Kellemetlen jogi vereséget szenvedett az Európai Unió, miután az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Mihail Gucerijev orosz üzletember elleni szankciók meghosszabbítását. A bíróság szerint Brüsszel hibás következtetések alapján tartotta fenn a korlátozásokat, ezért az EU-nak még a perköltségeket is ki kell fizetnie az orosz üzletembernek.
Kellemetlen jogi vereséget szenvedett az Európai Unió az egyik legismertebb orosz üzletember ügyében: az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Mihail Gucerijev elleni szankciók meghosszabbítását, és kimondta, hogy Brüsszel téves következtetésekre alapozta döntését. A luxembourgi bíróság szerint az EU nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy az üzletember továbbra is személyesen profitálna fehérorosz kapcsolataiból, vagy támogatná a minszki vezetést. Az ítélet különösen érzékeny pillanatban érkezett, amikor Brüsszel éppen a legkeményebb szankciós politikát próbálja fenntartani Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben.
A szankciók eredetileg a Fehéroroszország ellen 2004 óta fokozatosan bevezetett uniós korlátozások részei voltak, amelyeket az EU a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megsértésére hivatkozva alkalmazott. Az Európai Unió Tanácsa idén februárban egészen 2026 februárjáig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket, köztük Gucerijev szankciós listás státuszát is.
Az orosz üzletember azonban bírósághoz fordult, és megtámadta a döntést. Az Európai Unió Bírósága most neki adott igazat. Az ítélet szerint Brüsszel hibásan jutott arra a következtetésre, hogy Gucerijev továbbra is közvetlen hasznot húzna a fehérorosz hatóságokkal fenntartott kapcsolataiból, illetve támogatná azok tevékenységét – írja az Interfax.
A döntés következményeként a bíróság megsemmisítette a szankciók meghosszabbítását az üzletemberrel szemben, és arra is kötelezte az Európai Unió Tanácsát, hogy térítse meg Gucerijev perköltségeit.
Bár a pontos összeg egyelőre nem ismert, az ilyen nemzetközi jogi eljárások költségei jellemzően több százezer euróra rúghatnak.
Az elmúlt években több orosz és fehérorosz üzletember is sikeresen támadta meg az uniós szankciókat európai bíróságokon. Ezek az ítéletek azt mutatják, hogy a politikai döntések mögött sok esetben nem áll elég erős jogi bizonyíték.
Ez különösen érzékeny kérdés most, amikor az Európai Unió folyamatosan bővíti szankciós listáit, és egyre szélesebb gazdasági korlátozásokat alkalmaz Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az európai intézmények számára ugyanis nem elég politikailag indokolni egy szankciót: azt jogilag is stabilan alá kell támasztaniuk, különben a luxembourgi bíróság előtt sorra bukhatnak el az ügyek.
Mennyit fizethet az EU az orosz üzletembernek?
A pontos térítési összeget egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az Európai Unió számára a mostani vereség pénzügyileg sem lesz olcsó. A luxembourgi bíróság döntése alapján Brüsszelnek nemcsak a saját eljárási költségeit kell állnia, hanem Mihail Gucerijev teljes jogi költségét is meg kell térítenie. Egy ilyen nemzetközi szankciós ügyben jellemzően elit ügyvédi irodák dolgoznak, ahol az óradíjak akár 800–1500 euró között mozoghatnak. Mivel a per hosszú ideje zajlott, több jogi csapat, szakértő és nemzetközi tanácsadó bevonásával, a teljes perköltség szakértői becslések szerint könnyen elérheti a 300 ezer–1 millió eurós sávot.
Bár hivatalosan nem kártérítésről, hanem perköltségről van szó, politikailag így is kellemetlen üzenet Brüsszel számára, hogy egy szankciós ügy végén végül az uniós intézmények fizethetik a számlát.
Tavaly szeptemberben már történt egy nagyon hasonló eset Dmitrij Pumpjanszkij orosz milliárdos ügyében. Az Európai Unió Bírósága akkor is megsemmisítette a szankciók meghosszabbítását, és az EU Tanácsát perköltség megfizetésére kötelezte. Pumpjanszkij lett az első olyan jelentős orosz üzletember, aki sikeresen támadta meg az ellene hozott uniós korlátozásokat Luxembourgban. Az ügy akkor figyelmeztetés volt Brüsszel számára, mert a bíróság lényegében azt jelezte: politikai szempontok önmagukban nem elegendők a szankciók fenntartásához, azokhoz jogilag is erős bizonyítékokra van szükség. Azóta több más orosz üzletember és családtag is lekerült a szankciós listáról, részben azért, mert az EU attól tartott, hogy a gyenge indoklású ügyeket a bíróság előtt nem tudná megvédeni.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times című, angol nyelvű brüsszeli hírportál csütörtökön.
