Az USA először vetett be B-1 bombázót az Irán elleni újabb csapássorozat óta

Az amerikai hadsereg kedden nagy hatótávolságú B-1 stratégiai bombázót vetett be az Iszlám Forradalmi Gárda célpontjaira mért csapások során Iránban, jelentette az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

„Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok B-1 bombázót vetett be azóta, hogy 12 nappal ezelőtt újra indultak a harci cselekmények Iránnal” – áll a publikációban.

A két tucat 900 kg-os bombát vagy tucatnyi cirkálórakétát szállító B-1 bombázók alkalmazása állítólag az Egyesült Államok katonai hadjáratának jelentős eszkalációját és kiterjesztését jelzi. A B-1 a hangsebességnél gyorsabban tud repülni alacsony magasságban, miközben a bombázók típusai közül a legnagyobb terhelést hordozza.

Donald Trump amerikai elnök továbbra is fontolgatja, hogy visszatérjen az Irán elleni nagy hadműveletekhez, miközben az Egyesült Államok hadserege folyamatosan erősödik a térségben. Amerikai és izraeli tisztviselők szerint ez napokon belül megtörténhet.

A B-1 küldetését egy nagy-britanniai légibázisról kezdte, és az online repülőgép-követő webhelyeken észlelték.

Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) keddi közleményében nem jelentette be a B-1-es küldetését az aznapi csapásokkal kapcsolatban.

A kiadvány szerint nem világos, hogy mit támadott a B-1, vagy hogy a nagyszabású küldetés hatékonyabb volt-e, mint az elmúlt napok más csapásai.

Az Egyesült Államok az Epic Fury hadművelet során több B-1-es bevetését is végrehajtotta rakétabázisokat, parancsnoki központokat, fegyverraktárakat és légvédelmi rendszereket támadva.

Az amerikai csapások kiterjesztése ellenére úgy tűnik, hogy az iráni rezsim nem változtatta meg álláspontját a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. És továbbra is támadásokat hajt végre az amerikai bázisok ellen a régióban, írta a kiadvány.

Egyes amerikai védelmi tisztviselők szerint Irán katonai képességei a Hormuzi-szoros környékén „szinte nem léteznek”, mások szerint azonban Irán továbbra is képes megtámadni a térségben lévő hajókat.

Szerdán Trump elnök azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza a hidakat és erőműveket, többek között Teheránban is, ha Irán további hajókat támad meg a Hormuzi-szorosban. Irán válaszul az Egyesült Államokkal szövetséges Perzsa-öböl menti államok infrastruktúráját fenyegette meg.

Szintén szerdán huszita lázadók támadtak meg szaúdi hajókat, először azóta, hogy bejelentették a szaúdi kikötők blokádját.

Egy amerikai védelmi minisztériumi tisztviselő szerint a húszik támadásait, miután hónapokig szinte teljesen távol voltak a háborútól, Irán motiválhatta.

A tisztviselő szerint Irán a huszitákat arra akarja felhasználni, hogy a Perzsa-öböl mellett egy új frontot hozzon létre a Vörös-tengeren is, és nyomást gyakoroljon egy másik kritikus nemzetközi olajszállítási útvonalra.

Szerdán több, a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajó is megváltoztatta az útvonalát, hogy elkerülje a Bab el-Mandeb-szoroson való áthaladást, tartva a husziták támadásaitól.

A közvetítők továbbra is tárgyalásokat folytatnak amerikai, iráni és ománi tisztviselőkkel, hogy megpróbáljanak új megállapodást kötni a Hormuzi-szoros blokádjának feloldásáról és a harcok befejezéséről.

Egy regionális forrás szerint az iráni vezetés nem fogadta el a közvetítők által előterjesztett legújabb javaslatot.

Nem világos, hogy Trump mennyi időt fog diplomáciai erőfeszítésekre fordítani. „Súlyos csapások érik őket, és megállapodást akarnak kötni” – mondta Trump szerda este Georgiában tartott beszédében.

„De azt mondom, hogy nem állnak készen a megállapodásra, mert minden alkalommal, amikor megállapodást kötnek, meg akarják változtatni. Nem állnak készen, de hamarosan készen lesznek” – tette hozzá.