Légitámadás történt a délnyugat-iráni busehri atomerőmű közelében, egy biztonsági őr életét vesztette, a lökéshullámok és a törmelékek miatt egy melléképület megrongálódott – közölte a közösségi médiában az Iráni Atomenergia Szervezet.
A háború kezdete – február 28. óta – ez volt a negyedik alkalom, hogy célba vették Irán egyetlen atomerőművét. Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint a lövedék egy kerítésbe csapódott be a létesítmény közelében, az erőmű fő épületei nem rongálódtak meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon közölte, hogy az iráni hatóságok tájékoztatták a támadásról.
A NAÜ szerint nem jelentették a sugárzási szint emelkedését.
Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő, bécsi székhelyű szakosított szervezetének főigazgatója, Rafael Grossi mély megdöbbenését fejezte ki az incidens miatt, hangsúlyozva, hogy atomerőművek vagy a környékük ellen „soha nem szabad támadni”. Figyelmeztetett, hogy a melléképületben létfontosságú biztonsági felszereléseket is tárolhattak. Grossi ismételten emlékeztetett a nukleáris létesítmények épsége és biztonsága fontosságára, és a lehető legnagyobb katonai önmérsékletet szorgalmazott egy nukleáris baleset elkerülése érdekében. Az erőmű a Perzsa-öböl partján, Teherántól mintegy 760 kilométerre délre fekszik.
Az orosz Roszatom jelenleg építi a második energiablokkot a 2011 óta működő létesítményben.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint szombaton közölte, hogy az oroszok által üzemeltetett busehri erőműnél meghalt biztonsági őr iráni állampolgár volt, nem pedig orosz. A teheráni orosz nagykövetséget szombaton tájékoztatták, hogy az incidensnek nem volt orosz áldozata. Lihacsov csütörtökön bejelentette, hogy az erőmű evakuálási tervének végső szakaszát a jövő héten valósítják meg, és tűzszünetre szólítanak fel a konfliktusban érintett valamennyi felet. Szombaton viszont közölte, hogy haladéktalanul megkezdik a műveletet, amely a támadás után húsz perccel meg is indult.
Lihacsov közlése szerint a buszok 198 emberrel indultak útnak az erőműből az iráni-örmény határ irányába.
Oroszország a héten közölte, hogy az evakuálás ellenére az egyes energiablokk továbbra is üzemelni fog önkéntes személyzettel és helyi munkásokkal. Normális körülmények között az erőmű hatszáz dolgozóval üzemel. A Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint légicsapásokat intéztek a Kuzesztán tartományban található bandar-i-mahsahri petrolkémiai övezet ellen is. A hírügynökség a városi kormányzó hivatalára hivatkozva arról számolt be, hogy három támadás történt és nagy detonációk hallatszottak.
Iraqi 🇮🇶 Interior Ministry said American 🇺🇸 freelance journalist Shelly Kittleson was kidnapped by unidentified armed men (Iranian 🇮🇷 backed militias) in central Baghdad & that during a pursuit the vehicle belonging to the kidnappers was intercepted which overturned as they… https://t.co/cOAwUZn6hqpic.twitter.com/ciUo05iUbF
لحظاتی قبل پرواز بلک هاوک و هرکولس C-130 با ارتفاع بسیار پایین بر فراز آسمان ایران - مخصوص عملیات ویژه. گزارش رژیم: یک جنگنده F-15 دچار آسیب شده و اومدن دنبال خلبانش که اجکت کرده. pic.twitter.com/Ic7QgZvaDx
Az Egyesült Államok első alkalommal vetett be B-52-es stratégiai nehézbombázókat az Irán elleni katonai művelet kezdete óta – közölte Dan Caine, az amerikai haders egyesített vezérkarának főnöke hétfőn.
A katonai vezető a Pentagon sajtótájékoztatóján jelentette be az amerikai légierő legnagyobb bombázójának bekapcsolódását a hadműveletbe. Elmondta, hogy miután Irán képességét a légi harcra megszüntették, és sikerült megteremteni az iráni légtér feletti felügyeletet, a nehézkesebb mozgású óriásbombázó is képes biztonságosan manőverezni az ellenséges területen.
Pete Hegseth hadügyminiszter a tájékoztatón azt hangoztatta, hogy Irán képviselőivel „valós”, „aktív” és egyre erőteljesebb egyeztetések zajlanak. Megjegyezte, hogy amennyiben Irán nem köt megállapodást az Egyesült Államokkal, akkor az amerikai haderő fokozza a katonai nyomást.