A hírportál beszámolója szerint a házkutatásokat az Európai Bizottság több irodájában, köztük a költségvetési igazgatóságon végezték – erősítették meg a műveletet ismerő források a Financial Times brit üzleti napilapnak. A nyomozók 23 európai épület 2024-es eladásával kapcsolatban vizsgálódnak, amit az uniós bizottság a belga kormány befektetési részlegének (SFPIM) értékesített.
A mintegy 900 millió euró értékű adásvételt az Európai Bizottság előző ciklusa alatt bonyolították, amikor Johannes Hahn volt a költségvetésért és igazgatásért felelős európai biztos.
A nyomozást az Európai Ügyészség (EPPO) vezeti – tájékoztatott Tine Hollevoet, az ügyészség szóvivője a De Morgen című, flamand nyelvű belga napilapnak nyilatkozva. A szóvivő hozzátette: az ügyészség jelenleg bizonyítékokat gyűjt egy folyamatban lévő nyomozás részeként.
„Jelenleg nem tudunk további tájékoztatást adni, hogy ne veszélyeztessük a folyamatban lévő eljárást és annak eredményét” – fogalmazott.
A Financial Times közölte, hogy az Európai Bizottság név nélkül nyilatkozó szóvivője elmondta: az épületek eladása a meghatározott eljárásokat és protokollokat követte. A testület biztos abban, hogy a folyamat megfelelt a hivatalos eljárásoknak – mondta. A szóvivő hozzátette, az uniós bizottság teljes mértékben együttműködik az Európai Ügyészséggel és az illetékes belga hatóságokkal.
A Brussels Times közölte, hogy további részleteket egyelőre sem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), sem pedig a belga szövetségi rendőrség nem közölt.
A hírportál emlékeztetett, 2024-ban az ingatlaneladások idején az Európai Bizottság kijelentette, hogy az eljárás összhangban volt az európai pénzügyi szabályozással. Sem az uniós bizottság, sem a belga kormány befektetési részlege, sem pedig Hahn korábbi uniós biztos nem reagált a Financial Times megkeresésére, noha – mint írták – a nyomozás jelenlegi korai szakaszában még nem világos, hogy történt-e bűncselekmény – tette hozzá a brüsszeli hírportál.
Súlyos korrupciós vádakkal nyomoznak a belga hatóságok immár az Európai Ügyészséggel karöltve. A fő célpont Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi főképviselője. Az eredetileg olasz szocialista politikus Mogherini a 2010-es évek közepén ért karrierje csúcsára, majd visszavonulása után a College of Europe (magyarul: Európa Kollégium) nevű uniós felsőoktatási elitképző rektori feladatait látta el a napokban történt lemondásáig. A vádak szerint a politikus bűncselekményeket követhetett el az intézmény vezetőjeként.
A Euractiv brüsszeli székhelyű hírportál információ szerint az Európai Ügyészség részben átvette a nyomozást a helyi hatóságoktól.
Az ügy középpontjában egy 1,2 milliárd forintnyi értékű ingatlanvásárlás, valamint uniós támogatások szabálytalan megszerzése állhat százmilliós nagyságrendben.
Az ügynek Mogherini melletti másik főszereplője Stefano Sannino, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) volt főtitkára, aki szintén távozott tisztségéből.
A nyomozók szerint mindketten bennfentes információkhoz juthattak, amelyek segítségével a College of Europe előnyhöz jutott egy uniós finanszírozású projekt elnyerésében.
Uniós elitakadémia, aminek már a születése is gyanús
A történet egy ígéretesnek szánt projekttel indult: az EU egy új diplomáciai akadémiát akart létrehozni azzal a céllal, hogy a jövő diplomatáit képezze ki ott.
Az EEAS bőkezűen osztotta a forrásokat:
130 ezer eurós tenderfelhívást tettek közzé az akadémia kialakítására,
majd 654 ezer eurónyi ösztöndíj-támogatást biztosított a részt vevő fiatal diplomatáknak,
valamint további 132 000 eurót különített el egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
Az anyagilag komolyan támogatott projekt több tekintélyes európai egyetem érdeklődését is felkeltette, például a firenzei European University Institute-ot, vagy a maastrichti European Institute of Public Administrationt.
