Lemberg régióban teljesen befejezték a dekommunizációs folyamatot. Ezzel a régió lett az első Ukrajnában, ahol nem maradt szovjet emlékmű, jelentette be Makszim Kozickij, a Lembergi Megyei Katonai Adminisztráció vezetője.
A napokban bontották le az utolsó szovjet emlékművet Kusztin faluban, a Lopatinszki Kistérségben. Az emlékmű egy karddal rendelkező női alakot ábrázol, alatta pedig a „nagy Honvédő Háború frontjain” elhunyt helyi lakosok tiszteletére felirat.
2023-ban összesen 312 emlékművet bontottak le a lembergi régióban.
Kozickij megjegyezte, hogy a megyei költségvetésből egyetlen fillért sem költöttek az emlékművek lebontására, a helyi lakosok segítettek eltávolítani őket.
„Örülünk, hogy példaképekké váltunk más régiók számára, amelyek hasonló munkacsoportokat hoznak létre a katonai közigazgatás támogatásával a dekommunizáció végrehajtására”, – írta.
A dekommunizáció Ukrajnában – a kommunista ideológia következményeitől való megszabadulás folyamata, amely a Szovjetunió összeomlása idején kezdődött, és spontán módon felerősödött a Lenin-emlékművek lerombolásakor az Euromajdan időszakában.
Korábban a kormány jóváhagyta a rendelet, miszerint a nemzeti jelentőségű kulturális örökség állami nyilvántartásából törli egyes orosz és szovjet személyiségek emlékműveit, ami lehetővé tette azok leszerelésének megkezdését.
Bordeaux fellebbviteli bírósága pénteken elrendelte, hogy a La Flotte-en-Ré település vezetésének el kell távolítania a városka közismert Szűz Mária szobrát. A bíróság ítéletével pont került arra a régóta húzódó történetre, amelynek középpontjában a francia kisváros körforgalmában felállított Szűz Mária
A pereskedés tárgyává vált szobrot a második világháború után egy helyi család készíttette, hogy így mondjon köszönetet – katolikus hite szerint – azért, hogy a család két férfi tagja – apa és fia – élve, sértetlenül tért haza a háborúból.
A testület azzal indokolja ítéletét, hogy a szobor kiállítása sérti annak az 1905-ben hatályba lépett francia törvénynek a rendelkezéseit, amellyel a jogalkotók a franciaországi szekularizmus alapelveit fektették le, elválasztva egymástól az egyházat és az államot.
A szobor eleinte egy magánház kertjében, 1983 óta pedig a kisvárosi körforgalomban állt, a település életének és kultúrájának részévé válva. Három évvel ezelőtt egy autós megrongálta, a javítás után a szobor ismét a megszokott helyére került, ezúttal azonban már egy talpazatra, amely védte a szobrot az esetleges további balesetektől.
A szobor újra kihelyezését és magas talpazatra állítását kifogásolta a szekularizmus védelmezésével foglalkozó Libre-pensée 17 (Szabad Gondolkodás 17) nevű civil szervezet, amely Poitiers bíróságán jogi lépéseket kezdeményezett a szobor elmozdítása érdekében, hivatkozva az 1905-ös törvény rendelkezéseire, amelyek tiltják a vallási jellegű emlékművek és jelképek közterületi kihelyezését.
Poitiers közigazgatási bírósága helyt adott a keresetnek, és elrendelte a szobor eltávolítását, a város azonban a bordeaux-i fellebbviteli bíróságon fellebbezett.
A polgármester, Jean-Paul Héraudeau mondvacsinált ügynek nevezte a szoborral kapcsolatos kifogásokat, rámutatva, hogy az alkotás már a település történelmi örökségének a részévé vált, és sokkal inkább emlékmű, mint vallási szimbólum.
A bordeaux-i fellebbviteli bíróság az ítélet indoklásában ugyan elismeri, hogy a településnek a Szűz Mária szoborral nem állt szándékában vallási preferenciájának a kifejezése, azonban Szűz Mária akkor is a keresztény, és különösen a katolikus vallás egyik központi alakja, így a szobor már önmagában is vallási jelkép, és így sérti a törvény előírásait – állítja a bíróság.
Eltávolították helyéről Robert E. Lee konföderációs tábornok köztéri bronz lovas szobrát a Virginia állambeli Charlottesville-ben – írja a BBC.
A városban 2017 augusztusában véres összecsapások alakultak ki a szobor eltávolításának tervét ellenző, fehér felsőbbrendűséget hirdető tüntetők és az eltávolítást támogatók között. A tüntetések során a rendőrség könnygázzal próbálta oszlatni a tömeget, az indulatok viszont annyira elszabadultak, hogy egy neonáci tüntető autóval belehajtott a tömegbe, egy ember pedig életét vesztette.
A szervezők és az ellentüntetők is azt mondták, ez a 2017-es volt akkoriban a legnagyobb ilyen fajta szélsőjobboldali erődemonstráció az Egyesült Államokban.
Robert E. Lee szobrán kívül egy másik köztéri műemléket is elvittek Charlottesville-ben: Thomas J. „Stonewall” Jackson parancsnok szobrát is eltávolították.
Az Egyesült Államokban még mindig sok helyen megtalálhatók a rabszolgatartó konföderációs államok egykori katonáinak, így Lee tábornoknak és Jackson parancsnoknak a szobrai. Az eltávolításukat illetően általában heves viták zajlanak.
El kell távolítani a piros-fehér-zöld zászlókat a székelyudvarhelyi városháza polgármesteri irodájából, tanácsterméből és valamennyi helyről, ahol az intézményben ki vannak tűzve a Bukaresti Táblabíróság szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében.
A zászlók eltávolítását a székelyföldi románok nevében fellépő, valójában a magyar szimbólumok és nyelvhasználat ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte. Az első fokon eljáró Bukaresti Törvényszék tavaly júniusban a zászlókat Magyarország szimbólumainak tekintette, és elrendelte eltávolításukat.
A másodfokon eljáró táblabíróság megalapozatlannak tartotta és elutasította Gálfi Árpád polgármester fellebbezését, és helybenhagyta az alapfokú ítéletet. Emellett azt is elrendelte, hogy a polgármester fizessen 4000 lej (300 ezer forint) ügyvédi díjat a felperesnek.
A mostani perben a polgármester képviselői azzal érveltek, hogy a piros-fehér-zöld zászlókat Székelyudvarhely magyarországi testvértelepüléseitől kapták, és a tisztelet jeléül tűzték ki a lengyelországi, szlovákiai testvértelepülésektől kapott zászlókkal együtt. A bírósági ítélet szerint csak a magyar jelképeket kell eltávolítani.
Az ADEC 2019-ben a székely zászlót és a városzászlót is peres úton távolíttatta el a székelyudvarhelyi városháza homlokzatáról, és azért is bepanaszolta a polgármesteri hivatalt, mert a Székelyudvarhelyi napok plakátján csak magyarul jelent meg az esemény neve. Utóbbi keresetét azonban mind a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mind a bíróság elutasította.
Székelyudvarhely polgármesterét 2018 óta Hargita megye prefektusa is évről évre megbírságolta a városban március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt.
