A polgári perben a Trump család ellen született döntés, de várhatóan fellebbezéssel folytatódik az ügy.
Egy New York-i bíró szerint Donald Trump és családi cége csalárd módon értékelte túl ingatlanait és más eszközeit, ami jelentősen korlátozhatja a Trump Organization működését az államban.
A döntés mindemellett megkönnyítheti a New York-i főügyész, Letitia James számára, hogy kártérítés mellett érveljen a következő, október 2-i tárgyaláson a polgári peres eljárásban.
Az ügyben eljáró bíró továbbá elrendelte több Trump cég, köztük a Trump Organization tanúsítványának eltörlését, mely a cégek működését lehetővé teszi New York államban.
Az ítélet indoklásában a bíró részletezte, hogy Trump és fiai, Donald Jr. és Eric, valamint a családi cég és más alperesek hogyan hoztak létre valótlan vállalat- és eszközértékeléseket, mesterségesen felpumpálva a volt elnök vagyonát, segítve ezzel üzleti érdekeiket. A bíró még a család ügyvédeit is megfeddte, amiért abszurd jogi érveket használtak az eljárás során – olvasható a Reuters összefoglalójában.
A Trumpok azzal érveltek, hogy sosem követtek el csalást, és a kérdéses ügyletek nyereségesek voltak. Várhatóan fellebbeznek is a döntés ellen. Erre nagy szükségük is van, hiszen ha a döntést helyben hagyják, akkor fel kell oszlatniuk a családi vagyon jelentős részét birtokló cégeket.
A volt elnök, aki a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a republikánus előválasztás első számú esélyese, a Truth Socialen demokrata boszorkányüldözésnek nevezte az ügyet, és nevetségesnek és hamisnak a vádakat.
James tavaly szeptemberben indított polgári pert Trump és családi cége ellen, azzal vádolva az üzletembert és a cég vezetésében részt vevő családtagjait, hogy mesterségesen túlértékelt eszközértékével és vagyonával csapta be banki partnereit, hogy kedvezőbb feltételek mellett jusson finanszírozáshoz. A bíró döntése szerint az ügyész meggyőző bizonyítékokat sorakoztatott fel, amelyek szerint Trump 812 millió és 2,2 milliárd dollár közötti értékkel becsülte túl a vagyonát.
A túlértékelt eszközök között megtalálható a Mar-a-Lago birtok, a Trump Towerben található penthouse és számos irodaépület és több golfpálya is.
A bíró külön kiemelte, hogy Trump penthouse lakásáról azt állította, hogy az 2787 négyzetméteres, ami a valós méret majd háromszorosa, és az ingatlan értékét ez 207 millió dollárral növelte meg. A Mar-a-Lago birtokot Trump 612,1 millió dollárra becsülte, noha független értékbecslő szerint az csupán 27,6 millió dollárt ér.
A mostani döntés három hónappal követi egy fellebbviteli bíróság döntését, amely több vádat elévültnek minősített, és megsemmisítette az Ivanka Trump elleni vádakat.
Az OLAF volt főnökének elítélése további feszültségekkel fenyeget az EU igazságszolgáltatási rendszerével kapcsolatban.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egyik vezetőjét rajtakapták, amint vizsgálatot folytatott egy európai biztos ellen, emiatt az ügyben eljáró belga bíró szokatlanul nagy büntetéssel sújtotta.
Giovanni Kessler, az OLAF 2017-ben távozó korábbi vezetője egy éves felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amiért John Dalli egészségügyi uniós biztos után szaglászott. Dalli még 2012 októberében mondott le a vádak miatt, miszerint legfőbb segítője kenőpénzt fogadott el dohányipari szereplőktől.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
„Mindig is átláthatóan tevékenykedtem, ráadásul azzal a céllal, hogy megtaláljam az igazságot egy nagyon súlyos ügyben” – mondta Kessler a Politiconak.
Miközben az EU egy másik, Katarral kapcsolatos vesztegetési botrány következményeivel küszködik, az úgynevezett Dalli-ügy legújabb fordulata azzal fenyeget, hogy újra belobbantja a feszültséget az átpolitizált belső végrehajtási rendszer miatt.
Dalli az unió dohánytermékekkel kapcsolatos irányelvének újraírásán dolgozott, amikor munkatársát, Silvio Zammit megvádolták azzal, hogy 60 millió euró kenőpénzt kért egy svéd dohánygyártó cégtől a snüssz – egyfajta füstmentes dohány – betiltásának visszavonása érdekében.
A botrány Dalli menesztését eredményezte. Míg azzal vádolták, hogy elmulasztotta nyilvánosságra hozni a dohánylobbistákkal folytatott találkozókat, az OLAF jelentésében nem találtak közvetlen kapcsolatot Dalli és a vesztegetési kapcsolat között.
