tűntetés - Karpat.in.ua

Tízezrek vonultak a minszki Függetlenség terére vasárnap Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelve.

Mivel a biztonsági erők több metróállomást is lezártak, ezért az emberek gyalogosan közelítették meg a békés tüntetés helyszínét. A rendőrség hangosbemondókkal figyelmeztette az embereket, hogy ne vegyenek részt a hatóságilag nem engedélyezett megmozduláson. A tüntetést követően egy szabadságmenetet is akarnak tartani egy új Belaruszért.

Múlt vasárnap a tüntetések minden korábbinál nagyobb számban zajlottak: különböző becslések háromszázezer és hatszázezer közé teszik a tüntetők számát. A mai tüntetésen ennél szerényebb a létszám, de így is jóval százezer fő felett van.

„A tömegrendezvények megtartása illegális, a résztvevőket felelősségre vonják” – közölte a belügyminisztérium. Ivan Kubrakov, a minszki rendőrség vezérőrnagya videóüzenetben provokációra figyelmeztetett, és felszólított mindenkit, hogy maradjon távol a Függetlenség terétől.

Lukasenka, aki ismételten az állítja, hogy külföldről próbálnak forradalmat szítani Belaruszban, azzal fenyegetőzött, hogy kemény kézzel fellép a nyugalom helyreállításáért. A védelmi minisztérium vasárnap közleményben tudatta, hogy mostantól a hadsereg látja el az emlékművek védelmét. A tárca leszögezte, hogy az emlékművek térségében történő rendbontások és zavargások esetén a tüntetők már nem a városi rendőrséggel, hanem a hadsereggel kerülnek szembe.

Az elnök élesen bírálta a tüntetők egyházi támogatását, és szankciókat helyezett kilátásba. – Felekezeteink álláspontja meglep – mondta Lukasenka szombaton. Az elnöki hivatal honlapján megjelent beszédében hangsúlyozta, hogy a papoknak nem szabadna az ellenzékiek nevében felszólalniuk. Hozzátette, hogy az állam mindezt nem fogja félvállról venni, az érintetteknek pedig szégyellni kell magukat.

Lukasenka szerint a politikának semmi keresnivalója a templomokban. Különösen a katolikus egyház állt ki a választási csalás és a rendőrségi brutalitás ellen tiltakozók mellett. Mindemellett minden felekezet erőszakmentességet és országos párbeszédet sürgetett. A 9,5 millió fehérorosz többsége ortodox keresztény, csak mintegy 15 százalékuk katolikus.

Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült belarusz ellenzéki elnökjelölt vasárnap köszönetet mondott a balti ország támogatásáért. – Litvániában teljességgel biztonságban érzem magam – hangoztatta a BNS helyi hírügynökségnek adott interjújában.

– A litvánok jóindulatát és segítőkészségét látom a belarusz nép irányában – mondta. – Itt vagyok, és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy hasznára legyek az embereknek és segítsek egy új, tisztességes és átlátható választás megtartásáért folytatott harcukban – tette hozzá.

Cihanouszkaja hangsúlyozta: nem várható, hogy egyhamar véget érjenek a tömegtüntetések. – Az emberek felocsúdtak, és nincsenek többé abban a helyzetben, hogy együtt éljenek egy kormányzattal, amelyet nem fogadnak el – mondta. Hozzáfűzte, hogy az emberek nem tudják megbocsátani a minszki vezetésnek az ország lakói elleni erőszakot.

Cihanouszkaja a vasárnap közzétett interjúban egyben kijelentette, hogy a belarusz nép jogaiért folytatott harc szimbólumává vált és „nemzeti vezetőként” határozná meg magát.

Az ellenzék szerint Lukasenka csalt a választáson, és így sikerült a hivatalos adatok szerint a voksok több mint nyolcvan százalékát megszereznie. Cihanouszkaja magát látja a vitatott elnökválasztás igazi győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatok csupán 10,12 százalékát kapta. A szavazás után tömegtüntetések kezdődtek országszerte. Az első napokban több ezer demonstrálót vettek őrizetbe, halálos áldozatok is voltak. Tüntetőkön kívül a rendvédelmi szervek többtucatnyi tagja is megsérült.

Rendőri erőszakkal és több tucat letartóztatással ért véget a tízezres, Benjámin Netanjahu miniszterelnök elleni szombat esti tiltakozás Jeruzsálemben – jelentette az MTI.

Benjámin Netanjahu jeruzsálemi rezidenciájánál több mint tízezer demonstráló követelte a kormányfő távozását az utóbbi kilenc héten rendszeressé vált szombat esti tömegtüntetésen, a rendőrség szokatlanul erőszakosan oszlatott.

