Újabb Trumpra vonatkozó FBI-iratok kerültek elő az Epstein-aktákból

Újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra az Egyesült Államokban az Epstein-aktákból, miután az igazságügyi minisztérium elismerte: adminisztratív hiba miatt több FBI-jegyzőkönyv kimaradt az első publikálásból. A most közzétett iratokban egy nő azt állítja, hogy kiskorúként szexuális bántalmazást szenvedett el, és vallomásában Donald Trump nevét is megemlíti. A Fehér Ház szerint a vádak megalapozatlanok.

Az amerikai igazságügyi minisztérium pénteken közölte, hogy több, az Epstein-ügyhöz kapcsolódó FBI-dokumentum tévesen „duplikátumként” lett megjelölve egy belső nyilvántartásban, ezért nem lehetett olvasni a nyilvános adatbázisban. A hibát azután javították, hogy az amerikai média jelezte a hiányt.

A Sky News információi szerint a közzétett iratok három, 2019-ben készült FBI-interjú összefoglalóját tartalmazzák. Ezek egy dél-karolinai nő vallomását rögzítik, aki Jeffrey Epstein letartóztatása után jelentkezett a hatóságoknál. A nő azt állítja, hogy 13 éves korában, az 1980-as évek közepén bántalmazta őt az amerikai pénzember, de több befolyásos ismerőse is visszaélt vele.

A frissen publikált jegyzőkönyvekben – saját állítása szerint – szerepel Donald Trump neve is.

Nincs büntetőeljárás

A dokumentumok nem tartalmaznak bírósági megállapítást vagy vádemelést Trump ellen, és nem jelentenek új büntetőeljárást. Az amerikai igazságügyi minisztérium már korábban figyelmeztetett, hogy az Epstein-akták között ellenőrizetlen, akár valótlan beadványok is szerepelhetnek, mivel a törvény értelmében minden, az FBI-hoz benyújtott anyagot közzé kellett tenni.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt a vádakat „teljes mértékben megalapozatlannak” nevezte, hangsúlyozva, hogy azokat „semmilyen hiteles bizonyíték nem támasztja alá”. Trump korábban következetesen tagadta, hogy bármilyen jogsértést követett volna el az Epstein-üggyel összefüggésben, és többször kijelentette: az akták szerinte őt igazolják.

Árnyak a kilencvenes évekből

Trump és Epstein a kilencvenes években és a kétezres évek elején azonos körökben mozogtak Floridában és New Yorkban. Több archív felvétel is készült róluk közös rendezvényeken, köztük a floridai Mar-a-Lagóban.

Egy 2002-es interjúban Trump „nagyszerű fickónak” nevezte Epsteint, majd évekkel később – már Epstein 2019-es halála után – azt mondta, hogy 15 éve nem beszéltek, és nem volt a rajongója. A kapcsolat megszakadásának okát nem részletezte.

Epsteint 2019-ben szexuális célú emberkereskedelem vádjával tartóztatták le, de még a tárgyalás előtt holtan találták manhattani börtöncellájában. Halálát hivatalosan öngyilkosságnak minősítették, de az ügy azóta is a modern amerikai közélet egyik legvitatottabb fejezete. Korábbi élettársa, Ghislaine Maxwell jogerős börtönbüntetést kapott a kiskorú lányok toborzásában és kizsákmányolásában játszott szerepéért. Az úgynevezett Epstein Files Transparency Act kötelezte az igazságügyi minisztériumot a dokumentumok anonimizált közzétételére. A törvény kimondja, hogy iratokat nem lehet visszatartani pusztán politikai érzékenység vagy reputációs kár miatt, ugyanakkor lehetővé teszi az áldozatok adatainak és az aktív nyomozásokat érintő részeknek a kitakarását.

A fájlok még sokáig beszélnek

Az Epstein-akták több millió oldalnyi anyagot tartalmaznak, és az amerikai közéletet továbbra is hullámokban rázzák meg az újabb és újabb részletek. Bár a most publikált dokumentumok nem jelentenek vádemelést, a politikai következmények így is jelentősek lehetnek egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államokban ismét kiélezett a belpolitikai verseny.

Egy biztos, Jeffrey Epstein több mint ezer áldozatot érintő ügye továbbra sem lezárt történet. Az akták nyilvánosságra hozatala nem csak múltbeli bűncselekmények árnyékát vetíti a jelenre, hanem újra és újra felteszi a kérdést, meddig ér a hatalom, és hol kezdődik a felelősség.

(index.hu)