A milánói ügyészség eljárást indított egy 80 éves olasz férfi ellen, aki a gyanú szerint részt vett a szarajevói ostrom idején civilek ellen elkövetett orvlövésztámadásokban – közölte két, az eljárást ismerő forrás.
Az ügyészség azt vizsgálja, a boszniai háború idején külföldiek pénzt fizettek-e azért, hogy a kilencvenes években, Szarajevó ostroma alatt a várost körülvevő dombokról védtelen civilekre lőhessenek. A nyomozás első azonosított gyanúsítottja egy 80 éves, az észak-olaszországi Pordenone megyében élő férfi, aki korábban teherautósofőrként dolgozott.
A férfit többrendbeli, előre kitervelten elkövetett emberöléssel gyanúsítják, amelyeket az olasz jog szerint „aljas indíték” súlyosbíthat.
A gyanú szerint más, egyelőre ismeretlen emberekkel együtt vett részt olyan bűncselekményekben, amelyek során 1992 és 1995 között, a Szarajevót körülvevő dombokról leadott lövések következtében védtelen civilek – köztük nők, idősek és gyermekek – vesztették életüket. Egyelőre nem tisztázott, hogy a gyanúsított maga is leadott lövéseket civilekre, avagy a lövöldözésekhez kapcsolódó szállítási és szervezési feladatokban működött közre.
A milánói eljárás közvetlen előzménye Ezio Gavazzeni olasz újságíró és regényíró feljelentése volt. Gavazzeni azt állította, hogy olaszok és más külföldiek pénzt fizettek a boszniai szerb erők tagjainak azért, hogy részt vehessenek a civilek elleni lövöldözésekben. Gavazzeni szerint az ügy feltárására Miran Zupanic szlovén rendező 2022-ben bemutatott Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte.
Elmondása alapján a résztvevők jelentős összegeket fizettek, az olaszok pedig gyakran Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket a Szarajevóra néző magaslatokra.
Marianna Maiorino, az ügyben felszólaló olasz riporter szerint „akik ismerték a gyanúsítottat, azok visszataszító, rendkívül gonosz és félelmetes emberként” írták le. Elmondása szerint a férfi a szélsőjobboldalhoz kötődött, hívő katolikus volt, és rajongott a fegyverekért. Maiorino rámutatott: az események idején egy átlagos megjelenésű, ötvenes éveiben járó ember volt.
„A vadászat és a fegyverek megszállottja volt: hétvégente beült az autójába a fegyvereivel, és a volt Jugoszláviába utazott; de ott nem állatokra, hanem emberekre vadászott” – fogalmazott a riporter.
A gyanúsított szabadlábon védekezik, a milánói ügyészség február 9-ére idézte be kihallgatásra. A vizsgálat megindítása reményt keltett a szarajevói ostrom túlélői körében, hogy végre bíróság elé állíthatják a több évtizeddel ezelőtti bűncselekmények felelőseit. Az ügyben vizsgált bűncselekmények az olasz jog szerint nem évülnek el.
Szarajevó 1992 és 1995 között ostrom alatt állt, miután Bosznia-Hercegovina kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától. A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások és az orvlövészek által leadott lövések következtében mintegy 11 ezer civil halt meg.
„Szarajevói emberszafari”: nyomozás indult a délszláv háborúban történt embervadászat ügyében
Ahogyan arról tavaly novemberben a hirado.hu is írt, harminc évvel a boszniai háború lezárását követően nyomozás indult Olaszországban az úgynevezett szarajevói emberszafari-ügyben, amelynek során azt vizsgálják, kik és kinek szerveztek embervadászatot az ostrom alatt álló Szarajevóban az 1992–1995 közötti időszakban.
Olasz nyomozás indult annak kivizsgálására, hogy tehetős külföldiek – főként olaszok, amerikaiak és oroszok – a boszniai háború idején fizettek azért, hogy civilekre lőhessenek Szarajevó 1992-es ostroma alatt – írja a Telegraph. Az eljárás egyúttal azt is jelenti, hogy mégiscsak van valóságalapja azoknak a beszámolóknak, miszerint embervadász-túrákat szerveztek a délszláv háború idején Boszniába.
A vád szerint ezek a „háborús turisták” angol fontban számítva tízezreket fizettek azért, hogy hétvégente mesterlövészként „vadászhassanak” bosnyák civilekre, gyerekekre és nőkre, a szerb erők közreműködésével, Szerbia tagadja a vádakat. Szemtanúk és olasz nyomozók azonban azt is állítják, hogy még „árlista” is létezett az ilyen célzott gyilkosságokra.
A mészárlásra jelentkezett külföldiek az olaszországi Trieszt mellett találkoztak rendszeresen, innen indulva szállították őket a Szarajevót körülvevő hegyekbe 1992 és 1996 között. A több mint 11 500 emberéletet követelő csatát a modern európai történelem leghosszabb ostromaként tartják számon, túlszárnyalva ezzel Leningrád 872 napos német ostromát a második világháborúban.
A milánói ügyészek most azon dolgoznak, hogy azonosítsák azokat az olaszokat, akik állítólag részt vettek ezekben a gyilkosságokban, és akár „különös kegyetlenséggel és alantas indítékból elkövetett szándékos emberölés” vádjával is felelősségre vonhatják őket. A gyilkosok azonban nemcsak olaszokból álltak, a Telegraph említést tesz Eduard Limonov, orosz szélsőjobboldali aktivista szerepéről is, akit Radovan Karadžić társaságában filmeztek le 1992-ben, mialatt gépfegyverével tüzet nyit a körülzárt városra.
A „Szarajevó Szafarin” részt vett külföldiek akár többet is fizettek azért, ha gyerekeket, illetve fegyveres, egyenruhás férfiakat gyilkolhattak halomra.
A 2022-ben bemutatott, Miran Zupanič szlovén rendező által készített, „Szarajevó Szafari” című dokumentumfilm hasonló vádakat fogalmazott meg arról, hogy külföldiek „hétvégi háborús szafarikon” vettek részt. Sokan pedig nem akarták elhinni, hogy embervadászat túrákat szerveztek a háború sújtotta országban. 1992 és 1995 között sok időt töltöttem Pale városában, ami a boszniai szerb erők főhadiszállása volt, de erről nem hallottam – nyilatkozta egy Balkán-szakértő a Telegraphnak, aki az ostrom idején Boszniában tartózkodott.
A dokumentumfilmben bemutatottak miatt a szerbek felháborodtak, Veljko Lazić, egy veteránszervezet vezetője „teljesen aljas és hazug rágalomnak” nevezte. Azt mondta, a film „sértés a boszniai Szerb Köztársaságra, annak hadseregére és a háború szerb áldozataira nézve”.