A hatóságok szerint az a mintegy ezerötszáz tiltakozó viselkedett erőszakosan, aki engedély nélkül is megtartotta előre meghirdetett menetét a város bejáratánál található Húrok hídjától a Balfour utcai rezidenciáig.

A rendőrség az este folyamán törvénytelennek nyilvánította és feloszlatta a már hagyománnyá vált sokezres tüntetést. Az oszlatás során a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint legalább 33 demonstrálót letartóztattak.

Korábban este országszerte több mint háromszáz helyszínen tüntettek a „fekete zászlós mozgalom” szervezésében: a kereszteződésekben és autópályák fölötti hidakon, valamint mintegy ezren Benjámin Netanjahu cezareai villájánál, ahol a kormányfő a hétvégéket tölti.

A tiltakozók elsősorban a korrupciós vádak miatt támadják a csalás, megvesztegetés és hivatali visszaélés miatt bíróság elé került miniszterelnököt, emellett a koronavírus-járvány második hullámának szerintük elkövetett kormányzati mulasztásait is felróják neki.

Pénteken a kilencmilliós Izraelben meghaladta a százezret a pandémia tavaszi kitörése óta igazolt fertőzöttek száma, 819-en haltak meg a betegségben. Jelenleg 22 463 aktív vírushordozót tart nyilván az egészségügyi minisztérium. A járvány miatti intézkedések súlyos gazdasági válságot okoztak, a munkanélküliség több mint 20 százalékos.

Benjámin Netanjahu elítélte az ellene zajló tüntetéseket, az azokban részt vevő embereket a demokráciával szemben állóknak nevezte, és a médiát az elégedetlenség ösztönzésével vádolja. A kormányfő szerint Izrael gazdasága jobb helyzetben van más fejlett országokénál.

Bászrában, Irak déli nagyvárosában a hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket vezetnek be.

Szigorú biztonsági intézkedéseket vezetnek be az iraki hatóságok a déli nagyvárosban, Bászrában az ott kitört erőszakos tiltakozó megmozdulások miatt – közölték a helyi hatóságok szombaton. A biztonsági erők péntek éjjel Bászrában szétoszlatták tüntetők egy csoportját, amely megtámadta a bagdadi központi parlament helyi irodáinak otthont adó épületet. A tüntetők felgyújtották az épület kapuját. A tiltakozó megmozdulás kiváltó oka az volt, hogy az utóbbi időszakban több támadás is ért ellenzéki aktivistákat. Két aktivistát ismeretlen támadók megöltek a héten Bászrában.

A második gyilkosság után tiltakozók egy csoportjára éles lőszerrel lőttek a rendőrök. A történtek után Musztafa al-Kadzimi miniszterelnök menesztette Bászra rendőrfőnökét. A tüntetők szerint viszont ez nem elégséges, szerintük a dél-iraki tartomány kormányzója, Aszad al-Idáni a kisujját sem mozdítja azért, hogy felelősségre vonják a tetteseket. A kormányzó szombaton elítélte a gyilkosságokat, és azt ígérte, hogy a hatóságok felkutatják az aktivisták elleni támadások felelőseit. Ugyanakkor megjegyezte azt is: „Támogatjuk a békés tüntetéseket, (de) a rombolást elfogadhatatlannak tartjuk. Nem tűrjük sem a gyilkosságokat, sem a gyújtogatást” – mondta.

Irakban tavaly októberben kezdődtek nagyszabású tüntetések, amelyeken követelték, hogy a kormány mondjon le, oszlassák föl a parlamentet, és alakítsák át az ország politikai rendszerét, amelyet még a 2003-as, Szaddám Huszein diktátor bukását eredményező amerikai katonai beavatkozás után alakítottak ki. Az akkori kormányfő, Ádel Abdel-Mahdi november végén lemondott a posztjáról. Az új miniszterelnök, Musztafa al-Kadzimi éppen a múlt hónapban jelentette be, hogy 2021-ben előrehozott választásokat tartanak az arab országban.

Szolidaritási élőláncot alakított péntek este a belarusz ellenzék a főváros egészében – az élőlánc a Minszk melletti Kuropati erdőnél kezdődött, ahol a sztálini megtorlás áldozatait lőtték agyon és temették el, a vége pedig az Okresztina utcai fogdánál volt, ahol a tiltakozó megmozdulásokon őrizetbe vett tüntetőket őrzik. A Szputnyik Belarusz hírügynökség jelentése szerint a kezdeményezés az erőszak ellen fellépő felekezetektől származik. Sok tüntetőnél imakönyv, szentkép és kereszt van, számolt be az MTI.

