Megkezdődött Nicolas Sarkozy márciusban elhalasztott újabb pere

Megkezdődött Nicolas Sarkozy márciusban elhalasztott újabb pere

17:50 Május 20, 2021

Események 1134 7 хвилин

Megkezdődött csütörtökön a párizsi büntetőbíróságon az a per, amelyben Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek (2007-2012) három hónapon belül másodszor kell az igazságszolgáltatás elé állnia. A volt elnöknek további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve azért kell felelnie, mert ő és a pártja többet költöttek el a kampányra a megengedettnél.

A pert eredetileg márciusban tartották volna meg, de el kellett halasztani, mert az egyik fővádlottnak, a kampánystáb volt helyettes vezetőjének és egyben könyvvizsgálójának, Jérome Lavrilleux-nek az ügyvédjét koronavírussal ápolták.

Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.

A volt elnök a per nyitónapján nem jelent meg a bíróságon. Előzetesen jelezte, hogy csak az őt érintő tárgyalási napokon lesz jelen, amelyek a június 14-én kezdődő héten esedékesek. A per június 22-ig tart. Az illegális kampányfinanszírozási ügyben a volt elnök egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.

A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután Jérome Lavrilleux elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsítják, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.

Nicolas Sarkozy úgy tekinti, hogy a büntetését már megfizette azzal, hogy visszatérítette a 363 ezer eurót. Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni, s feltehetően a megengedett összegnek a dupláját költötte el. Az ügyészség szerint erről a volt elnöknek is tudomása lehetett.

A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.

A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A nyomozás ugyanakkor azt nem tudta megállapítani, hogy az exelnök kezdeményezésére hozta-e létre a stábja az illegális finanszírozási rendszert, sem azt, hogy ő valamilyen formában részt vett benne, illetve tudott a részleteiről. Az ügyészség csak azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusban és áprilisban küldött írásos figyelmeztetéseit a törvénytelen túlköltekezésről.

Nicolas Sarkozy 2012-ben eredetileg csak egy villámkampányt tervezett 15 nagygyűléssel, amelyből csak 3-4 lett volna kifejezetten nagyszabású. A nyomozás arra világított rá, hogy az elképzelés időközben megváltozott, a kampánystáb egyre több hang- és fénytechnikát rendelt meg “grandiózus és milliméterre kiszámított rendezéssel” egyre látványosabb nagygyűlésekhez, ezért a költségek megugrottak, a könyvvizsgáló pedig hiába küldte a figyelmeztető üzeneteket, az akkori államfő végül több mint negyven meetinget tartott, amelyek a vádirat szerint “nagyon gyorsan” követték egymást és az utasítások teljes improvizációja jellemezte őket.

Miután a költségek “látványosan elszálltak”, azok politikai és pénzügyi következményeinek elkerülése érdekében a pártvezetés a kampányszámlák “megtisztításáról” döntött – olvasható a vádiratban. A kettős könyvelésnek köszönhetően a nagygyűlések költségeit lecsökkentették, és az összeg egy részét közvetlenül a jobbközép kormánypártnak számlázták ki fiktív rendezvények feltüntetésével. A kampány vezetői tagadják a csalást, azt állítják, hogy a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion vezetői a saját zsebükre dolgoztak.

MTI

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei