Odesszai és poltavai lakosokat tartóztattak le, akik súlyosan beteg gyermekek gyógyítására gyűjtött pénzt sikkasztottak el. A bűnözőket a kárpátaljai határőrök leplezték le.
A Volkswagen típusú járművet a tekeházi ellenőrző pontnál állították meg. A sofőr a határőrök többszöri felszólítására is megtagadta a gépjármű átvizsgálásra bocsátását, s az ellenőrzési pontokon való akadálytalan áthaladás alapjaként bemutatta a korrupció és szervezett bűnözés elleni bizottsági igazolását. Utasának hasonló igazolása volt. Mint a határőrök később kiderítették, a felmutatott okmányok hamisak.
Arra is fény derült, hogy a férfiak egy állítólagos jótékonysági alapítvány munkatársai, akik beteg gyerekeknek gyűjtenek, azonban a pénzösszegek nagy részét zsebre tették. Ezenkívül az egyikük telefonjában rátaláltak egy beszélgetésre, melyben a férfi azt szorgalmazta, hogy Oroszország mihamarabb foglalja el Ukrajnát. Az ügyben eljárás indult, a nyomozás folyik.
Ivan Popovot az orosz–ukrán háború kezdete után nevezték ki az 58. hadsereg parancsnokává, azonban tavaly júliusban közölte, hogy felfüggesztették, miután a parancsnokságnak beszámolt az orosz hadsereg problémáiról.
Nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt elrendelte Ivan Popov vezérőrnagy, az orosz 58. összhaderőnemi hadsereg volt parancsnokának előzetes letartóztatását a 235. helyőrségi katonai bíróság.
A tábornok ügyvédje, Szergej Bujnovszkij elmondta a Kommerszant című lapnak, hogy a védelem fellebbezett, és Popov, aki ellen még nem történt vádemelés, nem ismeri el bűnösségét. A Vedomosztyi című lap szerint a volt parancsnokot azzal gyanúsítják, hogy erődítmények építésére szánt fémszerkezeteket tulajdonított el és értékesített.
Ivan Popovot az orosz–ukrán háború kezdete után nevezték ki az 58. hadsereg parancsnokává, azonban tavaly júliusban közölte, hogy felfüggesztették, miután a parancsnokságnak jelentésben számolt be az orosz hadseregnek a harcban és a támogatás terén tapasztalt problémáiról. Andrej Guruljov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország parlamenti képviselője tavaly nyáron a Telegram-csatornáján közzétette a hangfelvételt arról, ahogy Popov bejelentette kollégáinak leváltását az 58. hadsereg parancsnoki tisztéről.
Letartóztatták a bíróság döntése értelmében Moiszejev Sz. V.-t is, akit szintén különösen nagy kárt okozó csalással és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítanak. A Kommerszant úgy tudja, hogy Popov előzetes letartóztatását pénteken rendelte el a katonai bíróság.
Madhouse News The Tverskoy Court has fined Moscow resident Stanislav Netesov, who dyed his hair yellow and blue, under the article on discrediting the army. Maybe they should just ban the colors yellow and blue altogether? The sun and the sky? Don't look up or you'll go jail... pic.twitter.com/RZ0djnadGc
Bernben, Svájc fővárosában számos olyan esetet fedtek fel, amely során romák visszaéltek ukrán útlevéllel – számolt be a helyi Nau hírportál.
Legalább tíz roma család csalással vagy kenőpénz átadása segítségével szerzett ukrán útlevelet, és azokat szociális segély igénylése során használta fel Bern városában.
„Minden romát azzal gyanúsítanak, hogy csalással vagy kenőpénz segítségével szerzett ukrán útlevelet. A családok valószínűleg egyáltalán nem a háború elől menekültek, mert soha nem jártak Ukrajnában, vagy legalábbis nem rendszeresen” – áll a cikkben.
Bern város bevándorlási rendőrségének vezetője, Olekszandr Ott megjegyezte: „Néhány embert már megállítottak, és jelentették a Migrációs Államtitkárságnak. A védelmi státusz visszavonása a szövetségi hatóságok felelőssége. A nem rendeltetésszerű igénybevétel esetén a kifizetett szociális segélyt vissza kell fizetni” – tette hozzá.
Emlékeztetőül: Svájc elkezdte alaposabban ellenőrizni Ukrajna állampolgárainak a menekültstátuszhoz való jogát. A tisztségviselők szerint megnőtt a hamis vagy illegálisan megszerzett ukrán útleveleket használók száma, számolt be az SRF kiadvány.
