A megszállt Krím úgynevezett „vezetője”, Szergej Akszjonov lényegében megerősítette a Védelmi Erők az ideiglenesen annektált félsziget elleni műveletének sikerét – kijelentette, hogy az előző napi áramszünet után szükségállapotot vezetnek be. Elmondása szerint ezt a rezsimet párhuzamosan Szevasztopolban is bevezetik.
„Ezt a rezsimet a pénzügyi, hitel-, szerződéses és egyéb kapcsolatok korszerűsítése érdekében vezetik be” – hazudott Akszjonov. – A veszteségek (az ukrán fegyveres erők legutóbbi tömeges támadásaiból eredő – ZN.ua) leküzdéséhez ezt a pozíciót egyszerűsíteni kell”.
Eközben Mihail Razvozsajev, Szevasztopol gauleiterje megjegyezte, hogy továbbra is nehéz a helyzet mind a Krím, mind Szevasztopol energiaellátásával kapcsolatban. Hozzátette, hogy a szükségállapot addig tart, „amíg a dolgok nem javulnak”.
A szükségállapot bevezetése gyakorlatilag „szabad kezet” biztosít az úgynevezett megszálló hatóságoknak. Ez a döntés lehetővé teszi számukra, hogy manuálisan kezeljék az erőforrásokat és a pénzügyeket, és korlátozzák a polgárok és vállalkozások jogait, például a forgalom ellenőrzését vagy az egyes vállalatok munkájának felfüggesztését. Emellett bizonyos egyszerűsítéseket is biztosít a vállalkozások számára vis maior esetén, valamint kártérítést fizet a lakosságnak.
Két rendkívül erős földrengés rázta meg szerda este Venezuela északnyugati térségét. A Richter-skála szerinti 7,2-es és 7,5-es erősségű rengések mindössze mintegy 40 másodperc eltéréssel következtek be, jelentős károkat okozva az érintett területeken, különösen a fővárosban, Caracasban – számolt be az Index.
A katasztrófa nyomán az ország vezetése szükségállapotot hirdetett, miközben a mentőegységek megkezdték a túlélők felkutatását és a károk felmérését. A hatóságok attól tartanak, hogy az áldozatok száma tovább emelkedhet, ezért a következő órák és napok kulcsfontosságúak lesznek a mentési munkálatok szempontjából.
A tragédia szerda este történt: a földmozgások az ország karibi partvidékén, San Felipe és Yumare térségében mérték a legnagyobb csapást, de a rengéseket az egész országban, sőt még Kolumbiában is érezni lehetett. Az amerikai földtani intézet (USGS) adatai szerint a 7,5-es erősségű főrengés mindössze 10 kilométeres mélységben következett be, ami jelentősen növelte a felszíni pusztítás mértékét.
BREAKING: Multiple structures have reportedly collapsed in Caracas, Venezuela, following a powerful earthquake that struck the region. pic.twitter.com/9KSN4srhwB
Az első jelentések szerint legalább négy ember vesztette életét Caracasban és környékén. Három a főváros Baruta negyedében, miután két épület összeomlott, egy személy pedig a Chacao kerületben, ahol négy épület dőlt össze. Víctor Clark, Falcón állam kormányzója közölte, hogy 22 embert kórházba vittek, 15 felnőtt pedig eltűnt.
Delcy Rodríguez legfrissebb tájékoztatása szerint, legalább 32 ember meghalt és 700 megsérült a két földrengésben.
Közölte, hogy a külföldi mentőcsapatok már megérkeztek Venezuelába, továbbá megköszönte Donald Trumpnak, hogy felajánlotta az Egyesült Államok segítségét.
A fővárosban, Caracasban épületek dőltek össze, utcai járdák repedtek meg, és több városrészben megszűnt az áram- és mobiltelefon-szolgáltatás. A közösségi médiában keringő felvételeken jól látszik, ahogy a lakók menekülnek a romok közül, miközben a város utcáit porfelhők borítják.
