Tisztázzuk a helyzetet a közösségi hálókon terjedő bejegyzések kapcsán, amelyek a rendőrök a munkácsi járási Alsó-Vereckei intézkedéseiről szólnak.
A rendvédelmi szervek munkatársai operatív információkat ellenőriztek egy olyan személy esetleges jelenlétéről az egyik címen, akit szolgálati helyének önkéntes elhagyása miatt köröznek.
Az ellenőrzés során a rendőrök hatáskörükön belül jártak el. Nem léptek be a lakásba, nem használtak és nem mutattak be fegyvert, és semmilyen jogsértés nem lett feljegyezve.
Az udvaron a rendőrök egy nővel beszélgettek a keresett személy lehetséges hollétéről, ezt követően az ellenőrzést befejezték.
Felszólítjuk a polgárokat, hogy felelősségteljesen terjesszék az információkat, használjanak ellenőrzött forrásokat, és ha lehetséges, kérjék ki az illetékes hatóságok hivatalos nyilatkozatát, számolt be a Kárpátaljai Megyei Rendőrség kommunikációs osztálya.
A toborzóközpontok vezetőinek tíz százalékát gyanúsították meg vagy ítélték el – számolt be az ukrán Sztrana hírportál az ukrán Szuszpilne közszolgálati hírportál alapján.
Mint írták, a sorozásért felelős regionális toborzási és szociális támogatási központok (TCK) vezetőinek tíz százalékát gyanúsították meg vagy ítélték el illegális gazdasági ügyletek miatt. Ezt a Suspilne a Nemzeti Korrupció Megelőzési Ügynökség (NAPC) által 2022 óta végzett 32 vezetői ellenőrzés eredményei alapján állapították meg, amelyeket a központokban végeztek.
A vizsgálatok közül kilenc ellenőrzés közel 368 millió hrivnya illegális bevétel jeleit tárta fel.
A 62 vizsgált személyből hatot illegális meggazdagodással vádoltak.
Ők az alábbi személyek:
az odesszai központ korábbi vezetője, Jevhenyij Boriszov;
a cserkaszi központ korábbi vezetője, Olekszandr Usztyimenko;
a rivnei központ korábbi vezetője, Szerhij Lutszjuk;
a zaporizzsjai és donyecki központ korábbi vezetője, Hennagyij Jaramenko;
a harkovi központ korábbi vezetője, illetve a cserniyhivi központ későbbi megbízott vezetője, Artem Trebeszov;
a kárpátaljai központ korábbi vezetője, Andrij Szavcsuk.
Pavel Durov, a Telegram közösségi háló alapítójának tetteit terrorista tevékenységek támogatása című cikkely alapján büntetőeljárás keretében vizsgálják, számolt be az állami tulajdonú Rosszijszkaja Gazeta, az orosz Meduza és a Reuters.
„P. Durov, a Telegram vezetőjének cselekedeteit az orosz Büntető Törvénykönyv 205.1. cikkelyének 1.1. része (terrorista tevékenységek elősegítése) alapján indított büntetőeljárás részeként vizsgálják” – jelentette a Rosszijszkaja Gazeta.
Az újság információja szerint a Durov elleni cikk „az oroszországi FSZB anyagain alapul”.
A Rosszijszkaja Gazeta cikkében többek között az alábbi idézet szerepel: „az anonimitás illúziója radikálisok, drogfüggők, gyilkosok és terroristák seregét hozta a hírvivőhöz, amely fenyegetést jelent társadalmunkra nézve”.
A Telegram segítségével elkövetett bűncselekmények között a cikk szerzői megemlítik a „Crocus Sity Halle” ellen elkövetett terrortámadást, valamint Darja Dugina és Ihor Kirillov orosz tábornok meggyilkolását.
„A Telegram, ahogy a kiadványokban is olvasható, az SzVO körülményei között „a NATO-országok különleges szolgálatainak és a „kijevi rezsim” fő eszközévé vált” – tette hozzá a Rosszijszkaja Gazeta közleményében.
