A bíróság kimondta: Trumpot nem illeti meg az elnöki mentelmi jog a Capitolium elfoglalása ügyében

A szövetségi fellebviteli bíróság döntése értelmében Donald Trumpot nem illeti meg az elnöki mentelmi jog, ezért az Egyesült Államok volt elnökének bíróság elé kell állnia a Capitolium ostroma miatt indult büntető ügyben. Március 4-én lehet az első tárgyalás, Trump a Legfelsőbb Bírósághoz fordul.

Az amerikai alkotmányjogászok az elnökváltás óta vitáznak azon, hogy a korábbi elnököt megillető védettség (mentelmi jog) kiterjed-e a mandátum utáni korszakra is. Trump és ügyvédei szerint igen, mások szerint viszont a privilégiumok megszűnnek a hivatal kitöltésével. 

A háromtagú bírói testület szerint „ebben a büntetőügyben Trump volt elnök Trump állampolgár lett, és más vádlottak védelmét élvezheti csak. A végrehajtói mentelmi jog, amely megvédhette őt az elnöki tisztség alatt, már nem óvja meg a vádemeléssel szemben”. Az indoklás szerint a büntetőjogi felelősségre vonás közérdek, és ezzel lehet elejét venni a felelősség megkerülését szolgáló bosszantó pereknek. (Megjegyzendő, hogy egy új felmérés szerint az összes amerikai több mint fele nem tartaná tisztességtelen lépésnek a felelősség megállapítását, még akkor sem, ha ettől függetlenül Trumpra szavazna.)

Trump nagymértékben támaszkodott egy 1982-es ügyre, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a jelenlegi és korábbi elnököknek mentesülniük kell a Fehér Házi munkájukkal kapcsolatos polgári perekkel szemben. A bíróság azonban kifejezetten jelezte, hogy ez nem vonatkozik azokra a büntetőeljárásokra, amelyekhez nagyobb a közérdek fűződik. 

Akkor J. Michelle Childs bíró megjegyezte, hogy Richard Nixon az elnöki posztról való lemondása után kegyelmet kapott Gerald Fordtól minden olyan bűncselekményért, amelyet „elkövetett vagy elkövethetett” – és ezzel elfogadta, hogy bűncselekménnyel lett volna vádolható.

A Trump elleni legsúlyosabb büntetőjogi vádpont szerint az elnök magatartása az amerikai Kongresszus megtámadásának szításában az állam- és demokráciaellenes bűntettek sorába tartozik, amit még elnöki hivatala idején követett el. 

A volt elnök azonnal jelezte, hogy felkéri az Egyesült Államok Washington D..C. fellebbviteli bíróságát és a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálják felül az ítéletet. Bár jogi érvei folyamatosan kudarcot vallanak a bíróságokon, eddigi időhúzási politikája sikeresnek mondható. Jelen állás szerint az ellene hozható ítéletek is segítheik azt a célját, hogy a szövetségi körzetben folyó tárgyalást az elnökválasztás utánra halassza.

(Euronews)