Oroszország szisztematikusan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, beleértve a Krímet is, tömeges letartóztatással, kínzással és az orosz jogszabályok alkalmazásával az ukrán civilekkel szemben – jelentette ki az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának helyettes vezetője, Noel Calhoun, közölte a ZMINA hírügynökség.
Elmondása szerint az Oroszországi Föderáció szisztematikusan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot az ukrán civilek tömeges őrizetbe vételével és kínzásával. Calhoun hangsúlyozta, hogy bár a megszálló hatóságoknak csak végső esetben van joguk fogva tartani az egyéneket, az Oroszországi Föderáció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a nemzetközi egyezmények követelményeit. Többek között az őrizetbe vételek során a megszálló hatóságok az ukrán jogszabályok helyett az orosz jogot alkalmazzák, ahogyan azt a nemzetközi normák előírják.
„Ukránokat tartanak fogva hazaárulásért vagy az orosz törvények értelmében az orosz fegyveres erők hiteltelenítéséért. Vagyis azért, mert kritizálják az orosz hadsereget az országukba való behatolás miatt, ami abszurdum” – hangsúlyozta az emberi jogi aktivista. Calhoun elmondása szerint az ENSZ Megfigyelő Missziója a civil foglyok szisztematikus bántalmazását dokumentálta. A 216 megkérdezett, orosz fogságból visszatért személy közül 199 megerősítette a bántalmazás tényét.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez tömeges kínzás. A nemzetközi jog egyértelműen kimondja, hogy a civilek kínzása és bántalmazása még háború idején is tilos” – áll a jelentésben.
Calhoun azt is hangsúlyozta, hogy a fogvatartottak teljes elszigeteltségben vannak: nincs hozzáférésük a független megfigyelő missziókhoz, nem vitathatják a megszálló hatóságok intézkedéseit, és családjaik gyakran nem kapnak információt szeretteik hollétéről. Ezenkívül az embereket gyakran Oroszország távoli régióiba deportálják, ami megnehezíti a felkutatásukat.
a szabadság jogellenes megfosztása, fogva tartás és erőszakos eltűnések – 472 gyanú;
kínzás és bántalmazás – 446 gyanú;
nem megfelelő körülmények között történő fogva tartás – 327 gyanú;
Az ENSZ megfigyelő missziója szerint 2025-ben Ukrajnában a háború következtében 2514 civil halt meg, és további 12 142 ember sérült meg. Ezt az Ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Misszió (HRMMU) honlapja közölte.
Az ENSZ szerint 2025 volt a civil lakosság számára a legveszélyesebb év Ukrajnában a teljes körű orosz invázió kezdete óta. A halottak és sebesültek száma 31%-kal magasabb volt, mint 2024-ben, és 70%-kal haladta meg a 2023-as adatokat.
Daniel Bell, a HRMMU vezetője elmondta, hogy a növekedést nemcsak a frontvonal mentén fokozódó harci cselekmények okozták, hanem az is, hogy Oroszország kiterjesztette a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazását.
Ugyanakkor a halálesetek 63%-át a frontvonal közeli térségekben regisztrálták. A 60 év feletti áldozatok aránya a frontvonal környékén több mint 45% volt.
Az ENSZ adatai szerint a rövid hatótávolságú drónok okozta halálesetek száma 2025-ben 120%-kal nőtt az előző évhez képest. Ezekben a támadásokban 577 civil vesztette életét, és 3288-an sérültek meg.
BREAKING: Terrifying scenes erupted in Beit Shemesh, central Israel, after an Iranian missile struck a residential area. The death toll has risen to 4, with dozens more injured, including a 10-year-old girl in serious condition, highlighting the ongoing threat posed by Iran’s… pic.twitter.com/WqDLgmiDC3
— Gabriela Iglesias🇺🇲 (@iglesias_gabby) March 1, 2026
Legalább 226 ukrán civil vesztette életét novemberben az orosz támadások következtében – derül ki az ENSZ ma közzétett jelentéséből.