Kessler azonban azt állította, hogy félreérthetetlen közvetett bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy Dalli tudott róla.
Néhány éven belül azonban maga Kessler is vizsgálat alá került, és a belga hatóságok megvizsgálták azokat az állításokat, amelyek szerint a Dalli-vizsgálatot rosszul hajtották végre, és politikai motivációk húzódtak meg az ügy mögött.
Több éves késlekedés után az Európai Bizottság 2016-ban beleegyezett Kessler mentelmi jogának megszüntetésébe. Ez megnyitotta az utat a belga ügyészek előtt, hogy kihallgathassák azon állítások miatt, miszerint titokban tanúkat vett fel az ügyben anélkül, hogy minden felet tájékoztatott volna, ami a belga jog szerint bűncselekmény.
„Ez egy tisztán jogi vita, egy olyan nyomozási eseményről van szó, amely Európa számos országában határozottan legitim” – mondta Kessler, hozzátéve, hogy a kérdést még Belgiumban is vitatták, mivel két különböző belga ügyész kérte az ügy megszüntetését.
A belga bíróság a Politico által ismertetett ítéletében ugyanakkor kijelentette, hogy aggasztónak találta Kessler hozzáállását, mivel
Azt állította, hogy nincs tudomása a telefonbeszélgetések rögzítését szabályozó jogszabályok létezéséről”, noha ezek a korlátozások az Európai Egyezményből erednek.
„11 évbe telt, mire végre rájöttek, hogy megszegték az Európai Bizottság törvényeit” – mondta Dalli az ítéletet követő nyilatkozatában” – majd hozzátette, hogy az igazság győzni fog.
Külföldiektől csaltak ki pénzt egy ungvári call-center munkatársai. A Nemzeti Rendőrség dolgozói lelepleztek egy ungvári call-centert, melynek munkatársai csalással foglalkoztak.
A helyszínen a KORD és RPOP alakulat tagjai tartóztatták le a szervezőket és a 20 operátort. A központ álláshirdetéseiben kötelező volt az idegen nyelvtudás, hiszen magyarországi és csehországi ügyfeleknek telefonáltak. Befektetési cégek képviselőinek adták ki magukat, kriptovalutát és részvényeket árultak.
A szervező egy 34 éves ungvári és egy harkivi férfi volt, az információk szerint egy hónap alatt több tízezer dollárra tettek szert. Az ügyben folyik a nyomozás, a vizsgálatok tartanak.
A kárpátaljai rendőrség munkatársai a kiberrendőrséggel együttműködve őrizetbe vettek egy zaporizzsjai lakost, akit csalás elkövetésével gyanúsítanak. Egy Poltava megyei nőtől 115 000 hrivnyát csalt ki.
A nő elmondta, hogy egy telefonbeszélgetést követően bankkártyájáról jelentős mennyiségű pénz tűnt el. A bűnöző a bank munkatársaként mutatkozott be, az áldozat pedig megadta kártyaadatait.
A 35 éves tettest Kárpátalján tartóztatták le, ideiglenesen Ungváron tartózkodott. Az ügyben büntetőeljárást indítottak, a nyomozás folyik.
Nyolc, az 1980-as és 1990-es években holland szülők által Srí Lankáról örökbefogadott személy perli Hollandiát, mert állításuk szerint örökbefogadási papírjaikat meghamisították, és az állam jogtalanul engedélyezte adoptálásukat – írta az NlTimes hírportál szerdán.
A panaszosokat képviselő ügyvéd az állításokat arra alapozza, hogy az érintett személyek útlevelében megváltoztatták a neveket, és az örökbefogadási aktákban valótlanul tüntették fel a születési dátumokat, a születési helyeket és biológiai szülők neveit is.
Az ügyvéd szerint a felperesek „nap mint nap tapasztalják az örökbefogadás során elkövetett csalás következményeit: nem tudják, ki a családjuk vagy mi a nevük, illetve hogy mikor születtek”. „Ügyfeleimet soha nem lett volna szabad ilyen módon örökbe adni. Az akkori kormány félrenézett, ezért az állam felelős a következményekért” – tette hozzá.
Az ügy érintettjei azt szeretnék, hogy a kormány ismerje el a szenvedéseiket, és kárpótolja őket. A hírportál szerint mindannyiukat a Stichting Flash nevű, mára már felszámolt ügynökségen keresztül fogadták örökbe, amelyet a múltban többször is kapcsolatba hoztak örökbefogadási visszaélésekkel.
Az örökbefogadási folyamattal kapcsolatos visszaéléseket és a holland kormány felelősséget egy 2019-ben megbízott különbizottság vizsgálta 1967 és 1998 közötti időszakra visszamenőleg. A testület elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyermekek örökbefogadását tanulmányozta, és a korrupció, okirathamisítás, gyermekkereskedelem, továbbá gyermekrablás több esetére derített fényt. A jelentésből kiderült továbbá, hogy a holland kormány már a 1960 évek végétől tudatában volt a visszaéléseknek.
