Az Egyesült Nemzetek Szervezete felfüggesztett minden utazást a jemeni húszi lázadók által birtokolt területekre, miután további hét munkatársukat túszul ejtette a csoport.
A húszik korábban őrizetbe vették az ENSZ munkatársait, valamint az Egyesült Államok akkori szanaai nagykövetségével és segélyszervezetekkel kapcsolatban álló személyeket.
„Tegnap a de facto szanaai hatóságok további ENSZ-személyzetet vettek őrizetbe az ellenőrzésük alatt álló területeken” – olvasható az ENSZ közleményében .
„Az összes alkalmazottja biztonságának biztosítása érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete felfüggesztett minden hivatalos mozgást a de facto hatóságok ellenőrzése alatt álló területekre és azokon belül.”
Azelőtt az ENSZ összesen 16 jemeni alkalmazottja volt húszik által fogva tartva.
A munkatársak megállapították, hogy hét másik személyt elfogtak, és leállították a munkájukat, amely élelmiszert, gyógyszert és egyéb segélyeket biztosít az elszegényedett nemzetnek.
Júniusban az ENSZ elismerte, hogy a húszik 11 jemeni alkalmazottat vettek őrizetbe tisztázatlan körülmények között, miközben a lázadók egyre inkább felléptek az ellenőrzésük alatt álló területeken.
Az ENSZ hozzátette, hogy „aktívan együttműködik a húszik magas rangú képviselőivel”, akik 2014 óta tartják kézben Jemen fővárosát.
Az Irán által támogatott lázadók 2015 óta állnak háborúban egy szaúdi vezetésű koalícióval, amely az ország száműzött kormánya érdekében harcol.
„Az ENSZ személyzetének és partnereinek folyamatos célba vétele negatívan befolyásolja azon képességünket, hogy több millió jemeni szükséget szenvedő embert segítsünk” – figyelmeztet egy nyilatkozatában.
A nem ismerték el az ENSZ döntését, amely azért született, mert egyébként a gázai tűzszünetet követően próbálták enyhíteni a hajózás és Izrael elleni támadásaikat.
Donald Trump amerikai elnök külön indítványozta, hogy visszaállítsa a terrorizmussal foglalkozó megjelölését, amelyet első ciklusa végén tett a csoportra, és amelyet Joe Biden elnök visszavont, ami potenciálisan új feszültségek terepe lehet a lázadókkal szemben.
A húszik a hét elején azt mondták, hogy korlátozzák a hajók elleni támadásaikat a Vörös-tengeri folyosón, és elengedték a Galaxy Leader 25 tagú legénységét, amelyet 2023 novemberében foglaltak le.
A csoport ismétlődő műsorokat sugárzott az általuk irányított televíziós csatornákon, és olyan embereket vonultat fel, akik szerintük nyugati hírszerző ügynökségekkel vagy izraeliekkel dolgoznak együtt.
A jemeni háború több mint 150 000 embert ölt meg, köztük harcosokat és civileket, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját hozta létre, több tízezer ember halálát okozva.
A húszik támadásai a hajózás ellen az Izrael-Hamász háború során segítettek elterelni a figyelmet otthoni problémáikról. Ám hónapok óta veszteségekkel és károkkal kellett szembenézniük a csoportot célzó amerikai légicsapásokban.
UPDATE: Videos from the scene of the ongoing hostage situation in Issy-les-Moulineaux near Paris show additional police reinforcements arriving in the area. The motivation or the demands of the hostage taker are still unknown. https://t.co/53FQcnKAEYpic.twitter.com/OEqQcKy9y8
Crowded public bus hijacked, taken on wild high-speed chase down Atlanta freeway; 1 killed: A passenger was killed by a gunshot wound after a suspect hijacked a transit bus in metro Atlanta and led authorities on a high-speed chase into a neighboring… https://t.co/WNlRstbaZ4pic.twitter.com/Sqgo198VBn
A visszaéléseket a dél-afrikai kontingens táborainak közelében működő bordélyházakban követték el.
Szexuális bántalmazás gyanújával őrizetbe vettek nyolc dél-afrikai ENSZ-békefenntartót a Kongói Demokratikus Köztársaságban – közölte neve elhallgatását kérve csütörtökön a Reuters hírügynökséggel egy világszervezeti és egy kongói tisztségviselő.
A visszaélésekről szóló jelentésekre reagálva az ENSZ kongói békemissziója, a MONUSCO közleményben erősítette meg a békefenntartók felfüggesztését, további részleteket azonban nem közöltek. Az ENSZ belső vizsgálatot rendelt el a történtek kivizsgálására.
Az ENSZ-forrás szerint a visszaéléseket a dél-afrikai kontingens táborainak közelében működő bordélyházakban követték el.
