Súlyosan visszaéltek Karikó Katalin nevével és fényképével gombás megbetegedésekkel kapcsolatos szerek, készítmények reklámjában.
Valótlanul hozták összefüggésbe a híres kutatóprofesszort a reklámozott készítménnyel Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora közleményben jelezte, többen arra hívták fel a figyelmét, hogy internetes és közösségi fórumokon gombás megbetegedésekkel kapcsolatos szereket, készítményeket hirdetnek, reklámoznak rá hivatkozva, bőrgyógyászati klinika szakértőjeként feltüntetve.
Karikó Katalin hangsúlyozta, semmilyen bőr- és körömgomba elleni szer, készítmény hirdetésében, reklámozásában nem vett és nem vesz részt, ezekhez sem a neve, sem a képmása felhasználását nem engedélyezte, ezzel kapcsolatban interjút, tanácsot nem adott, nyilatkozatot nem tett, sajtótájékoztatót nem tartott.
Karikó Katalin szerint súlyosan visszaéltek a személyiségi jogaival
„Nevemmel és képmásommal visszaéltek és visszaélnek, olyan szavakat, mondatokat, állításokat, nyilatkozatokat tulajdonítanak nekem, amelyeket én soha nem mondtam, nem állítottam” – olvasható a közleményben.
„Meggyőződésem szerint az efféle magatartás nem csak polgári és személyiségi jogaim megsértése, de személyes adataim jogosulatlan, visszaélésszerű kezelése és a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése is, amely a büntetőjog hatálya alá is tartozhat. […] Bízom benne, hogy az illetékes hatóságok, hivatalok, szervek a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszik” – fogalmazott a közleményben Karikó Katalin.
Csoportos per indulhat Kim Kardashian és Floyd Mayweather ellen, amiért félrevezető információkat tettek közzé, miközben egy kevéssé ismert kriptoeszköz az EthereumMax nevű zseton reklámozásában vettek részt – írja a CNBC.
Az eljárást az EthereumMax és az azt hirdető hírességek ellen múlt pénteken nyújtották be, azt állítván, hogy az eszköz árát mesterségesen pumpálták fel a közösségi médiában közzétett hamis és félrevezető állítások segítségével. Kardhasian az Instagramon tett közzé egy az eszközt promotáló bejegyzést, ugyanakkor ő legalább jelezte a poszthoz kapcsolódó címkék között, hogy hirdetésről van szó és a „nem pénzügyi tanács” szavakat sem felejtette el használni. Az, hogy mennyi pénzt kapott ezért nem ismert, de becslések szerint bejegyzésenként 500 ezer és 1 millió dollár a híresség ára.
Mayweather a YouTube-sztár Logan Paul elleni bokszmeccse kapcsán fejezte ki támogatását az EthereumMax zseton iránt, amivel jegyeket is lehetett vásárolni az eseményre. A kereset szerint ez a jelentősen növelte az eszköz forgalmát. Az ökölvívó egy nagy, Miamiban tartott bitcoin-konferenián is igyekezett népszerűsíteni a zsetont, de mivel a legnagyobb kriptovaluta köré szerveződött közösség jelentős része kifejezetten ellenséges az alt-coinokkal szemben, lefütyülték a színpadról. Úgy tűnik a bokszoló sehol sem jelezte, hogy pénzt fogadott volna el kijelentéseiért.
Mayweathernek nem ez az első hasonló ügye, 2018-ban 600 ezer dollárt fizetett az értékpapírfelügyeletnek (SEC), miután egy ICO – kezdeti coin bevezetés, kripto közösségi finanszírozási modell, melyről hamar észrevették a hatóságok, hogy szabályozatlan értékpapírok kereskedelméről van szó és gyorsan lépett is – során szintén igyekezett az értékesítendő zseton árát felpumpálni. A megállapodás értelmében azonban nem kellett sem bevallania, sem tagadnia az SEC állításait.
A kereset szerint a befektetők, aki 2021 május 14. és június 17. között vásároltak az EthereumMax zsetonjából, a hírességek közreműködésének köszönhetően veszteségeket szenvedtek. Úgy tűnik, hogy az egyik kritpotőzsdét népszerűsítő, a kriptokereskedést a repülőgép feltalálásához vagy épp a Holdraszálláshoz hasonlító Matt Damonnak még sincs igaza, a szerencse nem a bátrakat segíti.