November folyamán az orosz támadások következtében legalább 226 ukrán civil halt meg.
A halálos áldozatok több mint felét sűrűn lakott városrészeket ért, nagy hatótávolságú rakéta- és dróntámadások okozták, és a támadásokban további 952 civil sebesült meg.
A jelentés szerint az éjszakai rajtaütések során gyakran egyszerre több száz drónt és rakétát vetettek be.
Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője elmondta, hogy Oroszország megújított hadjáratot indított az energetikai infrastruktúra ellen, ami súlyosan megbénítja a lakosság számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat.
Milliók kénytelenek hosszú időszakokat átvészelni áram, fűtés és víz nélkül. Ez a megpróbáltatás egyre súlyosabb, ahogy rövidülnek a nappalok és csökken a hőmérséklet – tette hozzá.
Káoszba fulladt csütörtökön a Cop30 klímacsúcs, miután tűz ütött ki egy konferenciateremben a brazíliai Belémben, ami miatt a helyszínt ki kellett üríteni.
Lángok csaptak fel az ENSZ-találkozó egészségügyi és tudományos pavilonjában, a pánikba esett résztvevők pedig elmenekültek, miközben a helyszínt füst töltötte be.
Celso Sabino brazil turisztikai miniszter a helyszínen újságíróknak elmondta, hogy a tüzet megfékezték, és senki sem sérült meg.
Azt mondta, hogy a tűz a kínai pavilon közelében csapott fel. Lángokról is érkeztek jelentések az egészségügyi és tudományos pavilonból, több afrikai pavilonból is.
A közösségi médiában közzétett videókon látható, ahogy a résztvevők menekülnek, miközben a helyszínt füst borította el.
A tűz akkor csapott fel, amikor több tucat ország miniszterei az utolsó pillanatban tárgyaltak a fosszilis tüzelőanyagokról, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról és a kereskedelmi intézkedésekről, és mindössze egy nap volt hátra a megállapodás megkötésére. A tűz oka továbbra sem ismert – számolt be a fejleményekről a The Telegraph.
On the night of Tuesday, the 11th day of #COP30 — hundreds of Indigenous people rose in defiance, taking over the Blue Zone where world leaders negotiate. Their message is clear: no more empty promises — our lands, our rights, our future are not for negotiation! ✊🏾… pic.twitter.com/X42rAQK7AK
Orosz drón támadta meg az ENSZ Világélelmezési Programjának humanitárius konvoját a Herszon megyei Bilozerka közelében. A járművek élelmiszert és alapvető segélyszállítmányokat vittek az ukrán civileknek – közölte az Ukrajinszka Pravda az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani nyilatkozatára hivatkozva.
A támadás idején a konvojt egy olasz tisztviselő is kísérte, aki szerencsére nem sérült meg. Tajani határozottan elítélte az incidenst, hangsúlyozva: „A civil lakosság, a kórházak és a humanitárius dolgozók elleni támadások elfogadhatatlanok. Oroszországnak be kell fejeznie az erőszakot és felelősségteljesen kell viselkednie.”
Az olasz külügyminiszter szolidaritását fejezte ki az ENSZ munkatársaival és az ukrán néppel. A támadást több európai vezető, köztük az Európai Bizottság válságkezelési biztosa, Hadja Lahbib, valamint Norvégia külügyminisztériuma is elítélte.
A támadásban két teherautó kigyulladt, noha a járművek jól látható humanitárius jelöléseket viseltek. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást Oroszországra.
⚡️ Russia attacked Zaporizhzhia with cruise missiles, damaging critical infrastructure, a school, and residential buildings, according to the regional administration.
❗️Video of firefighters battling a burning high-rise in Zaporizhzhia
In Kyiv, a 7-hour air-raid alert and massive drone & missile attack caused damage across the city. Key consequences by district: ▪️Darnytskyi – drone debris hit cars and a roadway. ▪️Sviatoshynskyi – debris… pic.twitter.com/6E8QnnxfQJ
Iránban meredeken nőtt a kivégzések száma, az iráni hatóságok idén legkevesebb 841 halálos ítéletet hajtottak végre – közölte pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR).