A Pentagont vezető miniszter kijelentette, hogy a konfliktus szempontjából a következő napok döntőek lesznek, valamint arról is beszámolt, hogy az előző 24 órában Irán minden korábbinál kevesebb rakétát és drónt indított el.
لحظاتی قبل پرواز بلک هاوک و هرکولس C-130 با ارتفاع بسیار پایین بر فراز آسمان ایران - مخصوص عملیات ویژه. گزارش رژیم: یک جنگنده F-15 دچار آسیب شده و اومدن دنبال خلبانش که اجکت کرده. pic.twitter.com/Ic7QgZvaDx
Iraqi 🇮🇶 Interior Ministry said American 🇺🇸 freelance journalist Shelly Kittleson was kidnapped by unidentified armed men (Iranian 🇮🇷 backed militias) in central Baghdad & that during a pursuit the vehicle belonging to the kidnappers was intercepted which overturned as they… https://t.co/cOAwUZn6hqpic.twitter.com/ciUo05iUbF
Mojtaba Khamenei február 28-án sérült meg, az iráni támadás első napján, amelyben apja, Ali Khamenei meghalt. Esmail Bahai, az iráni külügyminisztérium szóvivője a Corriere della Sera olasz újságnak azt nyilatkozta, hogy az ország új vezetője, Mojtaba Khamenei „jól van”, a sérüléseiről szóló médiában megjelent hírekre reagálva.
Egyelőre nincs információja arról, hogy Khamenei mikor fog beszédet mondani a nemzetnek.
Irán ciprusi nagykövete, Alireza Salarian megerősítette, hogy Mojtaba Khamenei február 28-án megsérült az apja, Ali Khamenei halálát okozó támadás során.
„Ő is ott volt, és megsérült a bombázás során, de külföldi hírekben nem láttam róla írást. Azt hallottam, hogy a lábán, valamint a kezén és az alkarján is megsebesült” – mondta a diplomata.
A New York Times egy nappal korábban, forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Mojtaba Khamenei február 28-án, az Irán elleni amerikai és izraeli támadás első napján sebesült meg.
Ez, valamint a biztonsági megfontolások magyarázzák távollétét a nyilvános térből. Ugyanakkor források hangsúlyozták, hogy a legfelsőbb vezető eszméleténél van és jól érzi magát.
A NYT publikációja után Juszef Pezeshkian, az iráni elnök fia és tanácsadója kijelentette, hogy Mojtaba Khamenei „teljesen egészséges”.
A Reuters ezt követően, forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Irán legfelsőbb vezetője valóban könnyebben megsérült, de folytatja a munkáját.
A CNN azt feltételezte, hogy ebben az esetben lábtörésről lehet szó.
Miguel Díaz-Canel kubai államfő vasárnap bejelentette, hogy „32 kubai halt meg, miközben Nicolás Maduro venezuelai elnököt védte az Egyesült Államok Venezuela elleni támadásakor”.
A kubai elnök hétfőtől kétnapos gyászt hirdetett, megjegyezve, hogy az elesett honfitársai becsülettel teljesítették kötelességüket.
A Prensa Latina kubai állami hírügynökség beszámolója szerint a kubai „harcosok” a venezuelai kormány kérésére tartózkodtak az országban, és „küldetésük végrehajtása” során vesztették életüket.
Nicolás Madurót és feleségét egy brooklyni börtönben tartják őrizetben. A kábítószer-bűncselekményekkel és kábítószer-terrorizmussal vádolt venezuelai elnök a várakozások szerint már hétfőn megjelenik a bíróság előtt. Harminckét kubai halt meg Nicolás Maduro védése közben – jelentette be a kubai elnök
Miguel Díaz-Canel kubai államfő vasárnap bejelentette, hogy „32 kubai halt meg, miközben Nicolás Maduro venezuelai elnököt védte az Egyesült Államok Venezuela elleni támadásakor”.
A kubai elnök hétfőtől kétnapos gyászt hirdetett, megjegyezve, hogy az elesett honfitársai becsülettel teljesítették kötelességüket.
A Prensa Latina kubai állami hírügynökség beszámolója szerint a kubai „harcosok” a venezuelai kormány kérésére tartózkodtak az országban, és „küldetésük végrehajtása” során vesztették életüket.
Donald Trump szerint mindent meg kell tenni azért, hogy eltávolítsanak minden külföldit, „aki nem tartozik ide, és az országunk nem húz belőle hasznot”.
Azonnali hatállyal felfüggesztette az afgán állampolgárok menedékkérelmeinek elbírálását az amerikai kormány azután, hogy egy afgán állampolgárságú férfi megsebesítette a Nemzeti Gárda két tagját Washingtonban.
