Életfogytig tartó börtönre ítélték a volt japán miniszterelnök gyilkosát

Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki három és fél évvel ezelőtt egy házi készítésű fegyverrel meggyilkolta Abe Sindzó japán miniszterelnököt.

Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki házilag készített fegyverrel megölte Abe Sindzó volt japán miniszterelnököt – jelentette az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató alapján a CNN. A japán társadalmat és a világot megrázó gyilkosság 2022 nyarán történt, amikor egy kampánybeszéd közben a merénylő rálőtt a miniszterelnökre, akit ugyan kórházba vittek, de életét már nem tudták megmenteni.

De mi állt a gyilkosság hátterében?
A szálak egészen egy Dél-Koreából indult, de mintegy száz országban jelenléttel bíró vallási mozgalomig, az Egyesítő Egyházig vezetnek. Az Egyesítő Egyházat egy Mun Szonmjong nevű vallási vezető alapította 1954-ben, tehát egy évvel a koreai háborút berekesztő fegyverszünet után. A felekezet hagyományosan konzervatív, család-centrikus értékeket, koreai nacionalizmust és a Biblia új, alternatív interpretációit hirdette. Ezek azonban közel sem nevezhetők szokványosnak: Mun szerint például az eredendő bűnnel beszennyezett emberi vért szexuális megtisztulással lehet bűntelenné tenni, vagy éppen hogy Mun maga a visszatérő Messiás. A felekezet emellett talán tömeges esküvőiről a legismertebb. Ezeken egyszerre többszáz, az Egyesítő Egyház által összepárosított ember egybekelését vezényelték le annak a gondolatnak a jegyében, hogy nemzetközi vegyesházasságok révén megteremtik a világbékét.

Az Egyesítő Egyházat gyakorlatilag alapítása óta sok kritika éri, hogy változatos módokon kizsákmányolja a híveket – például ráveszi őket, hogy jövedelmük jelentős részét rendszeresen a felekezetnek utalják, „sprituális áru” címén drámaian túlárazott dísztárgyakat vegyenek vagy akár ingatlanjaikat is eladják azért, hogy az egyház javára adakozzanak belőle. Ahogy az a rendőrségi kihallgatások során is kiderült, Tecuja Jamagami, is megszenvedte az Egyesítő Egyház kizsákmányolását: anyja a család minden vagyonát a felekezetnek adományozta, amely csődhöz és további családi tragédiákhoz vezetett.

A gyilkos úgy gondolta, hogy Abe Sindzónak közeli kapcsolata van a szektával, annak legbefolyásosabb politikai támogatója, ezért elmondása alapján személyes bosszúvágyból végzett a volt kormányfővel.

De mi köze az Egyesítő Egyháznak Abe Sindzóhoz?
A különös felekezet nem csupán vallási, hanem a kezdetektől fogva politikai tevékenységet is folytatott, zászlajára tűzve elsősorban a kommunizmus elleni harcot, a koreai nacionalizmust és a Koreai-félsziget egyesítését. Ennek érdekében, illetve azért, hogy szektájából világszintű vallási mozgalom válhasson, az egyház alapítója jó kapcsolatokat épített konzervatív államfőkkel, elsősorban az Egyesült Államokban és Japánban, hatalmas kampányadományokkal vagy megvesztegetéssel megpróbálva befolyást gyakorolni a döntéshozatala.

Az Egyesítő Egyháznak szerepe volt például az 1976-os „Koreagate” néven elhíresült amerikai botrányban is, amikor egy gazdag dél-koreai üzletemberen keresztül igyekeztek kongresszusi képviselőket megvesztegetni és megpróbálni megváltoztatni Nixon elnök döntését a Dél-Koreában állomásoztatott amerikai csapatok számának csökkentéséről.

A szekta a japán politikát 1955 óta domináló Liberális Demokrata Párt (LDP) konzervatívabb szárnyával is közeli kapcsolatot tudott kialakítani. Az együttműködés alapját a közös antikommunista álláspont jelentette, az Egyesítő Egyház pedig úgy igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot a befolyásszerzés reményében, hogy helyi választásokon szavazatokkal és önkéntesek mobilizálásával segítette az LDP-s képviselőket a hatalomra jutásban.

A mozgalomnak sikerült szorosra fűzni viszonyát Kisi Nobuszuke volt japán miniszterelnökkel, Abe Sindzó nagyapjával – olyannyira, hogy Kisi még Ronald Reagannél is lobbizott, mikor Munt adócsalásért börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban. A jó kapcsolat a Liberális Demokrata Párton belüli networképítéshez is ugródeszkaként szolgált Munnak, az Egyesítő Egyház összefonódása a Kisi-Abe családdal, így Abe Sindzóval is pedig a későbbiekben is kitartott. Bekötöttsége révén a szekta a sorozatos visszaélések és illegális tevékenységei ellenére is háborítatlanul folytathatta működését Japánban. A szektavezető Mun nem szerénykedett saját szerepét és befolyását illetően:

azt állította, hogy ő a királycsináló, aki nélkül nem lehet valaki miniszterelnök Japánban.

Az, hogy a szekta lobbizása összességében hogyan befolyásolta a japán döntéshozatalt, a mai napig nem tisztázott. Az sem feltérképezett, hogy milyen mélységű lehetett Abe Sindzó és a mozgalom kapcsolata. A volt miniszterelnök halála azonban ráirányította a figyelmet a különös összefonódásra, s miután kiderült, hogy az LDP-s képviselők legalább fele be van kötve az Egyesítő Egyházhoz, a kormánypárt komoly krízishelyzetbe került. Ez a botrány volt az egyik fő oka az akkori miniszterelnök, Kisida Fumio lemondásának, az LDP pedig azóta is nyögi a hitelességi válság következményeit. Az azóta készült jelentések szerint a szekta 290 LDP-s képviselőt segített a 2021-es alsóházi választásokon.

Abe öröksége
Abe Sindzó Japán modern történetének legmeghatározóbb politikusa volt, aki majdnem kilenc évet töltött az ország élén, ezzel a leghosszabb ideig hivatalban lévő japán miniszterelnök. Politikusdinasztiából származott: nagyapja, Kisi Nobuszuke miniszterelnök, apja külügyminiszter volt. Az „Abenomics”-nak keresztelt gazdasági csomagja révén némi fellendülést volt képes elérni a stagnáló japán gazdaságban.

Kormányzása idején a japán kül- és biztonságpolitika is érezhetően proaktívabbá vált. Hivatali ideje alatt első ízben növelték meg a korábban egy százalékban maximalizált japán védelmi büdzsét, és újraértelmezték a békealkotmány 9. cikkelyét is, melynek értelmében Tokió immáron a kollektív védelem jegyében is tehet katonai lépéseket. Nacionalista, konzervatív nézetei is figyelemreméltóak: deklarált célja volt a japán nemzeti büszkeség visszaállítása, a japán militarista múlthoz való viszonyulás felülvizsgálata. Japán jelenlegi miniszterelnöke, Takaicsi Szanae Abe protezsáltja volt, és eddigi és tervezett intézkedései alapján is az abei politikai irányvonal örököseként pozícionálja magát.

Forrás