Peking kijelentette, ellenőrzés alatt tartja a vitatott korallzátonyokat a Dél-kínai-tengeren

Kína igényt tartott a vitatott Sandy Cay-zátonyra, amely néhány kilométerre található a Fülöp-szigetek legfontosabb katonai bázisától a Dél-kínai-tengeren, számolt be a Financial Times.

A Sand Cay Vietnamhoz tartozik, és ott horgászlétesítményeket helyeztek el. A kiadvány cikke szerint Kína ezen lépései növelték az országok közötti újabb konfrontáció kockázatát.

A kínai állami műsorszolgáltató CCTV katonai csatorna szerint a kínai parti őrség „tengerészeti ellenőrzést vezetett be és szuverén joghatóságot gyakorol” Sandy Cay felett. A parti őrség tisztjei kitűztek egy kínai zászlót, ellenőrzésük alá vonták a Spratly-szigetek egyik zátonyát, és fotókat mutattak be az esetről.

Ez a lépés hosszú évek óta az első, hogy Peking, amely a Dél-kínai-tenger szinte egészére tart igényt, hivatalosan kitűzte zászlaját egy másik, korábban nem megszállt területen.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok a legnagyobb közös éves hadgyakorlatát tervezi, amely partvédelmi és szigetfoglalási gyakorlatokat is magában foglal. Ezek az események a jövő héttől kezdődően a Fülöp-szigetek Spratly-hegységhez legközelebbi területén kerülnek megrendezésre.

Bár a Sandy Cay csak egy alig több mint 200 négyzetméteres homokos strand, stratégiai fontosságú Kína számára, mivel a nemzetközi jog 12 tengeri mérföldes sugarú kört biztosít a terület vizein. Ez a terület magában foglalja a Titu-szigetet, egy zátonyt a Dél-kínai-tengeren, amelyet a Fülöp-szigetek a kínai emberek mozgásának nyomon követésére használnak a térségben.

A Fülöp-szigeteki parti őrség 2023 vége óta üzemeltet megfigyelőbázist a Titu-szigeten, Manila pedig a sziget kifutópályáját és egyéb infrastruktúráját korszerűsíti. Az építkezés része annak a törekvésnek a része, hogy a Dél-kínai-tenger zátonyait lakhatóbbá tegyék, és ellensúlyozzák Kína egyre agresszívabb tevékenységét.

Eddig semmi jele nincs annak, hogy Sandy Cay állandó kínai megszállás alatt állna, vagy építkezések lennének rajta. Egy Fülöp-szigeteki tengerbiztonsági tisztviselő szombaton azt nyilatkozta, hogy a kínai parti őrség a zászló kibontása után távozott.

Az elmúlt két évben Manila fokozta a parti őrség járőrözését, és tudományos csoportokat küldött ki a Sandy Cay-re három másik zátonyon végzett kínai rekultivációs tevékenységekről szóló jelentések kivizsgálására.

Egyes szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy további kínai bekebelezések valószínűtlenek, mivel a Peking által az elmúlt évtizedben épített és militarizált mesterséges szigetek kellő jelenlétet és hatókört biztosítottak hadserege és parti őrsége számára.

Kína belföldi törvényei felhatalmazzák a parti őrséget, hogy megállítsák és átvizsgálják a Peking által igényelt vizekre „behatoló” külföldi hajókat, és őrizetbe vegyék a legénységet. Ez növeli az összecsapások kockázatát a Fülöp-szigeteki hadsereggel és parti őrséggel a Titu közelében lévő vizeken, amelyet Kína most a sajátjának tekint.

Kína hadserege nagyobb képességekkel rendelkezik, mint Titu előőrse. A közeli Subi-zátonyon található létesítményei között föld-levegő rakéták hangárai, kifutópálya, radar és egy mélytengeri menedékkikötő található. De mivel csak apálykor van ​​tengernek minősítve, a Subi a nemzetközi jog szerint nem rendelkezik parti tengerrel.