Az Ivano-Frankivszki régióban található Poljanica faluban egy férfi tűzijátékot gyújtott, hogy gratuláljon barátainak az esküvőjükhöz. A rendvédelmi szervek huliganizmus miatt indítottak eljárást, számolt be az Ivano-Frankivszki régió rendőrsége.
Ismertté vált, hogy január 10-én este tűzijátékot gyújtottak Bukovel közelében. A rendvédelmi szervek azonnal regisztrálták az információt, és közel egy óra múlva megtalálták a gyújtogatót. A 42 éves külföldi elmondta, hogy azért gyújtott tűzijátékot, hogy gratuláljon barátainak az esküvőjükhöz.
A rendvédelmi szervek büntetőeljárást indítottak a huliganizmusról szóló cikkely alapján.
A rendőrség arra is emlékeztetett, hogy a hatályos jogszabályok szerint a pirotechnikai termékek, beleértve a tűzijátékokat is, használata tilos a hadiállapot ideje alatt. Ezen törvény megsértése esetén a bíróság pénzbírságot vagy közérdekű munkát szabhat ki.
Németország hét gyanúsított ellen adott ki letartóztatási parancsot az „Északi Áramlat” gázvezetékek felrobbantása miatt. A nyomozás szerint az akciót egy ukrán különleges katonai egység és mélytengeri búvárok hajtották végre, a vezetőjük Szergej Kuznyecov volt – írja a Wall Street Journal.
Németország kiadta a letartóztatási parancsot hét személy ellen, akik részt vettek az „Északi Áramlat 1” és „Északi Áramlat 2” gázvezetékek felrobbantásában – számolt be a Wall Street Journal (WSJ) november 10-én, forrásokra hivatkozva.
„A Potsdamban működő nyomozócsoport hajózási kölcsönző cégeket, telefonokat és rendszámokat vizsgálva készítette elő a német hatóságok számára a három ukrán különleges katonai egységhez tartozó katonatiszt és négy mélytengeri búvár veterán letartóztatási parancsát” – írja a cikk.
A jelentés szerint az egyik búvár felbukkant egy német radar felvételén, ami lehetővé tette a nyomozók számára a gyanúsított azonosítását, közösségi média profiljának nyomon követését, és ezzel a többi gyanúsított felkutatását is.
Augusztus 21-én az olasz rendőrség a német hatóságok parancsára őrizetbe vette az ukrán állampolgár Szergej Kuznyecovot, akit az „Északi Áramlat” elleni támadás kapcsán gyanúsítottként kezeltek. A német ügyészség szerint Kuznyecov feltételezhetően az akció egyik koordinátora volt, később kiderült, hogy a csoport vezetőjeként is tevékenykedett. Az ügy iratai szerint legkésőbb 2022. szeptember 8-ig Kuznyecov és társai a rügeni Vik kikötőjében szálltak a Andromeda nevű vitorlásra, majd legalább négy robbanóeszközt helyeztek el a gázvezetékeken.
A szivárgásokat 2022 szeptemberében fedezték fel. A svéd szeizmológiai központ képviselője, Björn Lund szerint a vezetékek környékén két erőteljes víz alatti robbanást regisztráltak a baleset idején. Ezt követően a helyszínen robbanóanyag nyomait találták meg. Oroszország nemzetközi vizsgálatot követel az elkövetett terrorcselekmények kapcsán.
A kárpátaljai ügyészek a bűnüldöző szervekkel együttműködve szisztematikusan küzdenek a hadkötelesek külföldre való szökésére létrehozott csatornák ellen. Naponta új sémákat fednek fel, és az ezekben részt vevőket büntetőjogi felelősségre vonják.
„9 hónap alatt az illegális határlépés sémáinak több mint 270 illegális szervezőjét és bűnsegédjét leplezték le Kárpátalján. 174 vádiratot nyújtottak be a bíróságnak, és 395 embert vettek őrizetbe, miközben megpróbáltak elszökni Ukrajnából. Az illegális haszon összege, amelyre a szervezők számítottak, meghaladja az 1,6 millió amerikai dollárt”, hangsúlyozta Andrij Turbar, a Kárpátaljai Megyei Ügyészség helyettes vezetője.
