A védelmi minisztérium elrendelte, hogy vonjanak vissza a frontról minden rossz minőségű ukrán gyártmányú aknát, amely vagy nem repült el az ellenségig, vagy egyáltalán nem robbant fel. Legkevesebb 100 ezer akna kivonásáról van szó, ami takarékos alkalmazás esetében fél évre lett volna elegendő – olvasható Jurij Nyikolov újságíró, a Zn.ua-ban közzétett cikkében.
Nyikolov megjegyezte, hogy a probléma azért merült fel, mert Rusztem Umjerov beosztottjai, akiknek az aknák minőségét volna ellenőrizniük, triviálisan eltitkolták a gyártó problémáit.
Az újságíró emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Stratégiai és Ipari Minisztérium Olekszandr Kamisin vezetésével erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Herman Szmetanyin Ukroboronprom vállalatai több tízmilliárd hrivnya értékben kapjanak megrendelést lövedékek és aknák gyártására a védelmi minisztériumtól.
Nyikolov nem nevezte meg azt a konkrét céget, amelynek aknái a botrány tárgyává váltak az újságíró az „X gyár” kifejezést használja.
„Még ez év januárjában a védelmi minisztérium katonai képviselete tesztelte az Ukroboronprom X üzemének képességét különféle aknák, légibombák és különböző kaliberű tüzérségi lövedékek gyártására.
A képviselő kezdetben az alábbi kockázatokra hívta fel a figyelmet (a dokumentumok a szerkesztőség rendelkezésére állnak):
komponensek és alapanyagok kritikus importbeli szállítása (lőporok, robbanóanyagok);
szakképzett személyzet, termelési területek és kiegészítő technológiai berendezések;
a személyzet munkája és az áramellátás folyamatossága.
A katonai képviselő hangsúlyozta, hogy az M-12-es robbantó tömeggyártását még nem sikerült elsajátítani. Bár a gyárnak már megvoltak a specifikációi (műszaki követelmények). Ez az az elem az aknán, amely becsapódáskor a robbanásért felelős.
Végül azonban a képviselő egy pozitív következtetést írt alá: „A vállalat képes biztosítani a termékek gyártásával és szállításával kapcsolatos munkák elvégzését az alábbi mennyiségekben. […] A 120 mm-es aknákkal kapcsolatban jelezték, hogy az X üzem évi 300 000 darabot tud legyártani, figyelembe véve a terhelést” – áll a vizsgálat anyagaiban.
Nyikolov azt írta, hogy a szerződés aláírása előtt a Védelmi Beszerzési Ügynökség úgy döntött, hogy tisztázza a katonai képviselőkkel a gyár kapacitásának felmérését, hogy megbizonyosodjon arról, a vállalat legyártja azt, amit ígér. Február 9-én a Védelmi Beszerzési Ügynökség megkapta a katonai képviselőtől a következtetést, hogy a terheltséget figyelembe véve a gyár évente 670 000 aknát tud legyártani. Ezért február 14-én az Ügynökség egy nagy szerződést kötött 120 mm-es aknák szállítására az X gyárral.
Valamivel később a Védelmi Beszerzési Ügynökség annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden a tervek szerint halad, felkérte a katonai képviselőket, hogy még egyszer mérjék fel a gyár képességeit. És azt a biztosítékot kapta válaszul, hogy mivel a katonai képviselők 2023-ban teljes körű ellenőrizést végeztek a gyárban, nincs szükség további teljes körű ellenőrzésre. A védelmi minisztérium katonai képviselőjének jelentéséből ezúttal eltűnt a gyártási területekre és a szakképzett személyzetre vonatkozó kockázat, valamint az M-12 robbantó sorozatgyártásának hiánya.
„Az összes jelentés a védelmi minisztérium vezetésének asztalára került. Umjerovnak észre kellett vennie, hogy beosztottai nem megfelelően értékelték az üzem képességeit, de figyelmen kívül hagyta. Vagy nem akart Zelenszkijnek az erőteljes ambíciók irreális természetéről beszámolni. Vagy nem akart lemondani a milliárdos forgalom fejlesztéséről Kamisinnel, aki az Elnöki Hivatal szerint a nélkülözhetetlen modern menedzserek egyike.
