A Dél-koreai rendőrség rajtaütött egy kémügynökségen az állítólagos észak-koreai drónbevetés miatt

Phenjan azt állította, hogy január elején lőtt le egy felderítő drónt, azzal vádolva Szöult, hogy a repülőgépet azért küldte, hogy „fontos célpontokról” gyűjtsön információkat.
A dél-koreai hatóságok kedden razziát tartottak az ország hírszerző ügynökségénél egy állítólagos drónbetöréssel kapcsolatos vizsgálat részeként, amely alááshatja Szöul erőfeszítéseit a Phenjannal való kapcsolatok javítására.

Észak-Korea januárban lelőtt egy megfigyelő drónt a keszongi ipari központ közelében, azzal vádolva szomszédját, hogy „fontos célpontokról” próbált hírszerzési információkat szerezni.

Szöul tagadta a hivatalos érintettségét, Lee Jae-myung dél-koreai elnök pedig azt mondta, hogy egy ilyen cselekedet egyenértékű lenne „észak-koreai lövéssel”.

Egy közös katonai-rendőri munkacsoport azonban kedden bejelentette, hogy három aktív szolgálatot teljesítő katona és egy kémügynökségi alkalmazott ellen indított vizsgálatot az „igazság alapos kiderítése” érdekében.

A dél-koreai nyomozók 18 érdekes helyszínen tartottak razziát, köztük a Védelmi Hírszerző Parancsnokságnál és a Nemzeti Hírszerző Szolgálatnál.

Politikai kötéltánc
Az észak-koreai hadsereg január elején lelőtt egy „megfigyelő felszerelést” szállító drónt – közölte az állami Koreai Központi Hírügynökség.

Az ügynökség által közzétett fotók egy szárnyas jármű roncsait ábrázolták a földön, szürke és kék alkatrészek gyűjteménye mellett, amelyek állítólag kamerákat is tartalmaztak.

A drón felvételeket tárolt „fontos célpontokról”, köztük határ menti területekről – közölte egy észak-koreai katonai szóvivő.

A kegyvesztett dél-koreai volt elnököt, Jun Suk-jolt korábban azzal vádolták, hogy 2024-ben pilóta nélküli drónokat használt propaganda szórólapok szórására Észak-Korea felett.

Lee megfogadta, hogy helyrehozza kapcsolatait Észak-Koreával az ilyen provokációk elfojtásával, sőt, egy ritka bocsánatkérésre is utalt.

„Úgy érzem, bocsánatot kellene kérnem, de habozok hangosan kimondani” – mondta decemberben.

„Attól tartok, hogy ha mégis megteszem, az ideológiai csatározások vagy az Észak-pártiság vádjának talaja lehet.”

Csung Dong-jong dél-koreai újraegyesítési miniszter korábban azt sugallta, hogy az állítólagos behatolásban olyan tisztviselők is részt vehettek, akik továbbra is hűek voltak a korábbi keményvonalas vezetőhöz, Júnhoz.

Három civilt már megvádoltak a drónbotrányban való állítólagos szerepük miatt.

Egyikük nyilvánosan vállalta a felelősséget, mondván, hogy az észak-koreai pjongszani uránfeldolgozó üzem sugárzási szintjének felmérése érdekében cselekedett.

Yoon bíróság előtt
Yoon volt elnököt jelenleg azzal vádolják, hogy illegálisan drónokat küldött Észak-Koreába, hogy ürügyet teremtsen a 2024 végi hadiállapot kihirdetésére.

Az ügyészek azzal vádolják Junt, hogy utasította a szöuli hadsereget drónok Phenjan feletti repültetésére és Észak-Korea-ellenes szórólapok terjesztésére, hogy ezzel provokálja a választ.

Azt mondták, hogy Yoon és mások „összeesküdtek, hogy olyan feltételeket teremtsenek”, amelyek lehetővé tették számára, hogy a hadiállapot kihirdetésével megerősítse hatalmát.

Yoon katasztrofális kísérlete a polgári uralom megdöntésére végül kudarcot vallott.

A 65 éves férfit tavaly áprilisban vád alá helyezték és menesztették hivatalából.

A múlt hónapban Yoont öt év börtönbüntetésre ítélték az első ítéletben, amelyet nyolc büntetőeljárásban hoztak nyilvánosságra a hadiállapoti botrány és más vádak miatt.

Forrás