Júliusban száz embert végeztek ki, ami az előző év azonos időszakában végrehajtott halálos ítéletek több mint kétszerese – mutatott rá az ENSZ-hivatal. Közlésük szerint a kivégzettek között nők, afgán nemzetiségűek, etnikai kisebbségekhez tartozók és arabok is voltak.
„A kivégzések magas száma azt jelzi, hogy a halálbüntetést szisztematikusan alkalmazzák az állam megfélemlítő eszközeként és az ellenzék elnyomására” – mondta Ravina Shamdasani, az OHCHR szóvivője újságíróknak Genfben. Hozzátette, hogy adataik szerint a halálra ítéltek között aránytalanul sok az etnikai kisebbségekhez tartozó személy és a bevándorló. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Teherán következetesen figyelmen kívül hagyja a felhívásokat, hogy csatlakozzon a halálbüntetést eltörlő országokhoz.
Az OHCHR közlése szerint jelenleg tizenegy ember vár kivégzésre, közülük hatot fegyveres lázadással vádolnak, ötnek pedig amiatt kell felelnie, hogy részt vett a 2022-es tüntetéseken. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította Iránt, hogy ideiglenesen függessze fel a kivégzések végrehajtását, és tegyen ezzel egy lépést a halálbüntetés eltörlése felé.
Pro-monarchy slogans like "This is the final battle, Pahlavi will return," and "Reza Shah may God bless your soul" were heard in various parts of Tehran during Monday protests, videos obtained by Iran International show. pic.twitter.com/8h2OvscW7i
Qeshm, 29 Dec: Bazaar merchants go on strike over the collapse of the rial & rising costs.
The MEK network in Iran reports the Tehran bazaar is on strike and riot police attacked a separate protest in Mashhad with batons while protesters fought back. pic.twitter.com/WOGBqIN9pj
Iraqi 🇮🇶 Interior Ministry said American 🇺🇸 freelance journalist Shelly Kittleson was kidnapped by unidentified armed men (Iranian 🇮🇷 backed militias) in central Baghdad & that during a pursuit the vehicle belonging to the kidnappers was intercepted which overturned as they… https://t.co/cOAwUZn6hqpic.twitter.com/ciUo05iUbF
Több mint egymillió, köztük páncéltörő akna is lehet szétszóródva Ukrajnában az orosz invázió negyedik évében – jelentette Paul Heslop, az ENSZ aknamentesítési szakértője, írta a The Guardian.
„Több mint 1 millió akna van szétszórva Ukrajna területén, és az orosz erők visszavonulás közben tömegesen aknázzák alá az ország egyes részeit. Ezek közé tartoznak a nagy páncéltörő aknák (gyakran jármű- vagy páncéltörő aknák), amelyek lényegesen több robbanóanyagot tartalmaznak (5–10 kg), és amelyeket a nehezebb járművek, például autók, tankok vagy katonai teherautók súlya aktivál” – jegyezte meg Heslop.
Hozzátette, hogy még mindig rengeteg fel nem robbant lövedék, rakéta, gránát és aknavető lövedék található, különösen a határ menti területeken, ahol a tüzérség hatótávolsága körülbelül 32 kilométer. Heslop elmondása szerint az ENSZ olyan szintű komplexitással és méretekkel néz szembe az aknamentesítésben, amilyet a szakértők még soha nem láttak. Ennek ellenére Ukrajnában folytatódik az aknamentesítés.
Az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázisosztályozás (IPC) megerősítette, hogy több mint félmillió embert fenyeget teljes körű éhínség Gázában, közölte az ENSZ az IPC szakértőinek jelentését idézve, írja az Ukrinform.
A szakértői előrejelzések szerint a következő hetekben az éhínség a Gázai övezetből Deir el-Balah és Khan Yunis északi enklávéjába is átterjed.