Svájcban a menekültstátuszt kérő ukrán menekültek komoly problémákkal néznek szembe a jelentkezési folyamat lelassulása miatt 2024-ben. Így minden ötödik ukrán kérelmezőtől megtagadták a védelmi státuszt.
„Az S státusz (menekültstátusz) célja az volt, hogy a menekülteket gyorsan és bürokráciamentesen megszerezhessék a hosszú távú tartózkodási engedélyhez. Az eljárások azonban egyre hosszabbak és bonyolultabbak” – jegyzi meg a kiadvány.
2023 elejére a kérelmek mintegy 97%-át hagyták jóvá. Átlagosan két héten belül jóváhagyták őket. Idén azonban megváltozott a helyzet, többszörösére nőtt a kérelmek elbírálási eljárás időtartama. A Migrációs Államtitkárságon pedig egyre több feldolgozatlan kérelem halmozódik fel.
A Huszti Kerületi Ügyészség utasítására értesítették az ellen indult eljárásról azt a 22 éves huszti járási lakost, aki jelentős összeget csalt ki áldozatától.
Az információk szerint a tettes másfél millió hrivnyát és aranyékszereket csalt ki egy nőtől, akivel elhitette, hogy átok ül rajta és családján. Az összeg egy részét bankkártyára utalta el, a fennmaradt összeget és az ékszereket egy meghatalmazott személy adta át. A károsult mindeddig Csernyihivben tartózkodott.
A hatóságok házkutatást tartottak a csalónál, ahol számos tárgyi bizonyítékot lefoglaltak. A nőt letartóztatták, 1 millió 481 hrivnya óvadék ellenében azonban szabadlábon is védekezhet.
Tavaly egy ukrán család negyvenezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek.
A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik. A négytagú család egyébként gyorsan kapott lakást és helyet egy bölcsődében – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Miután világossá vált, hogy a háború elhúzódik, a család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba. Télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség megerősítette a Focus című lapnak, hogy nem lehetetlen a jóléti rendszert ilyen módon kihasználni. Bár az ukrán menekültek jogilag egyenlőek a német állampolgárokkal ezekben a kérdésekben, az ellenőrzési mechanizmusok egy része nem érvényesül.
Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nem rendelkezik negyvenezer eurónál többel, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak, mint adat – mondta a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.
A nyugat-ukrajnai család esetében azonban elsősorban nem a vagyon ellenőrzésének hiánya okozta azt, hogy feleslegesen fizették a segélyt az adófizetők. Inkább az állami intézmények nem kommunikáltak egymással. A munkaügyi hivatal ugyanis nem tudott arról, hogy a fiú már nem jár napközibe. Az ilyen ellenőrzés azonban nem szokványos, mert ezt a hatóságok rendszeresen elvégzik. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azonban olyan sokan érkeznek Németországba, hogy a hivatalok és a hatóságok többszörösen túlterheltek – így gyakran előfordul, hogy egyesek kijátsszák a rendszert.
Novemberi adatok szerint mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az akkori adatok szerint az ukránok mintegy 19 százaléka állt munkába.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy nyomozás zajlik egy olyan pénzügyi csalás ügyében, amelynek megközelítőleg 40 millió dollár az összértéke – írja a The Kyiv Independent.
Az SZBU szerint az ukrán védelmi minisztérium megközelítőleg 100 ezer tüzérségi lövedéket vásárolt volna egy beszállítótól, ehhez köthető az ügy. A csalásban érintett a Lviv Arsenal nevű fegyvergyártó cég több munkatársa, valamint az ukrán védelmi minisztérium több jelenlegi és korábbi tisztviselője is.
A Lviv Arsenal még 2022 augusztusban kapott megrendelést a tüzérségi lőszerre. Nem sokkal később meg is kapták a vételárat a minisztériumtól, a lövedékeket viszont azóta sem szállították le, és közben a pénz egy részét külföldi számlákra utalták át.
Az ügynek jelenleg összesen öt gyanúsítottja van. Egyiküket őrizetbe is vették, amikor megpróbált elmenekülni Ukrajnából.
A fővárosi rendfenntartók elfogtak két férfit, akik csaknem 700 ezer hrivnyát sikkasztottak el, amelyet súlyosan beteg gyermekek és katonák gyógyítására gyűjtöttek. A hírt a városi ügyészség közölte.