Mivel az eseteket vizsgáló bizottság arra utaló jeleket is talált, hogy a közelmúltban is történtek visszaélések, a kormány februárban 2021-ben felfüggesztette az örökbefogadásokat külföldről. Ugyanabban az évben a kormány bocsánatot kért ugyan, hogy a holland állam évekig szemet hunyt a visszaélések felett, de pénzügyi kárpótlást nem helyezett kilátásba az áldozatoknak. Ehelyett mintegy 36 millió eurót különített el egy olyan központ létrehozására, amely jogi és pszichológiai támogatást nyújt az áldozatoknak, és megkönnyíti az aktáikhoz való hozzáférést.
All ramps of the six-storey parking garage at the St. Antonius Hospital in Nieuwegein in the Netherlands collapsed on Sunday evening. It is not yet known if there are any casualties...pic.twitter.com/bNFl4cE1DV
Rupert Stadler felsővezetőként elismerte a dízelbotrányt, és azt, hogy azután is folytatták a csalást, hogy amerikai nyomozók leleplezték.
Bűnösnek ítélték a dízelbotrány néven elhíresült német autógyártási manipulációsorozat egyik vádlottját. Az Audi korábbi vezetőjét Rupert Stadlert felfüggesztett, 21 hónapos börtönbüntetéssel sújtották, további egymillió eurós pénzbirság és a perköltség megfizetésére kötelezték.
Két másik vádlott-társára rövidebb felfüggesztett büntetést és kisebb pénzbírságot szabtak ki. A per két és fél éve tart.
Laurent Lafleur, a müncheni bíróság szóvivője figyelemre méltónak tartja az ítélethozatal alapját képező beismerő vallomást, mert egy német autógyártó igazgatótanácsának elnöke elismerte a csalást. Németországban felsővezetőknél ez szokatlan.
Stadler az Audi és a Volkswagen luxus divízióját vezette. Most ős is elismerte, hogy a károsanyag-kibocsátás kimutatását kikerülő szoftverrel manipulálták az eladásra kínált autókat még azután is, hogy az ügyet amerikai nyomozók leleplezték.
Az úgynevezett Dieselgate-botránnyal összefüggésben már több bírásgot kiszabtak a hatóságok, további eljárások még zajlanak.
Egy kaliforniai taco étteremlánc álpapot használt arra, hogy alkalmazottaiból kiszedje apróbb vétségeiket, például ha elkéstek a munkából – számolt be vizsgálatait követően kiadott közleményében az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma.
A Taqueria Garibaldi mexikói ételeket kínáló üzlethálózat lelkészként mutatott be a dolgozóinak egy férfit, aki arra ösztönözte őket, hogy legyenek bátrak, könnyítsenek a lelkiismeretükön, s vallják be, mikor tettek bármi olyat, amivel kárt okoztak a munkáltatójuknak.
Az illető Isten nevében arra buzdította a dolgozókat, hogy „szabaduljanak meg a bűneiktől”, s rákérdezett, loptak-e valaha a cégtől, vagy tettek-e bármi olyat, amit nem lett volna szabad.
A minisztérium beszámolója nem tér ki arra, hogy a „trükk” mennyire, illetve meddig működött, de a Texas állambeli Sacramentóban és a közeli Roseville-ben található éttermek üzemeltetőjét kötelezték 35 alkalmazottja elmaradt bérének kifizetésére, továbbá sérelmi díjként összesen 140 000 dollár értékben.
A vizsgálatra, amelynek során fény derült az álpap alkalmazására, azt követően került sor, hogy a cég nem fizette ki a túlórákat, s ezért bepanaszolták.
A vizsgálat során azt is megállapították, hogy a vezetőket illegálisan fizették ki az alkalmazottak borravalójából, és a személyzetet „bevándorlási következményekkel” fenyegették meg, ha együttműködőek lesznek a minisztériumi vizsgálatot végzőkkel.
„A munkáltatónak az alkalmazottakkal szembeni megtorlási kísérletei azt célozták, hogy elhallgattassák a dolgozókat, akadályozzák a nyomozást és megakadályozzák a ki nem fizetett bérek behajtását” – közölte Marc Pilotin San Franciscó-i ügyvéd.
Az álpap kilétére egyelőre ugyan nem derült fény, a Sacramentói Katolikus Egyházmegye szóvivője mindenesetre azt nyilatkozta, hogy az illető nem áll velük kapcsolatban. „Bár nem tudjuk, ki volt a szóban forgó személy, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy nem az egyházmegye papja volt” – szögezte le.