2025 folyamán a megyei bíróságok összesen 18 ítéletet hoztak 20 személy ellen a hadköteles korú férfiak illegális határlépésének szervezése miatt, az ügyek jelentős része még mindig tárgyalás alatt áll. A legutóbbi határozatok között szerepel a Beregszászi Járási Bíróság ítélete a técsői járási Szentmihálykörtvélyes
23 éves lakosával szemben, aki egy társával együtt 3500 és 5000 amerikai dollár közötti juttatásért próbált meg két férfit Magyarországra csempészni. A már büntetett előéletű férfit a határőrök Nagybakta külterületén tartóztatták le. A bíróság bűnösnek találta és 6 év börtönbüntetésre ítélte.
Szintén a beregszászi járásban elítéltek egy 26 éves helyi lakost, aki lopás miatti jogerős ítélettel rendelkezve szervezte meg két, egy kirovohradi és egy zaporizzsjai megyei férfi Magyarországra való átcsempészésének kísérletét. Az elkövető majdnem a határvonalig kísérte az „ügyfeleket”, ahol a határőrök letartóztatták őket. Az ügyészség bizonyította a férfi bűnösségét, amiért a bíróság 5 év börtönbüntetésre ítélte, illetve állami pozíció betöltése jogának korlátozásával.
Szintén ítélet született egy 33 éves, a rahói járási Barnabáson élő nő ellen, aki bűntársaival közösen szervezte meg négy afgán állampolgár Magyarországra való átcsempészésének kísérletét. A nő gépkocsikat bérelt, koordinálta a szállítást, és a hadköteleseket majdnem a határig kísérte autóval, ahol a rendvédelmi tisztviselők leleplezték tevékenységüket. A nőt 5 év börtönbüntetésre ítélték, bizonyos pozíciók betöltésére vonatkozó jog korlátozásával.
Az ungvári járásban az év eleje óta 3 embert ítéltek reális szabadságvesztésre hadkötelesek az államhatáron át való illegális szállítása miatt.
Egy csapi lakost 7 év börtönbüntetésre ítéltek, mert 6500 dollárért próbált meg átcsempészni egy hadköteles férfit Szlovákiába. Egy másik elítélt Szkadovszkban született. Bűnösnek találták két férfi illegális Magyarországra való átcsempészésének megszervezésében a Tiszán át. Egy másik személyt 7 év börtönbüntetésre ítéltek egy katonaköteles Szlovákiába való átcsempészésének szervezéséért.
Az ilyen ítéletek egyértelmű jelzések mindazoknak, akik megpróbálnak hasznot húzni a háborúból és kijátszani a törvényeket. Az ügyészség következetesen reagál minden illegális határlépés megszervezésének esetére, és az elmarasztaló ítéletig viszi az ügyeket. Andrij Turbar, a Kárpátaljai Megyei Ügyészség helyettes vezetője hangsúlyozza: „A bűnüldöző szervek tisztviselői számára egyetlen illegális határátlépés megszervezésére irányuló kísérlet sem marad észrevétlen. Az ügyészség minden esetben, kivétel nélkül, megelőző intézkedésként őrizetbe vételt fog követelni. Folytatódik a munka az ilyen sémák szervezőinek és közvetítőinek leleplezésére, és erről mindenképpen tájékoztatni fogunk”.
A jogszabályok szigorodnak, és a mobilizáció alól való kibúvás és a bűnrészességért való felelősségrevonás csak nő. Kárpátalja ügyészei arra kérik a polgárokat, hogy ne váljanak bűnrészessé, és ne kockáztassák szabadságukat és biztonságukat, számolt be a Kárpátaljai Megyei Ügyészség sajtóosztálya.
Feltették pénteken Nicolas Sarkozyre az elektromos nyomkövetőt, amelynek viselésére decemberben ítélte a francia semmítőszék befolyással való üzérkedés és korrupció miatt a volt francia köztársasági elnököt.
Nicolas Sarkozyt január 28-án idézte be egy bíró a párizsi bíróságra, hogy meghatározza az intézkedés feltételeit. Az idézést követően a bíró február 7-ét jelölte meg a büntetés megkezdésének időpontjaként.
