Ukrajna Biztonsági Szolgálatának ellenőriznie kell Zelinszkij, az Állami Légiközlekedési Szolgálat volt vezetőhelyettesének döntését

A légiközlekedés-biztonság tisztviselői a háború idején hozott döntéseit nemcsak az eljárások formai betartása, hanem a nemzetbiztonságra jelentett valós kockázatok szempontjából is értékelni kell.

Ezért Ihor Zelinszkij, az Állami Légiközlekedési Szolgálat volt helyettes vezetőjének cselekedetei, aki részt vett egy orosz szankciók alatt álló vállalat dokumentumai alapján hozott döntésekben a teljes körű invázió kezdetét követően speciális és professzionális ellenőrzést igényelnek az Ukrán Biztonsági Szolgálat részéről. Ezt a véleményét fejtette ki Szerhij Sabovta biztonsági szakértő az UNN-nek adott kommentárjában. December végén Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes benyújtotta Ihor Zelinszkij jelöltségét az Állami Légiközlekedési Szolgálat vezetői posztjára az ukrán minisztertanácsnak megfontolásra. Lehetséges, hogy ezzel megpróbálja elkerülni a nyílt pályázat kiírását erre a pozícióra, mivel az átlátható kiválasztást az idei év őszére tervezik újraindítani.

Mi tette emlékezetessé Zelinszkijt?

Ihor Zelinszkijt tavaly februárban menesztették az Állami Légiközlekedési Szolgálat helyettes vezetői posztjáról. Az UNN korábban arról számolt be, az ukrán légiközlekedési piac képviselői Zelinszkij az Állami Légiközlekedési Szolgálat helyettes vezetői posztjára való kinevezését (2020–2025) a forgalmi légiközlekedés szisztematikus és célzott megsemmisítésének időszakaként jellemzik. Ha 2016-ban több mint 20 Il-76-os repülőgép volt az állami nyilvántartásban, akkor 2025 elejére már csak kettő maradt belőlük, és még azok sem voltak a repülésre alkalmasak.

A szakértők rámutatnak, hogy éppen az Állami Légközlekedési Szolgálat korábbi vezetésének (a szabályozó hatóság vezetője, Olekszandr Bilcsuk és helyettese, Ihor Zelinszkij) döntései tették lehetővé, hogy ezeket a gépeket eltávolítsák az ukrán nyilvántartásból, és ténylegesen orosz ellenőrzés alá kerüljenek. Ebben az időszakban olyan szabályozási döntéseket is hoztak, amelyek célja az Il-76 ukrajnai üzemeltetésének mesterséges akadályozása volt, ami nyilvánvalóan aláássa az állam védelmi képességeit.

Ezenkívül az 1990-es évek óta lehetőség van az Il-76MD repülőgépek további papírmunka nélkül történő üzemeltetésére a különböző minisztériumok, köztük a Védelmi Minisztérium közötti újraregisztrációhoz. 2023 júniusában, amikor Zelinszkij az Állami Légiközlekedési Szolgálat megbízott vezetőjeként tevékenykedett, a légiközlekedési piac és a Védelmi Minisztérium képviselőinek fellebbezését követően hivatalosan is megerősítette, hogy nincsenek akadályok a szállító repülőgépek Ukrajna érdekében történő használatában.

Ugyanakkor hat hónappal később, decemberben meggondolta magát, kijelentve, hogy az Il-76MD nem rendelkezik polgári típusengedéllyel, és nem regisztrálható. Ennek eredményeként blokkolták a repülőgép katonai, humanitárius és evakuálási missziókra való használatát. Ezenkívül ez a döntés a repülőgép leállásához és a karbantartásukra fordított többletköltségekhez vezetett a költségvetésből, ami anyagi kárt okoz az államnak.

Érdemes megjegyezni, hogy a Krím-félsziget illegális annektálása és Oroszország Donbász elleni inváziója után Ukrajna szankciókat vezetett be az Il-76 repülőgép orosz fejlesztőjével, az Il RT-vel szemben. Vagyis tilos bármilyen együttműködés ezzel az orosz vállalkozással.

Ennek ellenére Zelinszkij több tucat légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt állított ki a szankcionált Il RT 2022 júniusi határozata alapján. Valójában ily módon legalizálta az agresszor ország vállalkozásának dokumentumainak felhasználását, ami szakértők szerint több tízmillió dolláros bevételt hozhatott volna az orosz félnek.