Az eszköz tavaly június eleje óta 97 százalékot veszített értékéből, ezért a befektetők közül több szerint is pumpáld fel (az árat), majd adj túl rajta sémának minősül, ami a szabályozott értékpapírok piacán illegális. A hírességek által reklámozott eszköznek már a neve is félrevezető volt, hiszen azt sugallta, hogy a második legnagyobb kriptovalutához az etherhez, és az ahhoz kapcsolódó hálózathoz, az Ethereumhoz kapcsolódik, miközben valójában ezekhez semmi köze nem volt.
2021 szeptemberében a brit pénzügyi felügyelet elnöke, Charles Randell kifejzetten Kardashian – időközben törölt – Instagram bejegyzését emelte ki a kripto csalások illusztrálása céljából, noha nem állította, hogy az EthereumMax biztosan csalás-e.
A közösségi médiában hírességeket használni a kriptoeszközök reklámozására azonban továbbra is elterjedt, az elmúlt napokban például Reese Witherspoon bejegyzése tört lándzsát ezek mellett, de Paris Hilton Twitter neve mögött is megjelent az ethereum blokklánc rajongóit azonosító .eth. De több NBA játékos bejegyzését is elődobta az elmúlt pár napban a közösségi oldal algoritmusa, ahogy a bitcoint reklámozzák. A legújabb keresésre azonban már nem jönnek elő ezek a bejegyzések, arra utalva, hogy a népharag hatására eltávolították ezeket. A kriptopiacon nemcsak a hírességeket használó reklámok, de a csalások is gyakoriak.
Egy budapesti férfi magát „igazi” bennfentesnek, esetenként titkosügynöknek beállítva vett át tízmilliókat NAV-eljárás alatt álló vállalkozóktól, mert az érintettek azt remélték, hogy ezzel megoldódhat a büntetőügyük. A Blikk szerint a budapesti, M. I. monogramú férfi Pintér Sándor magyar belügyminiszter nevét is bedobta, és állította, hogy a tárcavezető jó barátja, illetve főnöke, akivel naponta találkozik.
A férfi elsősorban olyan vállalkozókat környékezett meg, akik ellen a NAV indított különböző eljárásokat, így sokat megérhet nekik, ha valaki segít elsimítani az ügyeket. Egy férfi például egyből 15 millió forintot adott át annak reményében, hogy a miniszter közbelép, és megússza a NAV-eljárást.
Egy még nagyobb haltól ennél is magasabb összeget, először 17, majd további 61 milliót vett át a csaló. Valakinek azonban szemet szúrhatott a tevékenység, mert a következő pénzátadáson már valódi titkos nyomozók jelentek meg, akik rajtaütöttek a férfin. Ezután az ügyészség indítványára el is rendelték a csaló előzetes letartóztatását.
A lap megkérdezte a belügyi tárcát, hogy értesültek-e a Pintért is érintő csalási sorozatról, de nem kaptak választ. A tárcavezetőre hivatkozva nem egy esetben zsebeltek be nagyobb pénzeket a közelmúltban csalók, ilyen ügyekből többet is taglal cikkében a bulvárlap.
A Gazdasági Versenyhivatal közleménye szerint az Európai Törvényszék helybenhagyta az Európai Bizottság a Google-re kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát, egyúttal kimondta azt is: a cég visszaélt erőfölényével.
Az Európai Bizottság 2017 nyarán rótta ki a bírságot a Google-re; a vállalat jogorvoslattal élt a határozattal szemben, amelyet most elutasítottak. A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük. Az amerikai cégnél folytatott vizsgálat feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A vállalat tehát jogsértő módon biztosított előnyt saját árösszehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben. A cég ezzel akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.
A GVH megjegyezte, hogy a döntés megerősítőleg hathat a hazai versenyhatósági vizsgálatokra is. A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy a Google keresőjében dalcímekre megjelenő dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását.
A magyar versenyhatóság az Európai Bizottsághoz hasonlóan különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A GVH a Google számára korábban már írt elő kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán, és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását – emlékeztettek a közleményben.
A tolvajok az iPhone 13-ra húztak fel egy kampányt, azt is ígérve, hogy az adakozók még több pénzt kapnak vissza – nem így lett.