A dél-afrikai védelmi minisztérium és a külügyminisztérium, valamint a kongói kormány szóvivői nem nyilatkoztak az ügyben.
Az ENSZ szerda késő este kiadott közleményében azt írta, hogy a zéró tolerancia elvével összhangban már megkezdődtek a szexuális kizsákmányolással és a szexuális visszaélés bármilyen formáival szembeni óvintézkedések.
A szervezet a jelenlegi rendszerben kivizsgálhatja a történteket, elrendelheti a békefenntartók felfüggesztését, vádemelésre azonban át kell adnia a gyanúsítottakat az ügyészségnek.
Korábban Kongóban, Haitin és a Közép-afrikai Köztársaságban működő ENSZ-békemissziókban derült fény hasonló szexuális visszaélésekre, amelyek botrányt okoztak. Habár az ENSZ az elmúlt években különleges egységeket hozott létre a szexuális visszaélések elleni küzdelem és az áldozatok segítése érdekében, a visszaéléseknek nem sikerült elejét venni.
Az ENSZ békemisszióját eredetileg a második kongói polgárháború (1998-2003) alatt indították el, a misszió mandátumát 2010-ben megújították. A misszióban mintegy 17 ezren vesznek részt, és jelentős szerepet vállalnak az ország keleti részében garázdálkodó milíciákkal és felkelőkkel szembeni harcban.
PICTURES:Burst riverbanks are causing turmoil in DR Congo's capital Kinshasa, with dark and foul-smelling water pouring into homes across working-class neighborhoods in the central African city.#NTVNewspic.twitter.com/y9X56peh7q
The Security Service of Ukraine (SBU) has detained two foreign agents of the Russian Federal Security Service (FSB) who were preparing a missile attack on the headquarters of the Defense Forces in Odessa.#Ukraine️#UkraineRussiaWar#Russiapic.twitter.com/InyqpOPc4K
#Swedish environmental activist Greta Thunberg was detained again🤡
This time, the girl, together with other activists, blocked a key street in Brussels, calling on the European Union to cancel subsidies for oil and gas productionhttps://t.co/B6za6Gmrwppic.twitter.com/fJiJpm2a0Q
— Lew Anno Suport#Israel #Ukraine 24/2-22 (@anno1540) October 5, 2024
Száhel-övezet – Szahara alatti térség – jelenti mostanság az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kihívást.
Fotó: REUTERS/Adama Diarra
A Maliban hatalomra került junta még júniusban követelte az ENSZ-től, hogy a MINUSMA (United Nations Multidimensional Integrated Stabilization Mission in Mali) nevű békefenntartó haderőt tíz év után vonja ki a nyugat-afrikai országból. A missziót eredetileg a szeparatista és iszlamista lázadók féken tartása érdekében hozták létre, működési területe Mali északi részén volt.
A Maliban állomásozó békefenntartók vezetése vasárnap közölte, hogy meggyorsítja a csapatok kivonását, az országban egyre inkább romló biztonsága és az ott állomásozó katonák épségének megóvása érdekében – tudósított róla a Deutsche Welle.
Békemegállapodások és incidensek a térségben
Az elmúlt napokban a Száhel-övezetben élő tuaregek vezette lázadó szövetség azzal vádolta a mali erőket és a Wagner orosz zsoldosait, hogy megsértették a korábbi tűzszünetet, amikor megtámadták a nomádok közelben állomásozó erőit. A mali hadsereg azt jelentette, hogy az előző napi összecsapásokban 6 katona és 24, a terroristák elleni harcra kiképzett, a különleges egységekhez tartozó tagjuk vesztette életét.
Egy magas rangú biztonsági tisztviselő megerősítette az AFP hírügynökségnek, hogy a MINUSMA egységei elhagyták Malit, hozzátéve, hogy a kivonulás során semmiféle incidens nem történt. Ennek azonban ellentmondanak az ENSZ békefenntartóinak beszámolói, melyek szerint az egyik kivonuló konvojukon kétszer is rajtaütöttek, aminek során három kéksisakos is orvosi ellátásra szorult. A képviselő azt is hozzátette, hogy a békefenntartó erők elleni támadások a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek minősülnek.
A lázadók szóvivője telefonon beszámolt a Reutersnek arról, hogy a harcok még vasárnap reggel is tartottak a tuaregek vezette lázadók és a mali hadsereg között.
A MIMUSMA nevű békemisszió még 2013-ban indult a nyugat-afrikai államban, miután a tuareg szeparatisták és az iszlamista dzsihadista csoportok lázadást robbantottak ki az ország északi részén. Az iszlamista felkelés azóta átterjedt a szomszédos Burkina Fasóra és Nigerre is, emberek ezreinek halálát és milliók kivándorlását eredményezve, amely végül így a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága lett. Az ENSZ-csapatok mostani távozása tovább nehezítheti azt a békemegállapodást, amit még Mali kormánya és a tuaregekek kötöttek 2015-ben annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják felvenni a harcot a radikális iszlamista csoportokkal a térségben.