A nyomkövetőt péntek délután otthonában tették fel az exelnök bokájára – közölte a párizsi ügyészség.
Nicolas Sarkozy ezentúl csak előre megjelölt időpontokban hagyhatja el otthonát, amelyeket a bíróval való múlt heti találkozója során határozták meg.
A volt francia államfőt (2007–2012) – akit azzal vádoltak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót – első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában. A fellebbviteli bíróság 2023 májusában megerősítette az ítéletet, amely szerint a letöltendő elzárást elektromos nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy, aki ezt követően fordult a semmítőszékhez, amely december 18-án jogerőre emelte az ítéletet.
Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.
A beadvány ellenére a legmagasabb francia jogi fórumon meghozott ítélet jogerős, így nem akadályozza meg a kiszabott büntetések végrehajtását. A 69 éves volt államfőt mellékbüntetésként három évre eltiltották a közügyektől.
A volt államfő jelenleg heti három délutánt tölt a párizsi bíróságon, ahol január 6-tól április 10-ig folyik a pere a 2007-es kampányának feltételezett líbiai finanszírozása ügyében.
Nem sokkal azután, hogy a korrupciós ügyben jogerőssé tette a semmítőszék az ítéletet, de még a líbiai finanszírozás ügyében indított per megkezdése előtt, Nicolas Sarkozy feleségével és lányával a Seychelle-szigetekre utazott nyaralni, amit ezentúl nem tehet meg bírói engedély nélkül. Viszont hamarosan kérheti majd a feltételes szabadlábra helyezését – és így a nyomkövető eltávolítását – bizonyos feltételek mellett, ahogyan azt a törvény a 70 év feletti személyek számára lehetővé teszi. Nicolas Sarkozy január 28-án töltötte be 70. életévét.
Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció miatt jogerősem elítéltek egy volt köztársasági elnököt.
A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől is kapott törvénytelen módon támogatást. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították. Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet mellékbüntetésként három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.
Nicolas Sarkozy az évek óta tartó eljárásban végig tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta több mint 100 pap ellen indult büntetőeljárás, a többségük a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UPC MP) pópája – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Biztonsági Szolgálatra (SZBU) hivatkozva.
A jelentés szerint a teljes körű orosz invázió alatt több mint 100 ukrán ortodox pap ellen indult büntetőeljárás, közülük 50-et már meggyanúsítottak, 25-öt pedig már el is ítélt a bíróság.
Az SZBU a hírportálnak adott kommentárjában kifejtette, hogy elsősorban az UPC MP papjairól van szó. A papok elleni vádak alapjául szolgáló bűncselekmények listája meglehetősen széles: együttműködés az ellenséggel, hazaárulás, az agresszor ország támogatása, a totalitárius rendszerek propagandája, az agresszió igazolása, segítségnyújtás a külföldi illegális szállításokhoz.
„A jelenlegi büntetőeljárásoknak semmi közük az egyházi környezetre nehezedő politikai nyomáshoz, hanem az SZBU szisztematikus ellenállásának a megnyilvánulása az orosz különleges szolgálatok és ügynökségeik ukrajnai helyzetre gyakorolt káros befolyásával szemben. Az UPC egyes papjainak szoros együttműködését Oroszországgal az is bizonyítja, hogy az ukrajnai elítélésük után készek a fogolycserére, ami azt is jelzi mennyire fontos káderek Oroszország számára” – hangsúlyozta kommentárjában az SZBU.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta több mint 100 pap ellen indult büntetőeljárás, a többségük a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UPC MP) pópája – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723494840
[modified] => 1723476170
)
[title] => A háború kezdete óta több mint 100 ukrán ortodox pap ellen indult büntetőeljárás – SZBU
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=175028&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175028
[uk] => 175033
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 128609
[image] => Array
(
[id] => 128609
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1.jpg
[original_lng] => 25570
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/szbu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1723465370:5
[_thumbnail_id] => 128609
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3584
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cacbf3007be8d8f03776902db753a372] =>
[_oembed_time_cacbf3007be8d8f03776902db753a372] => 1723455536
[_oembed_185805e16ef0f0404c56ac74408a62e4] =>
[_oembed_time_185805e16ef0f0404c56ac74408a62e4] => 1738083555
[_algolia_sync] => 1202968199001
[_oembed_6def6cda7aa8afa4f99ede188e5f79bf] =>
[_oembed_time_6def6cda7aa8afa4f99ede188e5f79bf] => 1768066033
[_oembed_26a52236e0ec904c8e8038887a36bf0b] =>
[_oembed_time_26a52236e0ec904c8e8038887a36bf0b] => 1775149737
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 67169
[3] => 49
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 519
[1] => 20123
[2] => 53127
)
[tags_name] => Array
(
[0] => eljárás
[1] => ortodox pap
[2] => Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU)
)
)
[8] => Array
(
[id] => 158000
[content] =>
Sajtóértesülések szerint eljárás indult Andrij Szmirnov, az Elnöki Hivatal egykori helyettes vezetője ellen.
