A brit titkosszolgálatok szerint Moszkva és Teherán fedőszervezeteken keresztül próbál fegyveres akciókat szervezni szerte Európában.
„Tartós káoszt kelteni és fenntartani az Egyesült Királyság és Európa utcáin. Ezen dolgoznak az orosz hírszerző ügynökségek” – közölte a héten Ken McCallum, az MI5 főnöke. A brit katonai hírszerzés vezetője az Egyesült Királyságot érő biztonsági fenyegetésekről szóló éves beszámolójában elmondta, hogy az orosz katonai hírszerzés (hivatalos nevén Felderítő Főcsoportfőnökség, rövidítve GRU) ügynökei több szabotázsakciót is végrehajtottak az Egyesült Királyságban, és hozzátette, hogy információik szerint további veszélyes akciókra készülnek. McCallum kiemelte, hogy az incidensek oka nem más, minthogy az Egyesült Királyság támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában.
A hírszerzés vezetője arról is beszélt, hogy az MI5 legalább húsz iráni, vagy Irán által támogatott fenyegetésre reagált az utóbbi egy évben.
Kiskorúak McCallum munkája jórészt a szélsőséges iszlamista szervezetekre és a szélsőjobboldali terrorizmusra összpontosul. Jelentése során arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint a szélsőségesek a fiatalabb generáció tagjait egyre sűrűbben környékezik meg az interneten, és leszögezte, hogy az utóbbi egy évet tekintve a terrorizmusban való részvétel miatt vizsgált személyek 13 százaléka még nem múlt el 18 éves. McCallum hangsúlyozta, hogy az interneten a fiatalokat könnyen manipulálják, és számos példát láttak arra, amikor egy kamasz radikalizálódik. Hozzátette: sokan csak az online térben hangosak, az utcán viszont nem jelentenek veszélyt, ezzel együtt minden kockázatos tevékenységet elemezniük kell.
A brit belügyminisztérium által szeptemberben közzétett adatok szerint 2024 júniusig a terrorcselekmény gyanújával őrizetbe vett 242 személy 17 százaléka 17 éves vagy annál fiatalabb volt.
Terrorcselekmények sorát előzték meg McCallum arról számolt be, hogy 2017 óta összesen 43 olyan összeesküvést hiúsítottak meg az Egyesült Királyságban, melyek lőfegyverekkel és / vagy robbanóanyagokkal, kifejezetten tömeggyilkosság elkövetésére irányultak. Hozzátette, hogy ebben az időintervallumban a korábbi évekhez képest 48 százalékkal nőtt az államot fenyegető ügyekkel kapcsolatos nyomozások száma.
A terrorizmus elleni vizsgálatok arányát tekintve: 75 százalékban szélsőséges iszlamisták, 25 százalékban szélsőjobboldali terrorista tevékenység ügyében nyomoznak. „Az MI5-nak rendkívül sokféle ideológiával kell megküzdenie” – közölte McCallum, és elmondta, hogy pályafutása első 20 éve tele volt terrorfenyegetéssel, az ukrajnai háború árnyékában viszont különböző államok által támogatott merényletkísérletekkel néznek szembe, és szabotázsakciókat próbálnak megelőzni.
Az Egyesült Királyság anyagiakban és hadianyagban is jelentős támogatásokat utal ki Ukrajnának, így folyamatosan a Kreml és Putyin fókuszában vannak. McCallum figyelmeztetett: további agressziós tevékenységre kell számítani az Egyesült Királyság területén. „Az ország terrorfenyegetettségi szintje magas, ami azt jelenti, hogy valószínűsíthető a támadás” – összegezte.
Az orosz képességek tárháza szűkült Oroszország 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát, a háború kezdete óta pedig több mint 750 orosz diplomatát utasítottak ki Európából. Az MI5 szerint ezeknek a diplomatáknak a nagy többsége kémtevékenységet végzett.
A kiutasítások sora miatt az orosz hírszerző szolgálatok képességei csökkentek a kontinensen és az Egyesült Királyságban is, és az sem könnyítette meg Moszkva helyzetét, hogy az európai országok számos diplomáciai vízumot tagadtak meg azoktól, akikről azt feltételezték, hogy kémkedés miatt érkeznének Európába.
McCallum elmondta, hogy az orosz állam kénytelen volt privát hírszerzőket és bűnözőket megbízni egyes piszkos munkákkal, csakhogy azok közel sem olyan professzionálisak, mint ők, és könnyebb őket lefülelni.
