Oroszországnak lehetővé kell tennie, hogy „független és átlátható nemzetközi vizsgálatot folytassanak a hirtelen halála” ügyében” – jelentette ki Lotte Knudsen uniós nagykövet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Napokkal Alekszej Navalnij temetése után, és alig több mint egy héttel az orosz elnökválasztás előtt 43 ország független nemzetközi vizsgálatot követelt az ismert orosz ellenzéki vezető ügyében – erről az AFP hírügynökség számolt be.
Moszkvának lehetővé kell tennie, hogy „független és átlátható nemzetközi vizsgálatot folytassanak Navalnij hirtelen halála ügyében” – közölte Lotte Knudsen uniós nagykövet 43 állam nevében hétfőn a genfi központú, 47 tagállamot tömörítő ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Az orosz hatóságok szerint a 47 éves politikus-aktivista február 16-án halt meg a szibériai sarkvidéki régióban található „Sarki farkas” börtöntáborban. A politikus, akit egy 2020-as mérgezéses támadás és a táborban eltöltött többszöri magánzárka legyengített, állítólag a jeges börtönudvaron tett séta során összeesett, és az újraélesztési kísérletek ellenére meghalt. Halála – amelynek pontos körülményei máig nem tisztázottak – világszerte együttérzést váltott ki.
Navalnij halála után a hatóságok nyolc napig nem voltak hajlandóak kiadni a holttestét a hozzátartozóknak. Özvegye és édesanyja azt gyanították, hogy ezzel próbálják eltussolni a hatóságok érintettségét a halálában, azt sem tartva kizártnak, hogy a férfit ismét megmérgezték. Múlt pénteken végül Moszkvában temették el Putyin legismertebb ellenfelét.
Az Európai Parlament a múlt héten állásfoglalásban tette közzé, hogy Vlagyimir Putyin személyes büntetőjogi és politikai felelősséget visel Navalnij haláláért. A strasbourgi intézmény is független és átlátható nemzetközi vizsgálatot követelt azon körülmények feltárására, amelyek az orosz ellenzék vezéralakjának február 16-i halálához vezettek.