A nyomozás szerint 2022-ben a férfi és egy bűntársa bűnözői tervet dolgozott ki emberek megtévesztésére. Hamis bejegyzéseket tettek közzé a Facebook közösségi oldalon súlyosan beteg gyermekek és sebesült katonák gyógyítására irányuló jótékonysági pénzgyűjtésről.
A jótékonykodók körülbelül 680 000 hrivnyát utaltak át a támadók bankkártyájára. A pénzt azonban nem gyermekek és katonák szükségleteire irányították, hanem saját szükségleteikre használták fel.
At one of the impact sites in Kyiv, where Ukrainian firefighters are battling to bring a fire at a ruptured gas main under control. pic.twitter.com/yi9uuZCWXg
Breaking:Today, a Russian Kh-101 Air-Launched Cruise Missile was seen flying low over Kyiv during the ongoing missile attack. It's unclear if it hits anything on the ground.#Kharkiv Russia#UkraineRussiaWarpic.twitter.com/a0n3uI3Tst
❗️Around 6 AM local time, an air raid was announced across #Ukraine. Russia launched cruise missiles across the country. Explosions were heard in many cities, including #Kyiv.
A teljes körű invázió kezdete óta az ukránok 11%-a vált csalók áldozatává. Leggyakrabban termékek internetes vásárlásakor vagy eladásakor tévesztik meg őket. Ezt az Ukrán Nemzeti Bank és az Opendatabot közös felmérése bizonyítja.
„A felmérésben több mint 112 900 felhasználó vett részt. Az eredményekből kiderült, hogy a teljes körű invázió kezdete óta minden kilencedik válaszadó (11%) csalók áldozata lett. A kialakult helyzetet és az állampolgárok nehéz helyzetét kihasználva a bűnözők csalárd sémákat szerint dolgoztak, és becsapták az embereket, bankok alkalmazottainak adták ki magukat, vagy anyagi segítséget ígértek az államtól, nemzetközi és karitatív szervezetektől” – áll a közleményben.
A felmérés eredményei azt is jelzik, hogy a bűnözők leggyakrabban a 18-24 éves fiatalokat (a válaszadók 14%-a) és a 65 év felettieket (11,5%) vezetik meg.
A „Pénzügyi műveltség, pénzügyi beilleszkedés és pénzügyi jólét Ukrajnában 2021-ben” című tanulmány szerint, amelyet a „Pénzügyi szektor átalakítása” Usaid projekt, a Nemzeti Bankkal együttműködve készített, pénzügyileg a fiatalok és az idősek a legtudatlanabbak.
A csalók áldozatainak csaknem egyharmada mintegy 500 hrivnyát veszített, a megkérdezettek további negyede több mint 5000 hrivnyát. A legtöbb csalás az internetes áruvásárlás vagy -eladás során történt – 52,7%. A második legnépszerűbb átverés az adathalász linkek – 18,6%. A leggyakrabban előforduló csalási sémák listáján a következő a közösségi oldalakon lévő fiókok feltörése (12%) és az információ megszerzése telefonon (10,2%).
„A háború alatt a csalók kihasználják a polgárok kiszolgáltatottságát, szorongását, nehéz helyzetét. Ezt csak tudatossággal és kritikus gondolkodással lehet ellensúlyozni. Jellemző, hogy a legtöbb csalási eset a bankkártya adatainak, a műveletek visszaigazolására szolgáló egyszeri jelszavak, az internetes banki belépéshez szükséges adatok nyilvánosságra hozatala miatt következik be. A bankkártya-csalásból származó összes veszteség fele szociális manipulációból származik. Ezeket elkerülhetjük, ha emlékezünk és betartjuk a bankkártyák biztonságos használatára vonatkozó szabályokat” – mondta Andrij Poddjerjohin, a jegybank a fizetési rendszerek és az innovatív fejlesztés kérdéseivel foglalkozó főosztályának igazgatója.
🕯️Dmytro Hubanov, multiple winner of the Ukrainian Rowing Championship, bronze medallist of the European U-19 Championship and finalist of the World U-23 Rowing Championship, died in the fight against the Russian occupiers...
🕯️Dmytro Hubanov, multiple winner of the Ukrainian Rowing Championship, bronze medallist of the European U-19 Championship and finalist of the World U-23 Rowing Championship, died in the fight against the Russian occupiers...