Pénteken kihallgatták az újonnan megalakult ellenzéki koordinációs tanács két tagját a bűnügyben, amelyet Alekszandr Lukasenko elnök a hatalom megragadása kísérletének nevezett, csaknem két héttel a 26 éves elnöksége ellen kezdődött tömeges tüntetések után. A koordinációs tanács két vezető tagját, Makszim Znak jogászt és Szjarhej Dileuszki traktorgyári munkást támogatóik tucatjai kísérték a Nyomozó Bizottság székházához.

Znak a bejáratnál közölte: attól tart, hogy őrizetbe veszik, de végül távozott, és azt mondta, hogy „gyümölcsöző tárgyalást” folytattak, és visszatér a munkájához. A tanácsot a héten hozta létre az ellenzék, hogy a hatalom átadásáról tárgyaljon. Tagjai között olyan neves személyiségek is megtalálhatóak, mint Szvjatlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas írónő és Vadzim Dzevjatouszki kalapácsvető olimpikon.

Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki elnökjelölt akkor térhet vissza fenyegetés nélkül Litvániából Belaruszba, ha megkezdődnek a tárgyalások a hatalom békés átadásáról – közölte pénteken a Dozsgy televízióban Anna Kraszulina, Tyihanovszkaja sajtótitkára. Korábban Tyihanovszkaja vilniusi sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy akkor tér vissza Belaruszba, ha ott biztonságban érzi magát.

Minszkben őrizetbe vették a Szabadság Rádió (Szabad Európa Rádió) orosz hírszolgálatának két újságíróját, akik azt fényképezték, hogy önkéntesek röpcédulákat osztanak a minszki traktorgyár dolgozóinak. A Szabadság Rádió fehérorosz irodája közölte, hogy a két tudósító, Julija Visnyeveckaja és Andrej Kiszeljov számára Minszkbe utazásuk előtt a szerkesztőség hivatalos akkreditációt kért a fehérorosz külügyminisztériumtól.

A két újságírót végül elengedték és kiutasították az országból, az orosz nagykövetség munkatársai kísérik őket a határhoz – közölte pénteken Alekszej Maszkaljov, a minszki orosz nagykövetség sajtótitkára.

Pénteken Minszkben autós tüntetés akadályozta a forgalmat, több száz vezető dudált, és állította le a járművét a forgalomban.

A karantén szigorítása ellen tüntettek helyi lakosok pénteken Csernyivciben a megyei állami közigazgatási hivatal épülete előtt, azt követelve, hogy ne vezessenek be további korlátozó intézkedéseket azért, mert a város a vörös karanténövezetbe került – adta hírül a korrespondent.net hírportál.

A jelentés szerint az illetékes állami bizottság Csernyivcit és a Kicmani, valamint Zasztavnei járásokat a vörös jelzésű karanténövezetbe sorolta. A tüntetők azt követelték, hogy a hatóságok továbbra is engedélyezzék az óvodák, vendéglátóhelyek, vállalatok és más intézmények működését.

A tiltakozókkal Bohdan Kovaljuk, a Csernyivci Megyei Állami Közigazgatási Hivatal első elnökhelyettese találkozott. A tisztségviselő a tüntetőkhöz beszélve politikainak minősítette megmozdulást.

Vasárnap Bangkokban több mint tízezren tüntettek a diktatórikus kormányzás ellen. Thaiföldön a 2014-es katonai puccs óta – elemzők szerint messze – ez volt a legnagyobb demonstráció.

A tüntetők a monarchia megreformálását, az uralkodó jogköreinek korlátozását követelték, valamint Prajuth Csan-Ocsa kormányfő távozását, új alkotmány elfogadását és az ellenzéki aktivisták megfélemlítésének beszüntetését. A résztvevők egyebek mellett azt skandálták, hogy „Le a diktatúrával!”.

A délkelet-ázsiai országban az utóbbi hónapban csaknem mindennaposak voltak a diáktüntetések, a vasárnapi azonban most először szélesebb tömeget is megmozgatott.

„Új választást akarunk, és olyan új parlamentet, amely a népet képviseli”– jelentette ki egy tiltakozó.

Sokan úgy vélik, hogy nem volt szabad a választás tavaly Thaiföldön, s a legélesebb bírálatokat megfogalmazó ellenzéki pártot később be is tiltották a hatóságok. Emellett különböző korrupciós ügyek és a koronavírus-válság miatti gazdasági visszaesés is szítja az elégedetlenséget az országban.

Eközben néhány tucatnyi rojalista demonstráló is utcára vonult a fővárosban, nemzeti zászlókat és a király aranykeretes portréit tartva a magasba.