A versenyt azonban eldöntötte egy kritérium: a pályázónak szállást is kellett biztosítania a hallgatóknak. Ezt gyakorlatilag egyedül a College of Europe tudta teljesíteni.
Itt azonban szokatlan egybeesésre figyeltek fel a nyomozók: a College of Europe még a tender elbírálása előtt, pénzügyi gondjai ellenére, 3,2 millió euróért vásárolt egy épületet Bruges-ben. A gyanú szerint mindez azért történhetett, mert az intézmény előre tudhatott a későbbi pályázati feltételekről.
A botrány a brüsszeli vizsgálatok egy magasabb szintjére lépett, amikor egy bejelentő az EU csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordult. A panasz szerint Mogherini – immár mint a College of Europe rektora – belsős információkat kaphatott a korábban általa vezetett intézménytől, az EEAS-tól. Amikor felmerült a bűncselekmény gyanúja, az ügy átkerült az Európai Ügyészséghez, amely önálló, határokon átnyúló nyomozati és vádemelési jogkörrel rendelkezik.
A szervezet nyomozásba való belépése azért tekinthető fordulópontnak, mert ebben az ügyben rendhagyó módon kifejezetten az EU-s pénzekkel való visszaélés, hivatali korrupció, illetve közbeszerzési csalás lehetőségét vizsgálják.
A múlt héten Belgiumban több helyszínen tartottak házkutatást, ahol Mogherinit és Sanninót is kihallgatták. Mindketten hivatalos gyanúsítottá váltak. A lefoglalt dokumentumok elemzése jelenleg is tart. Mogherini tagadja a vádakat, és továbbra is ártatlannak tekintendő.
Komoly büntetés jöhet
Az Európai Ügyészség most azt vizsgálja:
kiterjedhetnek-e a visszaélések a College of Europe más tendereire is,
voltak-e további olyan tisztviselők, akik bennfentes információkat szolgáltathattak,
és sérült-e bármilyen formában az EU pénzügyi érdeke.
Az ügy már most komoly károkat okozott: Mogherini lemondása miatt a College of Europe vezetés nélkül maradt, de a brüsszeli elitnek is nagyon rosszkor jött a botrányt, hogy megint egy saját soraikból való képviselőjük keveredett korrupciós nyomozásba.
A College of Europe a brüsszeli eurokrata világ „Harvardjaként” ismert; innen kerül ki az uniós tisztviselők jelentős része. Most azonban az intézmény presztízse sérült meg leginkább, a jövő diplomáciai elitjének képzése akár szabálytalanul szerzett pénzből is történhetett.
A nyomozás még hónapokig, sőt évekig is eltarthat. A brüsszeli botrány megmutatta: ma már nincs olyan szintű EU-s intézmény vagy vezető, akire ne vetülhetne korrupciós gyanú, ha az uniós pénzek felhasználása átláthatatlanná válik.
The defense sector is one of the most corrupt in Ukraine. After all, that’s where the big Western money magically disappears.
NABU has uncovered yet another brilliant scheme for siphoning off funds meant for armored vehicle maintenance, this time a modest 102 million hryvnias.… pic.twitter.com/PHa3uwESpc
Az Európai Unió Tanácsa csütörtökön szankciókat hagyott jóvá 10 olyan személlyel szemben, akik megsértették az emberi jogokat, és többek között civil túszok megkínzásában és az ellenzék üldözésében vettek részt – számolt be a Jevropejszka Pravda az Európai Tanács közleményére hivatkozva.
Az Európai Unió által bevezetett új szankciók az Oroszországi Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat rosztovi régióbeli főosztályának magas rangú tisztviselőire is vonatkoznak, akik foglyok, köztük ukrán hadifoglyok kínzásában vesznek részt.
„Legalább 15 fogoly halt meg a bántalmazás következtében, köztük Viktorija Volodimirivna Roscsina ukrán oknyomozó újságíró” – áll a jelentésben.
Az új uniós korlátozások azokra az orosz bírákra is vonatkoznak, akik részt vettek Alekszej Gorinov aktivista üldöztetésében és az ellene indított büntetőeljárásban, akit három év börtönbüntetésre ítéltek, mert véleményt nyilvánított Oroszország Ukrajna elleni háborújáról.