Ezenkívül Zelinszkij figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Ukrajnában van egy tanúsítvánnyal rendelkező szervezet, amely képes megfelelő karbantartást biztosítani az Il RT Il-76 repülőgépeihez anélkül, hogy bevonná az orosz szankciók alatt álló, az agresszor ország védelmi ipari komplexumához tartozó vállalatokat. A légiközlekedési piac képviselői az UNN-nek elmagyarázták, döntésével Zelinszkij választás elé állította az Il-75 repülőgép-üzemeltetőket: vagy együttműködik az orosz szankciók alatt álló fejlesztővel, vagy lemond a repülőgép használatáról.

Az állam elleni bűncselekmény

Sabovta elmondása szerint a szankciók alkalmazásának mechanizmusa sok esetben jogilag sebezhető volt, de bevezetése után az állam továbbra is köteles szigorú ellenőrzést biztosítani azok betartása felett. Végül is büntetőjogi felelősségre vonás jár a szankciókról szóló törvény megsértése esetén, különösen, ha az az agresszor állam védelmi ipari komplexumához kapcsolódó struktúrákat és vállalkozásokat érinti.

A szakértő hangsúlyozza, hogy az olyan esetleges döntések vagy intézkedések esetében, amelyek feltételeket teremtettek a szankcionált szervezetekkel való együttműködéshez vagy dokumentumaik legalizálásához, ez nem feltétlenül hivatalos hanyagság, hanem államellenes bűncselekményről van szó.

„Ez nem adminisztratív felelősség, hanem nagyon súlyos és durva jogsértések (döntések meghozatala egy szankcionált orosz vállalat dokumentumai alapján, amely az orosz védelmi ipar része – szerk.), háború idején hatályos jogszabályok megsértése, mert ezek az ellenséges állammal kapcsolatos struktúrákat érintik. És egyértelmű, hogy mindenekelőtt, biztos vagyok benne, ez az ukrán Biztonsági Szolgálat feladata. Mert ami a külkapcsolatokat illeti, arra ott van a kémelhárítás, erre vannak más osztályok… Csak egy válasz van – ez bűncselekmény az ukrán állam ellen, ha ilyen tények léteznek. Nos, az újságíróknak is segíteniük kellene itt – nyilvánosságra kell hozni az ilyen helyzeteket” – jegyezte meg Sabovta.

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács lehetséges szerepével kapcsolatban Sabovta megjegyezte, hogy a Tanács nem rendelkezik ellenőrző funkciókkal, mivel feladata a szankciókkal kapcsolatos anyagok gyűjtése és javaslatok kidolgozása, nem pedig azok végrehajtásának felügyelete. Ezért a szankciós jogszabályok betartásának ellenőrzése az SZBU hatáskörébe tartozik.

Dmitro Kaszjanenko ügyvéd szerint az újságírók által feltárt tények a bűnüldöző szervek vizsgálatának szükségességére utalnak.

„A szabályozó hatóságnak nincs joga engedélyeket, tanúsítványokat vagy egyéb dokumentumokat kiadni, ha azok szankciók alatt álló orosz vállalatok döntésein vagy következtetésein alapulnak. A szankciós rendszer a közvetlen vagy közvetett együttműködés teljes tilalmát jelenti, beleértve a dokumentumok, vizsgálatok vagy „műszaki indoklások” útján történő együttműködést is. Egy ilyen helyzetben történő engedély kiadása valójában legalizálja egy szankcionált szervezet befolyását Ukrajna állami szervén keresztül. Ha ilyen engedélyeket adnak ki, az alapot ad arra, hogy a szankciók megkerüléséről és az Orosz Föderációval való tényleges interakció folytatásáról beszéljünk” – magyarázta Dmitro Kaszjanenko ügyvéd.

Elmondása szerint az Állami Légiközlekedési Szolgálat volt tisztviselőinek cselekedetei az ukrán Büntető Törvénykönyv 111-2. cikkelye (agresszor államnak nyújtott segítség) alapján minősíthetők, ha szándék és az agresszor államnak nyújtott tényleges segítség feltárul, az ukrán Büntető Törvénykönyv 364. cikkelye (hatalommal való visszaélés) alapján, feltéve, hogy a döntést az Állami Légiközlekedési Szolgálat érdekeivel ellentétesen hozták meg, az ukrán Büntető Törvénykönyv 367. cikkelye (hivatali gondatlanság) alapján, ha a tisztviselők „elmulasztották ellenőrizni” a szankciók korlátozásait és eljárásait.

Ezért az Ihor Zelinszkij által meghozott döntések helyzetében logikus és szükséges lépésnek tűnik az ukrán Biztonsági Szolgálat átfogó felülvizsgálata. Végül is nemcsak az egyes közigazgatási intézkedések jogi értékeléséről van szó, hanem annak megállapításáról is, hogy azok károsíthatják-e Ukrajna államérdekeit egy Oroszországgal való teljes körű háború és szankciós konfrontáció összefüggésében.