Többször alkalmatlannak találták, végül mégis mozgósították – elhunyt Reban Zsolt

A napokban újabb tragikus hír rázta meg Kárpátalját. A Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás közleménye szerint január 18-án elhunyt Reban Zsolt, 1984-ben született, guti illetőségű katona. Halálának körülményeiről a családtagok és hozzátartozók vallomásai alapján rajzolódik ki a történet, amely sok kérdést és fájdalmat hagy maga után – számolt be cikkében a Kárpátalja hetilap.

Már lassan négy éve tart az orosz–ukrán háború, amelynek következtében családok százezrei kényszerültek elhagyni otthonukat, emberek milliói menekültek külföldre, és a harcok során több százezren vesztették életüket. Most a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás ismét egy kárpátaljai magyar férfi elvesztéséről számolt be, akiknek már csak a halálhíre érkezett meg szülőfalujába.

A család elmondása szerint Zsolt gyermekkora óta beteges volt, szívproblémákkal küzdött, és korábban többször is alkalmatlannak minősítették katonai szolgálatra. Ungváron és Beregszászban is vizsgálták, ám minden alkalommal hazaküldték, mondván katonai szolgálatra nem alkalmas. Így hivatalos katonai múltja sem volt.

Mégis január 6-án, a délutáni órákban, amikor munkából tartott hazafelé ebédelni, rendvédelmi jármű állította meg a faluban. A helyszínre siető családtagok hiába próbálták jelezni, hogy beteg emberről van szó, nem hallgatták meg őket. A férfit akarata ellenére elvitték, a hozzátartozók pedig napokig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak arról, hová került.

Az elhunyt családjának elmondása szerint Zsolt csak ritkán tudott telefonálni. Utoljára január 16-án sikerült beszélni vele. Akkor még arról számolt be, hogy a Lemberghez közeli Javoriv katonai központban van kiképzésen, és nem tudja, mikor engedik haza.

Január 18-án érkezett a tragikus hír: Zsolt rosszul lett a kiképzés helyszínén, összeesett, és életét vesztette. A családot a gyászhírről egy tiszt értesítette telefonon. A hivatalos iratok szerint a halál oka szív- és légzési elégtelenség volt, enyhe tüdőgyulladással kísérve.

A család a Kárpátalja hetilapnak úgy fogalmazott: a hír hallatán teljesen összetörtek.

Zsoltit a faluban mindenki szerette. Bár féltettük, az utolsó pillanatig bíztunk abban, hogy épségben hazatér a háború borzalmaiból. Amikor megérkezett a halálhíre, mindannyian összeroppantunk

– nyilatkozta az elhunyt édesanyja.

A holttestet a szükséges vizsgálatok után Beregszászba szállították, ahol a hozzátartozók azonosították. A temetés január 26-án katonai tiszteletadás mellett zajlott.

Reban Zsolt nem volt hivatásos katona. Egész életében alkalmi munkákból élt, főként a faluban dolgozott, segített, ahol tudott. Keresete – bár szerény volt – hozzájárult idős szülei megélhetéséhez. Halála nemcsak emberi, hanem súlyos egzisztenciális veszteséget is jelent a család számára.

Ez az eset egy újabb fájdalmas emlékeztetője annak, hogy a háború nemcsak a frontvonalon szedi áldozatait. Egy csendes falusi ember, egy fiú, egy testvér, egy gyermek élete ért véget – túl korán, túl sok megválaszolatlan kérdéssel. Kárpátalja ismét gyászol.