Francia szövetség után orosz barátság
Maliban 2020 és 2021-ben ragadta magához a katonai junta a hatalmat, amelyet megkönnyített az országban uralkodó politikai instabilitás. A hatalmon lévő hadsereg azóta már összetűzésbe került volt gyarmattartójával, Franciaországgal, ezért Oroszországhoz fordult politikai és katonai támogatásért. Ennek nyomán jelentek meg az afrikai államban az orosz Wagner zsoldoscsapat tagjai. Közülük nagyjából ezren harcolnak a junta oldalán.
#Mali: 43 people, mostly women, lost their lives after an artisanal gold mine collapsed in western Mali on Saturday, according to an industry union leader. pic.twitter.com/re9pCKIp8I
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) hétfőn rendkívüli ülésén határozatban szólította fel az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista tálibokat, hogy tartsák be korábbi ígéreteiket és ne állják útját az országból elmenekülő afgánoknak.
Az ENSZ BT 15 tagja közül 13-an támogatták a Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Írország által előterjesztett dokumentumot, amely egyben akadálytalan humanitárius hozzáférést követel a világszervezet számára a dél-ázsiai országban.
A határozat ezen felül kiemeli: nem szabad, hogy terroristák kezére jusson Afganisztán. Valamint felszólítja a tálibokat, hogy tartsák tiszteletben a nők, gyermekek és kisebbségek jogait. A vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína tartózkodott a szavazáson. Az Egyesült Államok vezette kimenekítési művelet augusztus 31-én ér véget, ami aggályokat vetett fel azok sorsát illetően, akik a két hete hatalomra került tálibok megtorlásától tartva el akarják hagyni az országot, de nem tudták elérni a kabuli repülőteret. Köztük vannak nyugati országok állampolgárai, de több ezer olyan afgán is, aki együttműködött a külföldi csapatokkal, illetve tart az ultrakonzervatív tálibok elnyomásától. Az öt vétóhatalom képviselői még a nap folyamán António Guterres ENSZ-főtitkárral is tanácskozni fognak az afganisztáni helyzetről.
Az ENSZ három, burundi állampolgárságú békefenntartóját ismeretlen fegyveresek megölték a Közép-afrikai Köztársaságban helyi idő szerint pénteken – derül ki a világszervezet bejelentéséből.
A Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő jegyezte közlemény hozzáteszi, hogy a támadásnak két sebesültje is van. António Guterres, a világszervezet főtitkára elítélte a támadást, és kiemelte, hogy a békefenntartók ellen elkövetett merényletek háborús bűncselekménynek számítanak.
A Közép-afrikai Köztársaságban vasárnap elnök- és parlamenti választásokat tartanak. Az országban állomásozó ENSZ-misszió szerint az elmúlt hetekben a lázadók tucatnyi támadást hajtottak végre választási kampányrendezvények ellen.
A Franciaországtól 1958-ban függetlenné vált Közép-afrikai Köztársaság politikai rendszere az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag. A Seleka nevű muszlim lázadószervezet tagjai 2013-ban megbuktatták Francois Bozizét, az ország keresztény elnökét, a keresztény milíciák fegyveresei pedig válaszul megtámadták az országban élő muszlim közösséget.
December elején az afrikai ország legfelsőbb bírósága elutasította Bozizé jelöltségét az elnökválasztáson, a döntés pedig a feszültség kiújulásához vezetett.
Hétfőn Oroszország és Ruanda is katonákat vezényelt Banguiba azt követően, hogy három nappal ezelőtt fegyveres csoportok támadást indítottak, amit a helyi kormány államcsínykísérletnek minősített. Guterres a múlt héten külön közleményben ítélte el az egyre jobban elharapózó erőszakot, dezinformációs kampányt, gyűlöletbeszédet és erőszakra való felbujtást.
#RCA : incendie ravage totalement les bâtiments de la délégation de l’Union Européenne à #Bangui, selon l'ambassadeur @UEDouglasCarp qui évoque aucune perte humaine. C'était ce lundi matin autour de 3h . Enquête ouverte mais pour l'instant, piste d'un court-circuit privilégié. pic.twitter.com/8tevsE5TBI
#RCA : incendie ravage totalement les bâtiments de la délégation de l’Union Européenne à #Bangui, selon l'ambassadeur @UEDouglasCarp qui évoque aucune perte humaine. C'était ce lundi matin autour de 3h . Enquête ouverte mais pour l'instant, piste d'un court-circuit privilégié. pic.twitter.com/8tevsE5TBI
