Az oroszok iskolákat és kórházakat bombáznak, tömeges, törvénytelen gyilkosságokat hajtanak végre, felnőtteket és gyermekeket tartanak fogva, kínoznak és deportálnak, korlátozzák a szólás- és mozgásszabadságot – áll az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok helyzetéről szóló jelentésében, számolt be a Censor.NET.
„Oroszország 2022 februárjában elkezdett Ukrajna elleni teljes körű háborúja tömeges haláleseteket és pusztításokat okozott, orosz katonai bűncselekményekről és egyéb atrocitásokról érkeznek jelentések, beleértve a civilek bírósági ítélet nélküli kivégzését, nemi alapú erőszakot, a nők és gyermekek elleni szexuális erőszakot” – jegyezte meg Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a jelentés bevezetőjében.
A dokumentum értelmében tavaly decemberig az oroszok legalább 261 egészségügyi intézményt és több mint 500 iskolát romboltak le. Tartalmazza továbbá az orosz csapatok által a megszállt területeken elkövetett súlyos emberi jogi megsértések listáját. Ezek csak azok a jogsértések, amelyekről a dokumentum készítői „megbízható jelentést” kaptak.
A jelentés az alábbi bűncselekményeket tartalmazza:
- tömeges és illegális gyilkosságok, ideértve a bíróságon kívüli gyilkosságokat is;
- emberek kényszerű eltűnése;
- kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, többek között gyermekek esetében is;
- önkényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
- politikai jellegű bebörtönzés vagy fogva tartás, többek között a „szűrési” műveletek során, amelyeket kihallgatások, kínzások, családok erőszakos szétválasztása, ukrán gyermekek erőszakos deportálása és orosz családokba való örökbeadása;
- a magánéletbe való jogellenes beavatkozás;
- családtag megbüntetése egy hozzátartozó állítólagos bűncselekménye miatt;
- súlyos visszaélések konfliktusok, atrocitások, emberrablások, kínzások és fizikai erőszak során;
- a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, többek között a média képviselői esetében: újságírók elleni erőszak vagy fenyegetés, indokolatlan letartóztatása vagy üldözése, cenzúrázása;
- az internet szabadságának korlátozása;
- a békés gyülekezési szabadságba való beavatkozás;
- a vallásszabadság korlátozása;
- a mozgás szabadságának korlátozása;
- a polgárok szavazási jogának korlátozása a szabad választásokon;
- a politikai életben való részvétel súlyos és indokolatlan korlátozása;
- a nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezetek működésének korlátozása vagy üldözése;
- a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos nyomozás és elszámoltathatóság hiánya;
- a kisebbségek vagy az őshonos lakosság tagjai, például a krími tatárok és az ukránok elleni erőszakos bűncselekmények;
- LMBT személyek elleni erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények.
Ugyanakkor, amint azt a külügyminisztérium megjegyezte, az ukrán hatóságok képviselői is érintettek számos bűncselekményben – gyilkosságokban, kínzásokban, önkényes letartóztatásokban, bírák befolyásolásában, szabadságkorlátozásban, emberüldözésben.
Elmondásuk szerint az állami intézmények nem tették meg az erre vonatkozó intézkedéseket a szabálysértést elkövető tisztviselők felelősségre vonását vagy büntetését illetően, ami büntetlenség légköréhez vezetett.
Például: Denisz Kirejev meggyilkolása Kijevben Biztonsági Szolgálat letartóztatása során. Kirejev tagja volt az ukrán delegációnak az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. Az esetet az Állami Nyomozó Iroda még mindig vizsgálja.