„Az nem érdekel, ha a kormány ellen tüntetnek, de a monarchiát hagyják békén” – mondta egyikük a Reuters brit hírügynökség tudósítójának.

Minszkben tüntető tömeg gyűlt össze, hogy biztosítsa támogatásáról a fehérorosz elnököt, s ezzel egy időben utcára vonultak az államfő távozását követelők is.

Fehéroroszországban egy hete tartottak elnökválasztást, amelyet a hivatalos eredmény szerint az addigi elnök, Olekszandr Lukasenko nyert, elsöprő fölénnyel. Az ellenzék viszont elcsalt választásról beszél, az ország legtöbb nagyvárosában hetedik napja folyamatosak az összecsapások a tiltakozók és a rendőrség között.

Az állami televízió épülete előtt ellenzéki demonstrálók gyűltek össze, és azt követelték, hogy a média hiteles tájékoztatást adjon a tüntetésekről, illetve azok erőszakkal történő leveréséről, a tiltakozókkal szemben alkalmazott megtorló intézkedésekről.

Az elnök vasárnap közölte, nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon egyeztetett, aki támogatásáról biztosította.

A fehérorosz biztonsági erők mintegy hetven olyan újságírót vettek őrizetbe a múlt vasárnapi elnökválasztás óta, akik az állítólagos tömeges választási csalásokról és az emiatt kezdődött tüntetésekről számoltak be – közölték újságírószervezetek.

Huszonhárman közülük még csütörtökön is őrizetben voltak – jelentette pénteken a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet, a Belorusz Újságírószövetség (BAJ) közlésére hivatkozva.

Közlésük szerint a médiamunkásokat önkényesen letartóztatták, megverték, és egyes esetekben hosszabb időre bebörtönözték. A választások napja óta 29 esetben jelentettek a szövetségnek újságírók ellen elkövetett rendőri erőszakot. Legalább hét riporter súlyosan megsérült.

„Teljességgel elfogadhatatlan a szabad sajtó elleni ilyen támadás, különösen egy európai országban” – mondta Michael Rediske, a Riporterek Határok Nélkül szóvivője az Európai Uniós tagállamok pénteki brüsszeli külügyminiszteri találkozójához időzítve, amelynek egyik fő témája volt, hogy szankciókat készítsenek elő a tiltakozókkal szembeni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen.

Augusztus 9-e óta az internet teljesen vagy részben elérhetetlen – tették hozzá. A legtöbb hírportál továbbra is le van tiltva. Fehéroroszországban a választás óta minden nap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok országszerte több ezer ember vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg.

Fehéroroszországban 6500 embert tartóztattak le és két ember életét vesztette a vasárnap óta tartó tüntetések során – közölte Szerhij Szisz, a Veszna emberjogi központ képviselője egy kijevi sajtótájékoztató keretén belüli videokonferencián.

„Ma a társadalom eddig példátlan aktivitását látjuk, váratlan mind az emberjogi aktivisták, úgy a belorusz nép számára. Ezek spontán gyűlések, amelyek a 33 nap alatt egyidejűleg zajlottak Fehéroroszország 26 városában” – mondta Szisz. Az emberjogi aktivista megjegyezte, hogy a „legmagasabb szintű hatóságok szörnyű ellenállása” érzékelhető a tiltakozásokkal kapcsolatban.

„Az emberek ezt a helyzetet terrornak tekintik a saját népük ellen. Emberek ezrei, akik a kimennek a tüntetésekre, nem számítanak ekkora ellenállásra a bűnüldöző szervek részéről… Ma az emberjogi aktivisták mintegy 6500 letartóztatásról tudnak ezalatt a 3 nap alatt Fehéroroszországban, a legtöbb Minszkben van” – mondta Szisz.

Elmondása szerint az aktivisták és a rendvédelmi szervek közötti összecsapások eredményeként a tiltakozások három napja alatt 260 személyt szállítottak kórházba, a fele intenzív osztályon van.

„Ma két ember halálát tudjuk megerősíteni” – mondta Szisz és hozzátette, hogy a néhány ember haláláról szóló információkat Bresztben és Baranovicsiban még ellenőrzik.

Tüntetés zajlott Fehéroroszország kijevi nagykövetsége előtt az országban lezajlott elnökválasztás miatt.

A diplomáciai hivatal előtt közel 40 ember követelte, hogy „állítsák vissza az igazságos választásokat Fehéroroszországban”.

Az aktivisták fáklyákat is gyújtottak, s többen is azt állították, hogy nem mindenkinek sikerült szavazni. A helyszínre a hatóságok is kiérkeztek.
Az előzetes eredmények alapján Olekszandr Lukasenko a szavazatok 80,23%-át szerezte meg.