A bitcoinos csalások eddig sem voltak ritkák, de a digitális pénz magas árfolyama miatt egyre több ilyennel találkozni. Egy csoport a nemrég bemutatott iPhone 13-at használta fel egy átveréshez, és sajnos bőven akadtak, akik pórul jártak.
A csalás alapját egy olyan weboldal jelentette, amit a készítők Apple-videókkal raktak tele. A felvételeken a cég vezérigazgatója, Tim Cook is látható volt, emellett képeket is mutattak, elsősorban iPhone-okról. A néző ezáltal abban a hitben lehetett, hogy egy termékbemutatóba csöppent, de ilyenről nem volt szó.
A portálon idővel megjelent egy felhívás, melyben azt ecsetelték, hogy egy soha vissza nem térő alkalom miatt most minden befizető pénzét megduplázzák. Az Apple-től származó felvételek láttán pedig sokaknak tűnt úgy, hogy az akciót maga az iPhone-gyártó hirdeti, de ez sem volt igaz.
A csalók bitcoint kértek, és többen adakoztak is. Pénzt azonban senki nem kapott vissza.
A Zscaler jelentése szerint mire bárki gyanakodni kezdett, a bűnözők összesen 69 ezer dollárnyi valutát gyűjtöttek, melyet valószínűleg soha nem kapnak vissza.
Nyolcvan főt menesztett a Google, miután kiderült, hogy a dolgozók visszaéltek a felhasználók személyes adataival, sőt még házon kívülre is kiszivárogtatták az információkat – írja a Business Insider egy vállalati dokumentumra hivatkozva, amely szintén napvilágra került. A feljegyzések szerint az incidensek főként 2018 és 2020 között történtek.
Az érintett munkavállalók pénzügyi értékesítés és egyéb személyes előnyszerzés céljából, jogtalanul használták fel mások adatait.
A technológiai óriás 2018-ban tizennyolc, 2019-ben huszonhat és 2020-ban harminchat alkalmazottat bocsátott el az adatvédelmi szabályok megsértése miatt. A tavalyi eltanácsolások indoklásának 86 százalékának hátterében a bizalmas információkkal való visszaélés és a belső hírek külső feleknek történő továbbítása állt.
A kollégák tíz százaléka odáig merészkedett, hogy még a vállalati rendszerekhez és a szoftverekhez is hozzányúlt.
Lebukásuk során kiderült, hogy illetéktelen személyeknek nyújtottak hozzáférést a felhasználók, illetve a vállalat más dolgozóinak az adataihoz, sőt még azok módosításában és törlésében is közreműködtek. A következő évben már 13 százalékra emelkedett ez az arány.
Jose Castaneda, a Google szóvivője megerősítette az értesülést. Dolgoznak a problémán: a véletlen hibákat céges felkészítő kurzusokkal és évenkénti továbbképzésekkel igyekeznek kiküszöbölni, ám ezekből van kevesebb, a szándékos visszaéléseket többlépcsős felülvizsgálati és engedélyezési folyamattal szorítanák vissza – nyilatkozta.
Az eljárás nem ért véget a menesztésekkel, alaposan kivizsgálják a kompromittáló eseteket és megteszik a szükséges jogi lépéseket.
Nem ez volt az első botrány a Google háza táján, az adatvédelmi nyomozások folyamatos célkeresztjében vannak, pedig épp most nyitna a cég a felhasználók felé, akiknek nagyobb betekintést engedne a technikai folyamatokba.
A cikk felidézi David Barksdale, a vállalat egykori mérnökének és egyben kiemelt szakértőjének az ügyét, aki kedvtelésből tinédzserek névjegyzékeibe és chates beszélgetéseibe nézett bele, megsértve ezzel a magánéleti szférájukat.
A csúf igazság – A Facebook harca az uralomért című, idén júniusban megjelent könyv is hasonló történeteket ecsetel, az egyik fejlesztő például a helymeghatározás funkcióval élt vissza, hogy kövessen valakit. A kötet szerint csupán egy év leforgása alatt 52 személyt küldtek el a Facebooktól a helytelen adatkezelés miatt.
#Russian journalist Daria Aslamova was detained in #Kosovo on charges of espionage, reports the head of the Ministry of Internal Affairs of Kosovo Xhelal Sveçla. pic.twitter.com/NKATz07mop
Mivel sajnálatos módon egyre többen halnak bele a COVID-19 fertőzés súlyos szövődményeibe, ezért megnőtt azoknak a vállalatoknak a száma, akik napi szinten fürkészik az áldozatokat, akikből profitálni próbálnak.