Ezenkívül az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőhöz és alapítványához köthető újságírók és aktivisták politikai indíttatású büntetőeljárásaiban részt vevőkkel szembeni szankciókról.
A listán szereplő személyek vagyona a befagyasztás hatálya alá tartozik, és az uniós polgárok és vállalatok számára tilos pénzeszközöket biztosítani számukra. Ezenkívül beutazási tilalom is vonatkozik rájuk, ami lehetetlenné teszi számukra, hogy belépjenek az EU területére vagy átutazzanak azon.
A Tanács 2024 márciusában új korlátozó intézkedések rendszerét vezette be a súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős személyekkel szemben.
Az Európai Unió új belépési-kilépési rendszert vezet be, amely a papíralapú pecsétek helyett digitálisan rögzíti az adatokat. Az EES rendszer bevezetésének kezdeti időszakában az ukrán állampolgárok határellenőrzése több időt vesz majd igénybe.
Szvitlana Krisa, az ukrán külügyminisztérium konzuli szolgálatának helyettes vezetője azt mondta, a rendszer arcfotót, négy ujjlenyomatot (12 éves kor felett), útlevéladatokat, valamint belépési és kilépési időpontokat tárol. Ugyanakkor az eddigi kézi pecsételést teljesen kiváltja a digitális adatbázis.
A rendszer a 180 napos tartózkodási időből automatikusan levonja az aktuálisat. Ugyanakkor a bevezetés időszakában, azaz október 12. után a határátlépés egy-két órával is hosszabb lehet, így az utazóknak erre időt kell szánniuk.
A biometrikus adatok megadása (arcfotó és ujjlenyomat) kötelező. Aki ezt megtagadja, az nem léphet be az EU-ba.
A rendszer nemcsak az EU tagállamaiban, hanem Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban és Norvégiában is életbe lép. Az EU célja a biztonság növelése, az okmányhamisítás megelőzése és a határok átlépésének átláthatóbb nyomon követése.
A Google szerint indokolatlan a több milliárdos uniós bírság, és fellebbezni fognak ellene. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a Google megbírságolása tovább növeli a feszültséget az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Az amerikai tech óriás 2,95 milliárd eurós bírságot kapott az EU trösztellenes hatóságától, amely szerint a Google visszaélt erőfölényével a reklámtechnológiai piacon.
„A Google-nek most komoly korrekciós intézkedéssel kell előállnia az összeférhetetlenség kezelésére. Ha ezt nem teszi meg, nem fogunk habozni, hogy szigorú korrekciós intézkedéseket szabjunk ki” – mondta Teresa Ribera, az EU versenyjogi biztosa közleményében, hozzátéve: „A digitális piacok azért vannak, hogy az embereket szolgálják, és a bizalom, illetve a tisztességes eljárás elvén kell működniük”.
A Google-nek most 60 napja van arra, hogy véget vessen kifogásolt gyakorlatának. A Bizottság 2021 júniusában indította meg hivatalos eljárását a Google ellen az online hirdetési technológiai ágazatban tanúsított magatartása miatt.
Lee-Anne Mulholland, a cég alelnöke közleményében úgy fogalmazott, hogy a bírság „indokolatlan”, és a megkövetelt változtatások „európai vállalkozások ezreinek fognak ártani azzal, hogy megnehezítik számukra a pénzkeresetet”. Egyúttal bejelentette, hogy a cég fellebbezni fog a Bizottság döntése ellen.
[type] => post [excerpt] => A Google szerint indokolatlan a több milliárdos uniós bírság, és fellebbezni fognak ellene. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a Google megbírságolása tovább növeli a feszültséget az Európai Unió és az Egyesült Államok között. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1757163000 [modified] => 1757153940 ) [title] => Közel 3 milliárd euróra büntette az EU a Google-t [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=217065&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 217065 [uk] => 217044 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 217045 [image] => Array ( [id] => 217045 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03.jpeg [original_lng] => 58114 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/68bb050f86e03.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1757143141:12 [_thumbnail_id] => 217045 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2159 [_algolia_sync] => 376199810002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3402 [1] => 315 [2] => 6848 [3] => 12576 ) [tags_name] => Array ( [0] => bírság [1] => büntetés [2] => Európai Unió [3] => Google ) ) [6] => Array ( [id] => 212825 [content] =>
A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebookot és az Instagramot is üzemelteti, pénteken bejelentette, hogy októbertől beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban.