At least one person was killed and another injured after an avalanche struck near Lake Tahoe in the Sierra Nevada. First responders successfully rescued one person, and search and rescue operations are underway to address the situation. pic.twitter.com/G7WKVTqW1y
A crash involving dozens of vehicles along a foggy stretch of California’s Interstate 5 in southern California has left two people dead and nine others injured.
Rupert Stadler, az Audi egykori vezérigazgatója kész vádalku keretében beismerő vallomást tenni a dízelautók emissziós botrányában játszott szerepéről – jelentette be Thilo Pfordte, a védelmét ellátó ügyvéd.
A volt vezérigazgató ellen 2020 óta folyik eljárás csalás miatt a dízelügyben játszott szerepe miatt, miután az anyavállalat, a Volkswagen, valamint az Audi 2015-ben elismerte, hogy illegális szoftverrel manipulálták a károsanyag-kibocsátási teszteket.
Stadler eleddig visszautasította a vádakat.
A Stadler-ügy a 2015 szeptemberében kirobbant dízelbotrány egyik legjelentősebb bírósági eljárása. Stadler a konszern egykori fejlesztési igazgatójával, Wolfgang Hatzcal és egy mérnökkel együtt állt bíróság elé. Hatz és a mérnök már beismerte, hogy manipulálták a motorokat.
A vád szerint a Volkswagen és az Audi mérnökei úgy manipulálták a motorokat, hogy a próbapadon megfeleltek a károsanyag-kibocsátási határértékeknek, de a közutakon, használat közben már nem. Stadler ellen a vád az volt, hogy nem állította le a manipulált autók értékesítését a botrány kitörését követően.
Az ügyvédi iroda tájékoztatása szerint a beismerő vallomást május 16-án tennék meg a müncheni tartományi bíróság előtt, az ítélet meghozatalára pedig júniusban lehet számítani. Azt még nem lehet tudni, hogy Stadler személyesen, vagy ügyvédje révén teszi-e meg a vallomást.
Bírósági tájékoztatás szerint a 60 éves Stadlerre másfél-két év börtönbüntetés várhat. A védelem felfüggesztett börtönbüntetést és 1,1 millió eurós bírságot javasol a vádalku keretében. Az ügyészség elfogadta a felfüggesztett börtönbüntetést, de kétmillió eurós bírságot szabna ki Stadler Volkswagennél és az Audinál eltöltött szolgálati ideje alatt felvett fizetésére és jelenlegi vagyonára hivatkozva.
Kijevben vizsgálati fogságban lévő fogvatartottak csalási tervet eszeltek ki: magukat katonáknak kiadva nem létező áramfejlesztőket adtak el – adta hírül pénteken az rbc.ua hírportál a Legfőbb Ügyészség sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a nyomozók megállapították, hogy a csalást egy többszörösen büntetett előéletű férfi szervezte. A kijevi vizsgálati fogdában (SZIZO) három másik fogvatartottal együtt generátorok eladásáról szóló hirdetéseket tett közzé a közösségi hálózatokon. A foglyok 2-10 ezer hrivnya előleget kértek a vásárlóktól a nem létező generátorokért. A csaló rabok azt ígérték, hogy egy bizonyos időponti megküldik a generátorokat, majd a késéseket azzal magyarázták, hogy ők katonák és a frontra küldték őket. Később a foglyok abbahagyták a kommunikációt a vásárlókkal. A csalási rendszer 2022 novemberétől 2023 februárjáig működött, amíg Ukrajnában állandóak voltak az áramszünetek.
A hatóságok a csalássorozat legalább hat kárvallottját azonosították. A nyomozók átkutatták a foglyok celláit. A foglyokat a büntetőtörvénykönyv 190. cikkelyének 3. része alapján csalással vádolták meg.
Remember her? This is Olga Valeeva, a finalist of the “Beauty Queen – Crimea. Spring – 2022”. And now she has big problems in Crimea because she was singing one song, while drinking with friend. pic.twitter.com/KPnjxMmi39
A megyei rendőrség nyomozói többmilliós csalás ügyében indítottak eljárást egy bankigazgató és annak társai ellen.
A bűnözők pénzt adtak kölcsön magánszemélyeknek, majd megemelték a hitelkeretet és a hitelezési feltételeket is módosították. Ehhez állítólagos ingatlantulajdonosokat és haszonélvezőket vontak be. A hatóságok négy hasonló esetet dokumentáltak, melyek során összesen 38 millió hrivnyát sikkasztottak el. Később kiderült, hogy összesen közel 50 millió hrivnyát sikkasztottak.
Az ügyben foltyik a büntetőeljárás, a vizsgálatok tartanak. A tettesekre akár 6 év börtönbüntetés is várhat.
A hírt a megyei rendőrség kommunikációs osztálya közölte.