Legyőzték a második hullámot, jöhet a könnygáz

Hongkongban eleinte példásan kezelték a koronavírus-járványt, de márciusban jött a második hullám, nagyot nőtt a fertőzöttek száma.

Most ismét sikerült elfojtani a járványt, ezzel viszont nemcsak a mindennapi élet, hanem a politikai viszályok is újrakezdődtek, a hétvégéken beindultak a tüntetések, amelyekre a hatóságok könnygázzal és tömeges előállításokkal reagáltak.

Hongkongot a világ döntő többségével ellentétben nem érte felkészületlenül az új koronavírus-járvány. A különleges közigazgatású kínai területen 2003-ban 300 áldozatot szedett egy hasonló betegség, a szintén egy koronavírus által terjesztett súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS); az akkori tapasztalatoknak köszönhetően idén január–februárban gyors és hatékony lépéseket hoztak a fertőzés ellen, és az egyébként a helyi kormányzat ellen jó egy éve lázongó lakosság is fegyelmezetten viselte a járványhelyzetet.

Annak idején Hongkongban (Tajvanhoz és Szingapúrhoz hasonlóan) már az első pillanatban szigorú közösségi korlátozásokat vezettek be, rengeteget teszteltek, aprólékos kontaktkutatást végeztek; az eleve magas színvonalú egészségügyi rendszer is jól vizsgázott, nem alakultak ki súlyosabb gócpontok.

Azonban, ahogy február végétől elkezdtek fellélegezni, márciusban elkezdett növekedni a fertőzöttek száma: míg az aktív esetek száma március 18-án nem érte el a százat, április elején 700 körül tetőzött. Bár az elsőnél is súlyosabb második hullámot elsősorban nem helyi terjedés, hanem külföldről érkező fertőzöttek okozták, ettől még kénytelenek voltak visszatérni az eredeti recepthez, és egy sor újabb korlátozást bevezetni.

A napokban ugyanakkor már ezeket is elkezdték feloldani: az aktív esetek száma visszatért a március eleji szintre, a második hullám a jelek szerint lecsengett.

Az élet újraindulása azonban egyelőre ott is elég óvatosan megy, és szakértők szerint egy ideig még nem lehet visszatérni a régi kerékvágásba. Egy kivétellel: a járvány visszaszorulásával szépen lassan újraindulnak a tüntetések, a rendőri vegzálás és a pekingi kormány közvetlen befolyásának növelése.

Az egyéb társadalmi-gazdasági feszültségektől sem független demonstrációkat kemény hatósági fellépés fogadta, amit a tüntetők eldurvulása, majd még durvább rendőri akciók és pekingi fenyegetések követtek, aminek hatására az ellenzék végül hatalmasat tarolt az inkább jelképes fontosságú novemberi helyhatósági választásokon. A télre aztán alábbhagytak a rendőrség és a tüntetők keménymagja közötti összecsapások, a koronavírus-járvány pedig véget vetett a megmozdulásoknak, azonban az utóbbi hetekben már minden érdekelt fél elkezdett ébredezni a téli álmából.

Forrás: index