A cég a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló, az EU által tavaly márciusban elfogadott rendeletre hivatkozott, amelynek célja a fellépés az információk meghamisítása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen. A rendelet előírja például, hogy a politikai hirdetéseket egyértelműen meg kell jelölni, és nyilvánosságra kell hozni azok finanszírozóit.
Az idén októberben hatályba lépő jogszabály a Meta szerint gyakorlatilag végrehajthatatlan követelményeket támaszt a politikai reklámok átláthatóságával kapcsolatban.
A vállalat úgy véli, az uniós rendelet jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat okoz, ezért az EU területén teljes egészében megszünteti az ilyen típusú hirdetések engedélyezését. Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után szigorította szabályozását. A brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül gyűjtötte be, majd azokat politikai kampánycélokra – többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexit-népszavazás során – használta fel. A Meta kiemelte, hogy nem az első technológiai cég, amely ilyen döntést hoz: a Google már 2024 végén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban.
A Meta régóta bírálja az EU internetre vonatkozó szabályozását. Július elején bejelentette, hogy bíróság elé viszi az Európai Bizottság által áprilisban kiszabott 200 millió eurós adatvédelmi bírságot. A vállalat ellen több vizsgálat is folyamatban van az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) keretében. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén januárban az EU politikáját a cenzúrához hasonlította, az uniós bírságokat pedig vámként jellemezte.
[type] => post [excerpt] => A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebookot és az Instagramot is üzemelteti, pénteken bejelentette, hogy októbertől beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1753482300 [modified] => 1753469500 ) [title] => A Meta leállítja az EU-ban a politikai hirdetések megjelenítését a Facebookon és az Instagramon [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=212825&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 212825 [uk] => 212807 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 212808 [image] => Array ( [id] => 212808 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119.jpg [original_lng] => 32345 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1739979145-119.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1753458701:12 [_thumbnail_id] => 212808 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2534 [_algolia_sync] => 292115893002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6848 [1] => 2634 [2] => 9507 [3] => 57786 [4] => 1179134 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => Facebook [2] => Instagram [3] => Meta [4] => politikai hirdetések ) ) [7] => Array ( [id] => 211035 [content] =>
2025 első felében 20%-kal csökkent az Európai Unió külső határain történt illegális határátlépések száma, amely így 75 900 esetre mérséklődött – derül ki az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex előzetes adataiból, amelyeket csütörtökön tettek közzé.
Kiemelték: a Kelet-Mediterrán útvonalon érkezők száma csaknem negyedével esett vissza, mintegy 20 ezer főre.
Bár az összesített migrációs számok csökkenést mutatnak, a Közép-Mediterrán térségében továbbra is magas a nyomás, és új migrációs útvonalak is megjelentek
– közölte a Frontex.
Ugyanakkor a Közép-Mediterrán útvonalon keresztüli határátlépések száma 12%-kal, míg a Nyugat-Mediterrán útvonalon 19%-kal nőtt 2024 első feléhez képest.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Európai Unió Oroszország elleni újabb szankciós csomagjára tett javaslatát, mert az Európai Bizottság képviselőivel folytatott tárgyalások nem oszlatták el Pozsony aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy az EU megszüntetné az országnak az orosz energiától való függőségét – közölte szombaton a szlovák külügyminisztérium a CTK cseh hírügynökséggel.
Stefan Kornelius, a német kormány szóvivője pénteken kijelentette, hogy Németország elvárja: Szlovákia most már mielőbb hagyja jóvá az Oroszország elleni újabb szankciókat, miután – állítása szerint – Szlovákia aggályait eloszlatták.
Pozsony korábban többször is bírálta az Európai Bizottságnak azt a tervét, amellyel 2027 végéig fokozatosan leállítana minden orosz gázimportot a REPowerEU projekt keretében, amelynek célja, hogy az unió felszámolja a tagországok függőségét az orosz energiától.
A bizottság energiaügyi főigazgatóságának képviselői csütörtökön Pozsonyban tárgyaltak a szlovák gazdasági minisztériumnak, valamint üzleti és ipari szövetségeknek a képviselőivel.
A tárgyalások azonban nem oszlatták el azokat az alapvető aggályokat és fenntartásokat, amelyek a REPowerEU projekttel kapcsolatban Szlovákia részéről továbbra is fennállnak. Ezért Szlovákia fenntartja álláspontját az Oroszországi Föderáció elleni 18. szankciós csomag ügyében – közölte a szlovák külügyminisztérium. Hozzátették, hogy készek folytatni a párbeszédet az Európai Bizottsággal.