A főváros nemzetközi repülőtere, a Simón Bolívar Nemzetközi Repülőtér a jelentések szerint szintén károkat szenvedett, így a működését fel kellett függeszteni. Diosdado Cabello belügyminiszter arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak a szabadban, mivel az utórengések további épületek összeomlását okozhatják.
Delcy Rodríguez ügyvezető elnök televíziós beszédében szükségállapotot hirdetett ki, és megerősítette, hogy vannak halálos áldozatok, bár konkrét számot a katasztrófa utáni órákban még nem közöltek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az USGS figyelmeztetése szerint a pusztítás mértéke és a várható áldozatok száma rendkívül magas lehet: a szakértők tízezer és százezer közé teszik az esetleges halálos áldozatok számát.
„Megértjük az emberek kétségbeesését, de a protokolloknak megfelelően cselekszünk, hogy segítsük azokat, akik a legnagyobb bajban vannak” – nyilatkozta a belügyminiszter.
A nemzetközi közösség és a politikai szereplők sorra fejezik ki szolidaritásukat a venezuelai néppel. Az Egyesült Államok caracasi nagykövetsége közölte, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, míg több környező ország – köztük Kolumbia – is felajánlotta technikai és mentési segítségét.
A The Guardian szerint Jeremy Lewin, az Egyesült Államok külföldi segítségnyújtásért felelős államtitkár-helyettese közölte, hogy Amerika katasztrófaelhárító csapatokat küld Venezuelába. „A venezuelai ideiglenes kormány partnereivel együttműködve az Egyesült Államok kutató- és mentőcsapatokat, orvosi és humanitárius segélyszállítmányokat, valamint egyéb erőforrásokat fog küldeni a tragikus természeti katasztrófa utáni kritikus első napokban” – fogalmazott X-en.
A mentőegységek az éjszaka folyamán is dolgoztak, és továbbra is kutatnak a romok alatt rekedt túlélők után.
Donald Trump: Az Egyesült Államok hajlandó segíteni
Az amerikai elnök közösségi oldalán reagált a szerda éjszakai pusztító földrengésre. Donald Trump közölte, hogy mindkét földmozgás hatalmas mértékű volt és „pusztítóan sok halálos áldozatot követelt”.
Az Egyesült Államok készen áll, hajlandó és képes segíteni! Utasítottam kormányunk valamennyi ügynökségét, hogy készüljenek fel a gyors fellépésre. Ott leszünk új és nagyszerű barátaink mellett
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az első jelentések nem biztatók.
Az ukrán energetikai infrastruktúrára mért orosz csapások súlyos következményei miatt döntés született az energetikai szektorban a szükségállapot bevezetéséről – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a szerda esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz csapások következményei nagyon súlyosak, akárcsak a romló időjárási körülmények. A javítócsapatok, az energiaszolgáltatók, a katasztrófavédők és a közműszolgáltatók éjjel-nappal dolgoznak az áramszolgáltatás és a fűtés helyreállításán.
Mivel azonban számos kérdés sürgős megoldást igényel, szükségállapotot hirdetnek az energiaszektorban. Mindenekelőtt egy koordinációs központot hoznak létre Kijevben, amely állandó jelleggel fog működni. „Általánosságban elmondható, hogy Ukrajna energiaszektorában szükségállapotot vezetnek be. Ukrajna első miniszterelnök-helyettesét, energiaügyi miniszterét bízták meg az ilyen körülmények között élő emberek és közösségek támogatásával, valamint a gyakorlati kérdések megoldásával foglalkozó munka élére” – mondta az elnök.
Egy másik feladat, hogy a kormányzatnak maximalizálnia kell a partnerekkel való együttműködését, hogy tőlük berendezéseket és támogatást szerezzen az energiarendszer helyreállításához. „A kormány biztosítani fogja az ilyen helyzetekre szolgáló tartalék energiaberendezések hálózathoz csatlakoztatásának minden folyamata maximális deregulációját. Arra is törekszünk, hogy jelentősen növeljük az Ukrajnába irányuló villamosenergia-import mennyiségét” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
