Mikola Tiscsenko parlamenti képviselő testőre, Kosztyantin Cubera, aki jelenleg házi őrizetben van, alkut kötött a nyomozókkal és beleegyezett a tanúskodásba, áll bíróság november 13-i ítéletében. Cuberát, akárcsak főnökét azzal gyanúsítják, hogy Dnyipróban rátámadt egy katonára.
Az ügy anyaga szerint a testőr bűnösnek vallotta magát egy személy ellen elkövetett, előzetes összeesküvés révén jogellenes fogvatartásában (Ukrajna Büntető Törvénykönyve 146. cikkelyének 2. része), valamint kínzásban (127. cikkely 2. része). November 7-én a testőr aláírta a megállapodást, amelyben vállalta, hogy együttműködik, és tanúskodni fog más vádlottak, köztük Tiscsenko ellen.
A bíróság Cuberát 5 év börtönbüntetésre ítélte, de az együttműködés miatt két év próbaidőre enyhítették. Ez idő alatt újabb bűncselekményt nem követhet el, ellenkező esetben a szabadságvesztésről szóló határozat lép hatályba.
A próbaidő feltételei szerint a Cubera köteles rendszeresen jelentkezni a felügyeleti hatóságoknál, tájékoztatni a lakóhely, a munkavégzés vagy a tanulmányi hely változásáról, és engedély nélkül nem hagyhatja el Ukrajna határait.
Cuberát kiengedték az előzetes letartóztatásból, míg a bíróság 6058 hrivnya igazságügyi szakértői vizsgálati költséget rótt ki rá az állam javára.
Mikola Tiscsenkot azzal gyanúsítják, hogy illegálisan tartott fogva egy volt honvédet, az Állami nyomozói iroda júniusban ismertette a gyanút. Az áldozat fogságban volt, testi sérüléseket szenvedett.
Az eset június 20-án történt Dnyiproban, amikor egy csoport balaklavában megtámadta Dmitro „Szin” Pavlovot, egykori katonát, aki feleségével és gyermekével sétált. Kiderült, hogy Tiscsenko testőre, akivel Pavlovnak vitája volt, részt vett a támadásban. A parlamenti képviselő kijelentette, hogy Pavlov állítólag barátja volt a dnyiproi botfarmok szervezőjének, és a „9” bűnözői csoporthoz tartozott.
Visszavonta a szeptember 11-i terrortámadás kapcsán a napokban megszületett vádalkut az amerikai védelmi miniszter. Lloyd Austin pénteken azt is jelezte: felmenti azokat, akik felügyelték a megállapodást tető alá hozó katonai bíróságot.
A 2001-es terrortámadás Guantánamón, máig bírósági ítélet nélkül fogvatartott kitervelőit, Hálid Sejk Mohamed, Valid Mohamed Szalih Mubarak Bin Attas és Musztafa Ahmed Adam al-Havszavi esetében korábban halálbüntetést kértek, a mostani alku értelmében ezt életfogytiglani börtönre módosították volna beismerésükért cserében.
Halid Shejk Mohammadot sokan a támadás fő kitervelőjeként tartják számon. A férfit, aki az Egyesült Államokban mérnöknek tanult, 2003 márciusában fogták el Pakisztánban, al-Havszavival együtt.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban közel 3000 ember halt meg, így összességében ez volt legtöbb halálos áldozatot követelő támadás az Egyesült Államok területén az 1941-es Pearl Harbour elleni japán támadás óta, amiben 2400 ember vesztette életét.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésével vádolt három férfi tárgyalás előtti megállapodást kötött. Vallomásukat a katonai bíróságon már a jövő héten meghallgathatják.
REUTERS/Sara K. Schwittek
Vádalkut kötött a 9/11 kitervelésével vádolt három férfi – írja a BBC. Hálid Sejk Mohamed, Valid Mohamed Szalih Mubarak Bin Attas és Musztafa Ahmed Adam al-Havszavi évek óta a kubai Guantánamói-öbölben lévő amerikai haditengerészeti bázison van fogva tartva, anélkül, hogy bíróság elé állították volna őket.
Az alku részleteit nem közölték, de amerikai hírügynökségek szerint a férfiak bűnösnek vallják magukat, cserébe az ügyészség beleegyezik, hogy nem kér halálbüntetést. A férfiakat többek között civilek megtámadásával, a háborús törvények megsértésével elkövetett gyilkossággal, gépeltérítéssel és terrorizmussal vádolják.
A vádalkut először az ügyészek által az áldozatok családjainak küldött levélben jelentették be. A katonai bíróság előtti vallomástételre már a jövő héten sor kerülhet.
Hálid Sejk Mohamedet, akit a támadás kitervelőjének tartanak, 2003 márciusában Pakisztánban fogták el Musztafa Ahmed Adam al-Havszavival együtt. Az ügyészek azzal érveltek, hogy az al-Kaida vezetőjének,
Oszama Bin Ladennek adta elő a gépeltérítés és az amerikai épületekbe való berepülés ötletét, és később segített a gépeltérítők egy részének toborzásában és kiképzésében.
Számos kihallgatási technikát alkalmaztak vele szemben, köztük a vízbe fojtást szimuláló Waterboardingot, mielőtt az amerikai kormány betiltotta a gyakorlatot. A tárgyalást részben azért halogatták ilyen sokáig, mert attól tartottak, hogy a kihallgatási technikák, amelyek egyesek szerint kínzásnak minősülnek, alááshatták volna a fogvatartottak elleni bizonyítékokat.