Március 29-én Zelenszkij elnök rendeletével felmentette Andrij Szmirnovot az Elnöki Hivatal helyettes vezetői posztjáról. Sajtóértesülések szerint eljárást indítottak ellen, jogalap nélküli meggazdagodás gyanújával.
Megjegyzendő, hogy Szmirnov 2019 ősze óta dolgozott helyettesként az Elnöki Hivatalban.
2022-ben a tisztviselő botrányba keveredett. Andrij Szmirnov bátyja állítólag a piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron vett egy lakást és egy telket a Kárpátokban. Az ingatlan összértéke negyedmillió dollár volt. Ezenkívül állítólag több mint 1,6 millió hrivnyáért vásárolt egy 100 négyzetméteres lakást az Avalon–37 lakóparkban, miközben az ilyen lakások piaci értéke 6 millió hrivnya körül ingadozik.
Пачки доларів знайшли в Київській міськраді: НАБУ і САП виявили 6,4 млн дол. США, 630 тис. євро та 800 тис. грн У межах операції «Чисте місто» щодо корупції провели низку обшуків у пов’язаних з організатором злочинної схеми осіб. pic.twitter.com/hoDC3MqtCZ
An ongoing series of demonstrations targeting purported corruption in government flood control and remediation tenders could come to a head this Sunday, with a series of high-profile demonstrations scheduled at key sites in the Philippine capital region. https://t.co/tpUIFppaJ4
LOOK: Drone shot of protesters at the Luneta Park in Manila, as Filipinos head to the area to protest alleged corruption in the government’s flood control projects.
Manila PIO says nearly 50,000 people participated in the action, but progressive groups estimate at least 80,000… pic.twitter.com/7agRnwC6K3
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta mostanáig 10 700 büntetőeljárást indítottak a hadkötelezettség megkerülése miatt – közölte az ukrán főügyészség hétfőn a Hromadszke ukrán televízió kérdésre adott írásos válaszában.
Az ügyészség kifejtette, hogy 2022-ben 2431 ilyen büntetőeljárást regisztráltak, viszont 2023-ban ezek száma már 6745-re nőtt. Körülbelül ugyanaz a dinamika marad idén is. 2024 első három hónapja alatt már több mint 1500 eljárást indítottak – tette hozzá a hivatal. A közlés szerint a 2022–2023-as évekre vonatkozó statisztikák viszont azt mutatják, hogy az eljárások körülbelül fele a tárgyalást megelőző szakaszban lezárult bűncselekmény hiánya, illetve a bűncselekményt megállapító jogszabály érvénytelensége miatt.
„Az esetek kevesebb mint egyharmada jut el a tárgyalásig: 2022-ben 446, 2023-ban 1768, 2024 első három hónapjában pedig 258 eljárás került bíróság elé” – jegyezte meg a Hromadszke. A főügyészség nem válaszolt a televízió azon kérdésére, hogy ezekben a bírósági ügyekben hány ukránt ítéltek el, közülük hányan kaptak felfüggesztett büntetést, és hány volt a tényleges elzárás. AZ Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Opendatabot bírósági nyilvántartás-figyelő internetes oldalon talált adat szerint a tavaly kihirdetett 1274 ítéletből hatvan büntetőeljárásban született tényleges szabadságvesztés.