Gyakran előfordul, hogy kórházi alkalmazottak ajánlanak bizonyos temetkezési vállalkozókat a gyászoló családoknak, vagy éppen mentőszolgálatosokat fizetnek le azért, hogy információkat szerezzenek be a halálesetekről – írja a Főtér hírportál.
Az egyik brassói kórházban rejtett kamerával rögzítették, ahogyan az ápolók és az asszisztensek arra kényszerítették az egyik Covid-áldozat hozzátartozóit, hogy cinkből készült koporsóban temessék el a szerettüket, ezt a megoldást azonban kizárólag azért akarták kötelező jellegűvé tenni, mert az alkalmazottak jutalékot kaptak egy cégtől.
A brassói tüdőkórházban az egyik elhunyt elszállítását sürgették azzal az indokkal, hogy nincs elég kapacitásuk, ezért egy előre meghatározott temetkezési vállalatot bíztak meg a feladattal, akikkel korábban szerződést kötöttek, természetesen illegálisan.
A hivatalos protokoll szerint a koronavírusban elhunyt áldozatok holttestét hermetikusan záródó zsákokba kell helyezni. Egy cink-koporsó ára kétszerese a hagyományos, fenyőből készült koporsónak, így csakis plusz bevételszerzés miatt ajánlhatták az előbbit a lefizetett ápolók.
A Temes megyei Lugos városi kórháza megállapodást kötött egy temetkezési vállalattal, melynek értelmében egy szemétdombon leparkolt teherautó rakterében tárolták a halottakat. A cég 1 200 lejt, vagyis nagyjából 90 ezer forintot kért a családtagoktól azért, mert 14 órán keresztül tárolták a holttestet a kegyelet bármiféle jele nélkül, egy koszos lepedőbe tekerve, végül még ők háborodtak fel azon, hogy a rokonok nem akartak fizetni.
Az Állami Építészeti és Építésügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) tisztviselőit az építőipari vállalatok számára szükséges engedélyek és üzembe helyezési igazolások illegális kiadásában buktatta le Ukrajna Nemzetbiztonsági Szolgálata (SZBU) – számolt be a szervezet sajtószolgálata.
A visszaélésben a Felügyelőség korábbi és jelenlegi tisztviselői, valamint más állami hatóságok munkatársai is részt vettek. A műveletet a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Állami Főosztály és az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat Nyomozó Főosztályának tisztviselői hajtották végre.
A vádlottak az általuk felügyelt struktúrákat használták fel az ügyletek végrehajtásához, akik közvetítőként léptek fel az építőipari vállalatok és a Felügyelőség tisztviselői között az engedélyek és az üzembe helyezésről szóló tanúsítványok megszerzéséről folytatott „tárgyalások” során. A kereskedelmi struktúrák szerepe az volt, hogy „pozitív” döntést hozzanak a dokumentumok kiadásáról.
Az SZBU tisztviselői azt is dokumentálták, hogy a Felügyelőség tisztviselői a jelenlegi jogszabályok, az építési szabályzatok, az állami szabványok és előírások megsértésével adtak ki engedélyeket az építési munkák megkezdésére, üzembe helyezésről szóló igazolásokat. Az illetékes szakértők szerint a tisztviselők jogellenes cselekedetei potenciálisan veszélyeztetik a lakosság életét és egészségét.
https://youtu.be/0v4WYSXsImM
„A folyamatban lévő büntetőeljárás részeként a rendvédelmi szervek több mint 50 házkutatást végeztek az állami intézmények helyiségeiben, a felügyelt közvetítői szerepet játszó kereskedelmi struktúrák irodáiban, a vádlottak lakóhelyén és járműveikben. A lefoglalt dokumentációt csatolják a bizonyítékhoz. Ukrajna büntető törvénykönyvének 364. cikkelyének 2. része alapján a nyomozás folytatódik” – közölte az SZBU.
More details in reference to the Crimea bridge bombing operation from October 8, 2022, emerged.
General Vasily Malyuk, Head of the Ukrainian SBU, released those pictures. It shows Hexogen (RDX) wrapped in plastics and loaded on pallets in order not to draw suspicion when being… pic.twitter.com/bc1RDXtH7Q