A hírszerzés vezetője szerint Irán Oroszországhoz hasonló cipőben jár, egy év alatt húsz „potenciálisan halálos fenyegetést” vertek vissza, melynek Teherán állhatott a hátterében. Megjegyezte: az iráni fenyegetések száma azután ugrott meg, hogy 2022 szeptemberében az iráni erkölcsrendészet meggyilkolta Mahsa Aminit, miután a fiatal nő szerintük nem megfelelően viselte a hidzsábot. McCallum szerint az incidenst megelőzően az Egyesült Királyság évente tíz iráni fenyegetéssel számolt, a jelenlegi adat ennek a duplája, és attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalációja tovább növelheti a fenyegetések számát. McCallum kijelentését nem hagyta szó nélkül az iráni külügyminisztérium: szóvivőjük közölte, hogy Teherán elutasítja ezt a fajta vádaskodást.
A jelentésben szóba került Kína is, de az MI5 szerint Peking és London gazdasági kapcsolatai hozzájárulnak a biztonság megerősítéséhez, ezzel együtt McCallum azt mondja, hogy Peking előszeretettel végez adathalász tevékenységet, és hogy az utóbbi egy évben húszezer ilyen, magánszemélyek elleni kísérletet rögzítettek.
A jelentés közzétételét követően Sir Keir Starmer brit miniszterelnök közölte: foglalkoznak a McCallum által felvázolt adatokkal és elemzéssel, de kijelentette, hogy a közvéleménynek „tudnia kell, hogy a brit biztonsági szolgálatok világszínvonalú szervezetek, és mindent megtesznek a brit polgárok védelmének érdekében.”
A brit titkosszolgálat köteles jelezni a Parlamentnek, ha a képviselők körül sündörgő lobbisták valamelyike külföldi kémnek vagy ügynöknek bizonyul. Ez történt egy kínai üzletasszony esetében is, aki azonban nem hagyja annyiban, és pert indít a kémszervezet ellen, mert vállalkozásai tönkrementek.
Nehéz helyzetbe kerülhet a titkosszolgálat, mert egy perben neki kellene bizonyítani, hogy Lee asszony valóban kínai kém. Christine Lee (59) több oktatási, jogi és képzési vállalat tulajdonosa volt, főként Birminghamben, de tavaly ősz óta arra kényszerült, hogy vállalkozásait sorra bezárja vagy eladja. Utolsó cégétől tavaly novemberben kellett megválnia.
Állítása szerint a kénszereladásoknak az oka az, hogy a brit titkosszolgálat kémgyanúba keverte őt, és ezzel aláaknázta korábban kiépített üzleti kapcsolatait.
A gyanúsítás tavaly januárban került a Parlament tagjaihoz. Az asszonyt a titkosszolgálat megfigyelte, de nem vették őrizetbe és nem is hallgatták ki arról, hogy milyen kapcsolatban áll a Kínai Kommunista Párttal.
„Amikor híre ment, hogy a titkosszolgálat a pekingi állampárt kémjének nyilvánított engem, az üzleti kapcsolataim befagytak. Ügyfeleim megrémültek, és azok az emberek is eltávolodtak tőlem, akikkel felhőtlen baráti kapcsolatban álltam hosszú éveken át” – panaszolja az asszony.
Lee asszony 30 éve él az Egyesült Királyságban. Személyes státuszát illetően nem utasítható ki. Az üzletasszony, aki egyben képzett jogász is, a brit-kínai közösség elismert tagja volt, aki több kormányfővel is együtt szerepelt a nyilvánosság előtt. Mi több, Theresa May miniszterelnöktől kitüntetést is kapott. Lehetett látni David Cameron miniszterelnök társaságában éppúgy, mint Jeremy Corbynnal, az ellenzéki Munkáspárt korábbi vezetőjével. A teljes képhez tartozik, hogy van róla felvétel Hszi Csin-ping kínai elnök körében is.
A Parlamenthez intézett MI5 biztonsági riasztás egy állítólagos Solihull nevű kínai kémet említ, akit a titkosszolgálat Lee asszonnyal azonosít.
A gyanú alapja az, hogy állítólag még 2007-ben tett egy olyan vicces megjegyzést, hogy kínai képviselőket fog bejuttatni a brit Alsóházba. Pechére ezt egy pekingi útjáról visszatérve mondta a repülőtéren, amit a hírszerzés úgy értékelt, hogy a Kommunista Párt megbízását érkezett végrehajtani.
