Az amerikai külügyminisztérium 19 fajta visszaélést és jogsértést számolt össze az orosz megszállók részéről Ukrajnában

Az oroszok iskolákat és kórházakat bombáznak, tömeges, törvénytelen gyilkosságokat hajtanak végre, felnőtteket és gyermekeket tartanak fogva, kínoznak és deportálnak, korlátozzák a szólás- és mozgásszabadságot – áll az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok helyzetéről szóló jelentésében, számolt be a Censor.NET.

„Oroszország 2022 februárjában elkezdett Ukrajna elleni teljes körű háborúja tömeges haláleseteket és pusztításokat okozott, orosz katonai bűncselekményekről és egyéb atrocitásokról érkeznek jelentések, beleértve a civilek bírósági ítélet nélküli kivégzését, nemi alapú erőszakot, a nők és gyermekek elleni szexuális erőszakot” – jegyezte meg Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a jelentés bevezetőjében.

A dokumentum értelmében tavaly decemberig az oroszok legalább 261 egészségügyi intézményt és több mint 500 iskolát romboltak le. Tartalmazza továbbá az orosz csapatok által a megszállt területeken elkövetett súlyos emberi jogi megsértések listáját. Ezek csak azok a jogsértések, amelyekről a dokumentum készítői „megbízható jelentést” kaptak.

A jelentés az alábbi bűncselekményeket tartalmazza:

• tömeges és illegális gyilkosságok, ideértve a bíróságon kívüli gyilkosságokat is;
• emberek kényszerű eltűnése;
• kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, többek között gyermekek esetében is;
• önkényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
• politikai jellegű bebörtönzés vagy fogva tartás, többek között a „szűrési” műveletek során, amelyeket kihallgatások, kínzások, családok erőszakos szétválasztása, ukrán gyermekek erőszakos deportálása és orosz családokba való örökbeadása;
• a magánéletbe való jogellenes beavatkozás;
• családtag megbüntetése egy hozzátartozó állítólagos bűncselekménye miatt;
• súlyos visszaélések konfliktusok, atrocitások, emberrablások, kínzások és fizikai erőszak során;
• a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, többek között a média képviselői esetében: újságírók elleni erőszak vagy fenyegetés, indokolatlan letartóztatása vagy üldözése, cenzúrázása;
• az internet szabadságának korlátozása;
• a békés gyülekezési szabadságba való beavatkozás;
• a vallásszabadság korlátozása;
• a mozgás szabadságának korlátozása;
• a polgárok szavazási jogának korlátozása a szabad választásokon;
• a politikai életben való részvétel súlyos és indokolatlan korlátozása;
• a nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezetek működésének korlátozása vagy üldözése;
• a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos nyomozás és elszámoltathatóság hiánya;
• a kisebbségek vagy az őshonos lakosság tagjai, például a krími tatárok és az ukránok elleni erőszakos bűncselekmények;
• LMBT személyek elleni erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények.

Ugyanakkor, amint azt a külügyminisztérium megjegyezte, az ukrán hatóságok képviselői is érintettek számos bűncselekményben – gyilkosságokban, kínzásokban, önkényes letartóztatásokban, bírák befolyásolásában, szabadságkorlátozásban, emberüldözésben.

Elmondásuk szerint az állami intézmények nem tették meg az erre vonatkozó intézkedéseket a szabálysértést elkövető tisztviselők felelősségre vonását vagy büntetését illetően, ami büntetlenség légköréhez vezetett.

Például: Denisz Kirejev meggyilkolása Kijevben Biztonsági Szolgálat letartóztatása során. Kirejev tagja volt az ukrán delegációnak az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. Az esetet az Állami Nyomozó Iroda még mindig vizsgálja.