérést.
Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018. július 4-én ítélte öt–öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.
Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.