Ehhez képest azóta összesen egyetlen kínai nemzetiségű tagja lett a törvényhozásnak, Alan Mak személyében, aki egy rövid ideig Boris Johnson leköszönő kormányában is dolgozott. Az országban élő félmilliós kínai etnikum létszámát tekintve a 650 tagú Alsóházban egyetlen személy nehezen tekinthető tömeges beszivárgásnak.
Ha tehát Lee megbízása 2007-ben az volt, hogy tömje tele a brit törvényhozást kínaiakkal, akkor ezt a küldetését igencsak gyatrán végezte el.
Lee véleménye szerint a brit kínai közösség tagjai amúgy is apolitikusak, és kizárólag a család és az üzlet dolgaival foglalkoznak.
Közjáték: időközben összeveszett London és Peking a kínai nagykövetség átköltözése miatt egy patinás palotába a Tower Bridge közelében. Kína bejelentette igényét az épületre, de nem kapta meg.
Lee asszony egy ideig a kínai követség jogi tanácsadója volt, ami legitim tevékenység. Ugyanakkor a hírszerzés korábbi parancsnoka azt mondja, hogy a miniszterek és a képviselők elfogadhatatlan közönyről és felelőtlenségről tettek bizonyságot, amikor éveken át eltűrték a kínai befolyás erősödését.
Lord Jonathan Evans, Weardale bárója 2007-15 között vezette a hírszerzést és a nemzetbiztonsági hivatalt, és úgy véli, hogy az elmúlt évek során a kínai behatolás tűrhetetlen méreteket öltött.
Ha Lee keresetét befogadja a bíróság, akkor az MI5-ra hárul a bizonyítási teher
A kereset további sorsa még ismeretlen, de ha a bíróság tárgyalást tart, akkor a hírszerzésnek kell bizonyítania, hogy a Lee ellen kiadott biztonsági figyelmeztetés megalapozott volt. Ha ezt megteszi, akkor Lee nem hivatkozhat az őt ért anyagi és erkölcsi károkra.
Nagy kérdés viszont, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva egy ilyen per egyáltalán lefolytatható-e. Lee ügyvédje nagyon bizakodó. mert nézete szerint a brit demokrácia nem takarhat el egy ügyet úgy, hogy ezzel kárt okozzon a társadalom egy hasznos tagjának.
Mivel a bejelentés még új, nem tudni, hogy Lee asszony anyagi kártérítést követel-e, vagy beéri erkölcsi rehabilitálásával, vagyis annak kimondásával, hogy nem kémkedett. De szó lehet a két igény együttes érvényesítéséről is.
Oroszország az elsőként tavaly megfogalmazott vádakra korábban úgy reagált, hogy mivel mindenkit megelőzve fejlesztették ki a vakcinájukat, ezért semmi okuk nem volt arra, hogy más gyógyszergyártóknál kémkedjenek.
A brit biztonsági szolgálatok állítólag közölték a kormánnyal, hogy most már szilárd bizonyítékuk van arra, hogy orosz kémek „ellopták az Oxford/AstraZeneca-vakcina tervezetét, és felhasználták a Szputnyik-vakcina kifejlesztéséhez”, írja a Sun.
A lap szerint a brit biztonsági szolgálatok azt állítják, jelentős információkhoz jutottak így az oroszok. Damian Hinds belügyminiszter hétfőn nem ismerte el, de nem is cáfolta az értesülést.
„Nem fogom kommentálni az Ön által említett konkrét esetet, mert nem lenne helyes, ha belemennék a részletekbe, de azt ki lehet jelenteni, hogy szembesülünk ilyen típusú fenyegetésekkel, amik sokkal kifinomultabbak és kiterjedtebbek, mint korábban” – mondta.
James Brokenshire korábbi biztonsági miniszter tavaly azt mondta, hogy Nagy-Britannia „több mint 95 százalékban biztos” abban, hogy az orosz állam által támogatott hackerek az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát is célba vették a gyógyszergyártó cégek elleni támadások során.
Oroszország a tavaly megfogalmazott vádakra úgy reagált, hogy mivel mindenkit megelőzve fejlesztették ki a vakcinájukat, ezért semmi okuk nem volt arra, hogy más gyógyszergyártóknál kémkedjenek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban úgy fogalmazott: „Miért nem 96 százalék[ban biztosak a britek]? Vagy 94 százalék[ban]? Úgy tűnik, hogy a biztonsági szolgálataiknak nagyon sajátos számítási módszereik vannak.”