A teljes körű éhínség besorolása azt jelenti, hogy három kritikus küszöbértéket értek el: szélsőséges élelmiszerhiány, akut alultápláltság és éhezés.
Az IPC adatai szerint szeptember végére több mint 640 000 gázai embernek kell katasztrofális élelmiszerhiánnyal szembenéznie (a besorolás 5. fázisa). További 1,14 millió ember kerül vészhelyzetbe (4. fázis), és 396 000 ember válsághelyzetbe (3. fázis).
Gáza északi részén a helyzetet legalább annyira súlyosnak, ha nem rosszabbnak becsülik, mint Gáza városában, de a korlátozott adatok miatt ott nem végeztek osztályozást.
Megjegyzendő, hogy csak júliusban több mint 12 000 akut alultápláltsági esetet azonosítottak gyermekek körében – ez a legmagasabb havi adat a megfigyelések teljes történetében, és hatszoros növekedés az év eleje óta. Ezen gyermekek közel negyede súlyos akut alultápláltságban szenved – a legveszélyesebb formában. A szakértők szerint májustól júniusig megháromszorozódott az alultápláltság miatti halálozás kockázatának kitett gyermekek száma – 14 100-ról 43 000-re.
António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentéshez fűzött kommentárjában a gázai éhínséget „ember okozta katasztrófának, erkölcsi ítéletnek és az emberiség kudarcának” nevezte. Megismételte, hogy Izraelnek, mint megszálló hatalomnak, egyértelmű kötelezettségei vannak a nemzetközi jog értelmében, beleértve a lakosság élelmiszerrel és orvosi felszereléssel való ellátásának kötelességét.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, az UNICEF, az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Világélelmezési Programja közös nyilatkozatot adott ki, amelyben ismételten hangsúlyozta a sürgős és nagyszabású humanitárius segítségnyújtás sürgős szükségességét.
Izrael azonban tagadja a vádakat, írta a Times of Israel. Az izraeli külügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy a jelentés „egyedi igényekre szabott” és „kitalált”, azzal vádolva az IPC-t, hogy a felére csökkentette az éhínség meghatározásához szükséges akut alultápláltsági esetek számát.
„Az IPC teljes dokumentuma a Hamász hazugságain alapul, amelyeket érdekcsoportokhoz tartozó szervezetek tisztára mosnak. Gázában nincs éhség” – közölte a tárca.
Az izraeli védelmi minisztérium segélyfelügyeleti szerve, a Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) azt nyilatkozta, hogy az IPC jelentése „elfogult forrásokon” alapul, és hogy az Izrael által szolgáltatott információk nem szerepeltek a jelentésben. A jelentés figyelmen kívül hagyta a segélyek elmúlt hetekben történt jelentős növekedését is.
„Logikátlan azt feltételezni, hogy a körülmények romlani fognak, amikor már egyértelmű javulás tapasztalható a helyszínen” – mondta az ügynökség.
🚨BREAKING | The US-Israeli backed Gaza Humanitarian Foundation opened fire on civilians after losing control over its so-called aid distribution point in west Rafah, with armed personnel responding by shooting instead of managing the crowd properly.
Already several vessels of the Hamas-Sumud flotilla have been safely stopped and their passengers are being transferred to an Israeli port. Greta and her friends are safe and healthy. pic.twitter.com/PA1ezier9s
Idén júliusban Ukrajnában hároméves csúcsot ért el a halott és sérült civilek száma, egy hónap alatt közel 300 ember halt meg – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ENSZ jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) ma egy, a civilek védelméről szóló frissítésben jelentette, hogy az ukrajnai civil áldozatok száma júliusban hároméves csúcsot ért el. Júliusban 286 civil halt meg és 1388 sérült meg, ami a legmagasabb szám 2022 májusa óta, és meghaladja a 2025 júniusi statisztikákat. A HRMMU az ország 24 megyéje közül 18-ban megerősítette a civil áldozatokat.