A javasolt új szankciócsomag Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziója miatt elsősorban az energetikai és a bankszektort célozza meg. Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban kijelentette: garanciákat és biztosítékokat vár az Európai Bizottságtól az orosz gázszállítások leállítására vonatkozó javaslat kapcsán.
Szerinte egy ilyen lépés a gáz árának növekedéséhez vezetne. Fico rámutatott: megvan a veszélye annak, hogy Szlovákiát – amelynek 2034-ig van gázszállítási szerződése a Gazprom orosz állami gázvállalattal – választottbíróság elé idézik a terv elutasítása miatt.
Míg az Oroszország elleni új szankciók elfogadásához az EU tagállamainak egyhangú beleegyezésére van szükség, addig a gázimport leállításáról szóló intézkedéseket elég minősített többséggel jóváhagyni – hívta fel a CTK. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia és Magyarország elutasító álláspontja ebben az ügyben felülbírálható.
Az Európai Unió adatvédelmi hatóságai 530 millió eurós bírságot szabtak ki a TikTokra. Egy négy évig tartó vizsgálat megállapította, hogy az alkalmazás felhasználói adatainak Kínába való továbbítása megsértette az EU adatvédelmi szabályait, közölte az APNews tudósítója.
Az ír adatvédelmi bizottság, amely a TikTok fő szabályozója az EU-ban, azzal is megvádolta a társaságot, hogy nem átlátható az adatok küldésének helye. Kötelezte a céget, hogy hat hónapon belül tegyen eleget a kérésnek. A TikTok fellebbezni tervez a döntés ellen. A társaság megjegyezte, hogy a bírság a 2023 májusáig tartó időszakra vonatkozik, még a Clover Projekt elindítása előtti időszakra, amely három adatközpont létrehozását foglalja magában Európában.
A kínai ByteDance tulajdonában lévő TikTok-ot régóta kritizálják a nyugati kormányok a Kínába irányuló adatátvitel kockázatai miatt. A céget korábban már megbírságolták az EU-ban, többek között a gyermekek adatvédelmének megsértése miatt. Az ír szabályozó megjegyezte, hogy a TikTok nem vette figyelembe a felhasználói adatokhoz való „kínai hatóságok esetleges hozzáférését” a kínai törvények értelmében, amelyek jelentősen eltérnek az uniós normáktól.
A közösségi oldal azt állítja, hogy soha nem kapott kínai hatóságoktól európai adatokhoz való hozzáférési kérelmet, és nem is továbbította azokat. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a TikTok akkori adatvédelmi szabályzata nem határozta meg azt az országot, ahová az adatokat továbbították, és azt sem magyarázta el, hogy az adatfeldolgozás Kínából származó online hozzáféréssel járt.
Terror in Hebei: 20 Lives Lost as Fire Devours Nursing Home in Nighttime Catastrophe.
CHENGDE, China – A horrifying scene unfolded late Tuesday night when a relentless fire surged through a nursing home in Longhua County, Hebei Province, claiming the lives of 20 elderly… pic.twitter.com/SWptjVPHDp
Twenty people died in a fire at a nursing home in Longhua county in China's Hebei province, with 19 others being sent to hospital for examination, local authorities said today. The cause of the fire is still under investigation. pic.twitter.com/VHzihVn7ly
Apr 29: twenty-two people were killed and three injured in a fire at 厨娘饭店 (Chuniang Restaurant) in Baita District (白塔区), Liaoyang (辽阳), Liaoning province…
At 4 p.m. on November 11, the Hongqi Bridge in Ma'erkang, Sichuan collapsed due to a large-scale landslide. Fortunately, the bridge was closed in advance after inspection personnel discovered cracks the day before, and no casualties were reported. pic.twitter.com/FCuJQ4DksI
😨Fireworks on Lunar New Year's Eve cause disaster!
Villagers in mainland China carelessly set off fireworks, igniting a fireworks shop and killing 8; the entire explosion was captured on video. pic.twitter.com/nwfddklt9N
Massive flooding due to a heavy rainfall caused the river level to surge to twelve meters in Shimen County, Hunan, China 🇨🇳 (18.05.2026) pic.twitter.com/pFIaokUiRd
