A boszniai ügyészség is vizsgálja a „szarajevói embervadásztúrák” ügyét

Európa egyik legsötétebb titka a délszláv háború véres napjaiból. Gazdag turisták fizettek, hogy embereket, köztük gyerekeket gyilkolhassanak. A „szarajevói embervadásztúrák” sokkoló története újabb fordulathoz érkezett, mikor a boszniai ügyészség is vizsgálódni kezdett.

Gazdag turisták fizettek gyerekek megöléséért. Vizsgálat folyik Bosznia-Hercegovinában az úgynevezett szarajevói embervadásztúrák ügyében – erősítette meg a bosznia-hercegovinai ügyészség kedden.

A tájékoztatás szerint a háborús bűncselekményekkel foglalkozó különleges osztályon nyilvántartott ügyben az ügyész utasítására jelenleg is különböző vizsgálatok zajlanak.

Az ügyészség tavaly év végén felvette a kapcsolatot az olasz igazságügyi szervekkel, illetve az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusával (MICT) az állítások ellenőrzése céljából.

Az olasz sajtó tavaly november elején számolt be arról, hogy a milánói ügyészség vizsgálja:

fizettek-e pénzt a boszniai háború idején külföldiek azért, hogy a kilencvenes években, Szarajevó ostroma alatt a várost körülvevő dombokról védtelen civilekre lőhessenek.

A milánói eljárás közvetlen előzménye Ezio Gavazzeni olasz újságíró és regényíró feljelentése volt. Gavazzeni azt állította, hogy olaszok és más külföldiek pénzt fizettek a boszniai szerb erők tagjainak azért, hogy részt vehessenek a civilek elleni lövöldözésekben. Gavazzeni szerint az ügy feltárására Miran Zupanic szlovén rendező 2022-ben bemutatott Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte. Elmondása alapján a résztvevők jelentős összegeket fizettek, az olaszok pedig gyakran Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket a Szarajevóra néző magaslatokra.

Az ügyben vizsgált bűncselekmények az olasz jog szerint nem évülnek el.

A nyomozás első azonosított gyanúsítottja egy 80 éves olasz férfi, aki korábban teherautó-sofőrként dolgozott. A férfit többrendbeli, előre kitervelt emberöléssel gyanúsítják, amelyeket az olasz jog szerint „aljas indíték” súlyosbíthat.

A gyanú szerint más, egyelőre ismeretlen személyekkel együtt vett részt olyan bűncselekményekben, amelyek során 1992 és 1995 között, a Szarajevót körülvevő dombokról leadott lövések következtében védtelen civilek – köztük nők, idősek és gyermekek – vesztették életüket.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a gyanúsított maga is leadott-e lövéseket civilekre, avagy a lövöldözésekhez kapcsolódó szállítási és szervezési feladatokban működött közre. A gyanúsított szabadlábon védekezik, a milánói ügyészség február 9-ére idézte be kihallgatásra.

Szarajevó 1992 és 1995 között ostrom alatt állt, miután Bosznia-Hercegovina kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások és az orvlövészek által leadott lövések következtében mintegy 11 ezer civil halt meg.

Az áldozatokat képviselő szervezetek adatai és nemzetközi bírósági ítéletek szerint a csaknem négy évig tartó szarajevói ostrom során minden tizedik megölt gyermek mesterlövész által leadott lövés áldozata volt, több mint 14 ezer gyermek pedig megsebesült.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi ítéleteiben megállapította: a mesterlövészkampány célja Szarajevó civil lakosságának megfélemlítése és terrorizálása volt – írja az MTI.