Danielle Belle, a HRMMU vezetője megjegyezte, hogy Ukrajnában a civil áldozatok száma sorozatban második hónapja éri el a hároméves csúcsot. „Csak Oroszország teljes körű inváziójának kezdetét követő első három hónapban több haláleset és sebesült volt, mint az elmúlt hónapban” – hangsúlyozta.
Az ENSZ szerint az áldozatok közel 40%-át nagy hatótávolságú fegyverek, köztük rakéták és kazettás bombák használata okozta – 89 halott és 572 sérült. Így július 31-én a Kijev elleni rakétatámadás és az eltévedt lőszerekkel végrehajtott csapások a teljes körű invázió kezdete óta a legtöbb civil áldozatot követelték a fővárosban: 31 ember meghalt és 171-en megsebesültek.
A civil áldozatok számának júliusi, júniushoz képesti növekedése túlnyomórészt az ukrán kormány által ellenőrzött frontvonal menti területeken következett be, ami az orosz fegyveres erők fokozott területfoglalási kísérleteit tükrözi. A civil halálesetek második vezető oka a rövid hatótávolságú drónok voltak – az áldozatok 24%-a, azaz 64 halott és 337 sérült.
A HRMMU 2025. júniusi közleménye szerint az ilyen drónok okozta áldozatok száma jelentősen megnőtt 2024 júliusához képest. Ugyanakkor az orosz erők által ledobott légibombák okozták legfőképpen a polgári áldozatok számának hirtelen növekedését: 2025 júliusában 276 embert érintettek (67 halott és 209 megsebesült), szemben a júniusi 114-gyel (34 halott és 80 megsebesült).
Például július 28-án légibombák találtak el egy büntetés-végrehajtási intézetet a Zaporizzsja megyei Bilenyke faluban, 16 fogoly halálát és legalább 43 – mindannyian férfiak – sebesülését okozva. Július 31-én légibomba talált el egy lakóépületet a Donyeck megyei Kramatorszkban, legalább öt civil halálát okozva.
Az ENSZ számos, az orosz hadsereg által az ukránok ellen elkövetett szexuális erőszak esetét dokumentálta, olvasható António Guterres ENSZ-főtitkár éves jelentésében, amelyet a Biztonsági Tanácsnak készített a konfliktusokkal összefüggő erőszakról, írta a Reuters.
A dokumentumban foglaltak szerint az orosz fegyveres erők, a különleges szolgálatok és az irányításuk alatt álló csoportok tömegesen megsértik az ukrán hadifoglyok jogait legkevesebb 50 hivatalos és 22 nem hivatalos fogdában Ukrajnában és Oroszországban. A feljegyzett esetek között szerepelnek áramütések, nemi szervek verése és égetése, erőszakos vetkőztetés és hosszan tartó meztelen állapotban való fogva tartás a megaláztatás vagy vallomások kicsikarása céljából.
Guterres „komolyan aggódik” a helyzet miatt, és arra figyelmeztetett, hogy jövőre Oroszország is felkerülhet azon felek listájára, akiket alapos gyanúval gyanúsítanak nemi erőszak vagy más szexuális erőszak elkövetésével. Hasonló figyelmeztetést tett Izraellel kapcsolatban is.
Oroszország ENSZ-beli képviselete nem reagált a megkeresésekre. A főtitkár azt is kijelentette, hogy Moszkva nem működik együtt különmegbízottjával ezekben a kérdésekben.
Egy 2024-es ENSZ-jelentés megállapította, hogy a szabadon engedett ukrán foglyok 95%-át kínozták meg orosz fogságban, beleértve a verést, áramütést, fojtogatást, szexuális erőszakot, színlelt kivégzéseket és egyéb módszereket.
Júliusban több mint 40 EBESZ-tagállam független vizsgálatot követelt az ukrán foglyok bántalmazásával kapcsolatban.
Áprilisban a The Guardian és más sajtóorgánum legalább 29, Oroszország által létrehozott különleges börtönről számolt be, ahol a foglyokat és az elrabolt civileket rendszeresen kínozzák, hogy hamis vallomásokat kicsikarjanak belőlük.