Az amerikai bevándorlási hivatal X-en közzétett tájékoztatása szerint a rendelkezés határozatlan ideig tart.
„Minden egyes, a Biden-kormányzat idején az országunkba érkezett külföldit újra át kell vizsgálni” – jelentette ki a lövöldözést követően Donald Trump amerikai elnök, hozzátéve: minden szükséges intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy eltávolítsanak „bármely külföldit, bármely országból is érkezett, aki nem tartozik ide, és országunk nem húz belőle hasznot”.
A bevándorlási hivatal és Trump bejelentése mindössze néhány órával azután érkezett, hogy a 29 éves afgán férfi lőfegyverrel támadt a két egyenruhás gárdistára az amerikai fővárosban, mindössze másfél kilométerre a Fehér Háztól. A támadót, Rahmanullah Lakamalt őrizetbe vették.
Az NBC News és a CBS News információi szerint a férfi 2021-ben érkezett az Egyesült Államokba, a Biden-kormány által indított programban (Operation Allies Welcome), amely keretében több tízezer afgánt evakuáltak és telepítettek át az USA-ba az országból való kivonulás és a tálib hatalomátvétel után.
A merénylő az afgán hadsereg katonájaként együttműködött az amerikai hadsereggel és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) a dél-afganisztáni Kandahárban, ahol az Egyesült Államok egyik legjelentősebb támaszpontja működött – jelentette a Fox News hírtévé John Ratcliffe-et, a CIA igazgatóját idézve.
Lakamal a rendőrség tájékoztatása szerint egy sarkon kezdett lőni a járőröző gárdistákra, gyakorlatilag rajtuk ütött. Később mindkettejüket kritikus állapotban vitték kórházba. A Nemzeti Gárda más tagjai meghallották a lövéseket, és a helyszínre siettek. Ők tartották vissza a gyanúsítottat, amíg megérkeztek a hatóságok, a férfit ekkor négy lövés érte.
Trump augusztusban vezényelte Washingtonba a Nemzeti Gárda 2200 tagját annak érdekében, hogy felvegyék a harcot a szerinte ott tomboló bűnözéssel. A támadás nyomán Pete Hegseth hadügyminiszter arra kérte az elnököt, hogy küldjön további félezer katonát a fővárosba a rend biztosítása érdekében.
Ismét csapást intézett az amerikai hadsereg a venezuelai partok mentén egy hajóra, amelyen információik szerint kábítószercsempészek tartózkodtak, a támadásban négy ember meghalt – közölte pénteken Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
„Négy kábítószercsempész meghalt egy hajó fedélzetén a csapásban, (…) amelyet Venezuela partjai mentén, nemzetközi vizeken hajtottak végre; a hajó jelentős mennyiségű kábítószert szállított az Egyesült Államokba, hogy mérgezze a lakosságunkat” – közölte Pete Hegseth az X közösségi portálon közzétett üzenetében.
Ez volt a negyedik hajó, amelyet az Egyesült Államok az elmúlt hetekben célba vett a drogkartellek elleni háború keretében.
„Ezek a csapások addig folytatódnak, amíg meg nem szűnnek az amerikai nép elleni támadások” – írta Hegseth az üzenetben, amelyben egy videófelvételt is közzétett az égő hajóról.
Egy, az amerikai sajtóban megjelent dokumentum szerint Donald Trump amerikai elnök nemrég kinyilvánította, hogy az Egyesült Államok fegyveres konfliktusban áll a drogbandákkal.
Amerikai repülőgépek bombázták a húszi lázadók által elfoglalt jemeni főváros, Szanaa környékét hétfőn hajnalban. Legalább egy ember életét vesztette és négyen megsebesültek.
Előzőleg pénteken éjszaka hajtott végre az Egyesült Államok támadást a húszik által ellenőrzött területek ellen, ami a legintenzívebb volt azóta, hogy Donald Trump március 15-én katonai műveleteket rendelt el a jemeni síita lázadók ellen.
A húszik által ellenőrzött el-Maszíra televízió hétfőn felvételeket közölt betört üvegű épületekről, de nem mutatta meg a támadás célpontjait, ami arra utal, hogy a helyszínek katonai vagy hírszerzési funkciókat töltöttek be – írja az MTI.
A junta warplane bombed a Buddhist monastery in the Sagaing Township as many villagers were taking shelter there. At least 28 civilians are confirmed to have been killed in the attack, women and children included. pic.twitter.com/j9hQomFCXw