Az X gyár első 120 mm-es aknái júniusban kerültek a frontra. Akkor igazán nem volt velük nagy probléma. Aztán pár hónap szünet következett, és szeptemberben az üzem újraindította a szállításokat. A problémák akkor kezdődtek.
A katonai képviselő azonban semmilyen módon nem rögzítette ezeket a problémákat. Még azt sem tudni, hogy a frontra való szállítás előtt hány és milyen aknákat ellenőrzött”, áll a nyomozati anyagban.
Nyikolov emlékeztetett arra, hogy november 6-ig a katonai hatóságok nem reagáltak, amikor is Jurij Butuszov újságíró közzétett egy videót egy aknaszállítmányról, amelyek közül csak minden 10-ik robbant fel. Az Ukrán Fegyveres Erők Logisztikai Erői Parancsnokságának fegyverellátási központi igazgatósága csak november 18-án jelentette „a már leszállított aknák számos műszaki hibáját” különböző katonai egységekben.
A problémák ugyanazok – az akna nem repül ki a csőből, ha eléri a célt nem robban és több száz méterrel eltér a célponttól. Az egyik egységben 17 kilövésből kilenc akna nem érte el a célt 600 méteren belül, hét nem robbant fel (három egyáltalán nem repült ki a puskacsőből), és csak egy akna találta el a célt. Egy másik gyártótól származó, más típusú aknára cserélve, a célt sikerült négy lövéssel (két közvetlen találattal) megsemmisíteni.
„November 19-én az egyik katonai egység parancsnoka végre meg merte írni a hivatalos panaszt, bekérette a a gyár képviselőjét, hogy dokumentálja a bajt. November 20-án, amikor az iratok megérkeztek a Védelmi Beszerzési Ügynökséghez, az a maga részéről értesítette a vezérkart. Ugyanezen a napon Jurij Butuszov videót tett közzé, amely szerint az akna nem repült ki a puskacsőből.
Végül elkezdődött a várva várt reagálás. Szerhij Panov, az Ukrán Fegyveres Erők Logisztikai Erői Parancsnokságának fegyverellátási központi igazgatóságának vezetője utasította a katonai egységek parancsnokait, hogy szervezzék meg a ВОФ-843Б aknavetős lövedékek cseréjét. Egyelőre 100 ezer akna visszahívásáról lehet tudni, és csak minden alkatrész ellenőrzése után derül ki a fiaskó mértéke. A Zn.ua beszélgetőtársa elmondta, hogy most a fegyveres erők havi 20 000 aknát használnak nagyon gazdaságosan”, írta Nyikolov.
Hozzátette, hogy a védelmi minisztérium november 21-i, az elnöki hivatal képviselőinek részvételével tartott ülésén „borzasztó kép tárult fel a fegyvergyártás egész ellenőrzési rendszerének értéktelenségéről”.
„A Stratégiai és Ipari Minisztérium képviselője ígéretet tett arra, hogy minden, a honvédséghez eljuttatott aknaszállítmányt lecseréli, és felhívta a figyelmet arra, hogy „a honvédségnek szállított termékek minőségi ellenőrzését” kell elvégezni. Vagyis ezt megelőzően a védelmi minisztérium ellenőrzése rossz minőségű volt. A védelmi minisztérium katonai és műszaki politikai osztályának képviselője azonban még tovább ment, és kijelentette, hogy „nincs minőség-ellenőrzési rendszer a fegyveres erők eszközellátása terén”.
„A védelmi minisztérium képviselője ismét kijelentette, hogy a tárca nem rendelkezik minőségellenőrzési rendszerrel, mielőtt a honvédségnek szállítana termékeket. Ilyen Rusztem Umjerov vezetése” – összegezte az oknyomozó újságíró.