Szeptemberben a Biden-kormány állítólag elutasította a kubai amerikai haditengerészeti bázison fogva tartott öt emberrel, köztük a Hálid Sejk Mohameddel kötött vádalku feltételeit. A beszámolók szerint a férfiak garanciát kértek az elnöktől arra, hogy nem tartják őket magánzárkában. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa közölte, hogy az elnöki hivatal szerdán értesült az új megállapodásról, és nem vett részt a tárgyalásokon.
Jim Smith, akinek a felesége meghalt a támadásokban, a New York Postnak azt mondta, hogy az áldozatok családjai 23 évet vártak arra, hogy bíróság elé állhassanak, „hogy jegyzőkönyvbe vegyük, mit tettek ezek az állatok szeretteinkkel”.
„Elvették tőlünk ezt a lehetőséget, a legmagasabb büntetést kellene kapniuk” – mondta.
A 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásban New Yorkban, Virginiában és Pennsylvaniában csaknem 3 ezer ember halt meg. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó támadás az Egyesült Államok területén az 1941-es, Pearl Harbor elleni japán támadás óta, ahol 2400 ember vesztette életét.
A Somerset, Kentucky man -- Jesse Kipf -- was sentenced to 81 months in prison for illegally accessing the Hawaii Death Registry System to fake his own death to avoid paying child support. pic.twitter.com/JPblsYAr3x
✋️ Who here thinks we should send the National Guard to Aurora Colorado to deal with these armed gangs of undocumented Venezuelan? This is domestic terrorism and FBI presence is needed. 👀😳 pic.twitter.com/vjvzoSCCC5
Your votes matter this November. An armed Venezuelan gang has taken control of an apartment complex as well as other parts of town in Aurora Colorado. Is this what you want? I never thought I'd live to see the day something like this happens in the U.S. straight out of a movie https://t.co/Zru9WhMCA5
Colorado Gov. Jared Polis says the viral videos of armed Venezuelan gangs taking over apartment buildings is just a figment of the "imagination" of local leaders. Fmr apartment resident Cindy Romero absolutely DESTROYS Polis:
ISRAEL: TERROR: One person was killed Hy'd and eight others were wounded in a terror stabbing attack at the Beersheba central bus station. The Palestinian terrorist was shot and killed by security forces. pic.twitter.com/iJZi6tJnqN
A Syrian terrorist injures 31 people, including several children that are now in severe condition; with a machete, his truck and setting fire to 2 houses while the families were inside.
No, it’s not in Iran 🇮🇷, Iraq 🇮🇶, Afghanistan 🇦🇫 or Syria 🇸🇾 . It’s in Essen, Germany.… pic.twitter.com/wUeIC21Svz
The US THAAD system is deployed near Nevatim air base in Israel. This site is managed by the US Army Missile Conmand 1st Space Brigade. It acts as an anti-ballistic missile base.
THAAD uses the AN/TPY-2 radar to track enemy ballistic missiles as they fly into space, the radar… pic.twitter.com/TwzbamqTGx
🚨🇮🇱#BREAKING | UPDATE SEVERAL US 🇺🇸THAAD MISSILE DEFENSE SYSTEMS HAVE BEEN SEEN IN ISRAEL ALONG WITH US TROOPS TO BOLSTER ISRAEL’S AIR DEFENSE IF IRAN🇮🇷RETALIATES⚠️⭕️ pic.twitter.com/qknfPgUXLr
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól.
Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.
Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
A fellebbezésre azonban már nem volt szükség, mivel kedden olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában.
A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe.
Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.
Hunter Biden bűnösnek vallotta magát két adóügyi bűncselekményben, és vádalkut kötött a szövetségi ügyészekkel egy fegyverrel kapcsolatos bűncselekménnyel kapcsolatban.
Az amerikai elnök 53 éves fia ellen 2018-ban emeltek vádat illegális lőfegyverbirtoklás miatt. Az ifjabbik Bident azzal is megvádolták, hogy 2017-ben és 2018-ban elmulasztotta az adóbevallást és az adóbefizetést. Miután az adóügyi bűncselekmények vádjában elismerte bűnösségét, a fegyverbirtoklási ügy miatti letöltendő börtönbüntetés helyett cserébe próbaidőre bocsátották.
Chris Clark, Hunter Biden ügyvédje a következő nyilatkozatot adta ki, lezártnak nevezve a védence ellen öt éven át tartó nyomozást: „Tudom, hogy Hunter fontosnak tartja, hogy felelősséget vállaljon ezekért a hibákért, amelyeket életének egy a zűrzavar és függőség uralta időszakában követett el. Alig várja, hogy folytassa a felépülését és továbbléphessen”.
A Fehér Ház szóvivője közleményében így fogalmazott: „Az elnök és a First Lady szeretik fiukat, és támogatják életének újjáépítésében. További kommentárt nem kívánunk hozzáfűzni.”
A Delaware állami ügyészség 2020-ban kezdte el vizsgálni Hunter Biden adóügyeit. Az akkor még alelnök Joe Biden fiának ügyletei a Trump-kampány egyik központi témájává váltak. Idén pedig újra előkerültek, kivizsgálásukat az év eleje óta republikánus többségű képviselőház egyik fő céljaként jelölte meg következő két évre.
