Több száz litván fuvarozó rekedt Fehéroroszországban, miután Litvánia lezárta a két ország közötti határátkelőket egy meteorológiai léggömbökkel kapcsolatos incidens miatt – közölte a litván fuvarozók nemzeti szövetsége, a Linava.
A szövetség szerint egyes járművek megpróbálnak alternatív útvonalon, Lettország vagy Lengyelország felé visszatérni, de a határátkelőkön hosszú sorok alakultak ki, így a fuvarozók még így sem tudnak hazatérni. A helyzet további költségeket okoz, és megszakítja az ellátási láncokat.
A Linava sürgeti a hatóságokat, hogy haladéktalanul tartsanak egyeztetést a szállítmányozási szektor képviselőivel, és találjanak megoldást a járművek hazajuttatására, valamint a teherforgalom zavartalan folytatására.
A litván Nemzeti Válságkezelő Központ tájékoztatása szerint a vilniusi repülőtér vasárnap hajnali 2 óráig nem tudott járatokat indítani és fogadni. Októberben ez már a negyedik ilyen jellegű incidens. Litvánia szerint a léggömböket cigarettacsempészetre használják, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek pedig azt vetik a szemére, hogy nem vet véget ennek a gyakorlatnak.
Inga Ruginiene litván miniszterelnök pénteken közölte, hogy a balti ország nemzetbiztonsági bizottsága a jövő héten ül majd össze, hogy megvitassa a helyzetet. A kormányfő egyben ideiglenesen lezáratta a még működő két határátkelőt Fehéroroszország felé, amelyeket szombat délben nyitottak meg újra. ű
Fehéroroszország irányából berepülő meteorológiai léggömbök miatt pénteken lezárták a litván főváros, Vilnius, valamint Kaunas repülőterét. Előzőleg október 21-én és október 5-én léptek be csempészetre használt léggömbök a litván légtérbe.
Az elmúlt hetekben az európai légiforgalmat több alkalommal is megzavarták drónok és más légtérsértések, a balti államokon kívül egyebek mellett München és Koppenhága repülőterén is felfüggesztették a forgalmat.
A lett határőrök fehérorosz cigarettacsempészetet lepleztek le – írja az LSM a Jevropejszka Pravda beszámolója alapján.
Szeptember 8-án, hétfőn az Augšdaugava járásban a határőrök egy erdőszélen fekete, téglalap alakú csomagokat találtak, amelyeket két meteorológiai léggömbhöz erősítettek. A csomagokban 60 ezer szál NZ Gold márkájú cigaretta volt, fehérorosz zárjegyekkel.
Az ügyben büntetőeljárás indult a nagy mennyiségben, illegálisan átcsempészett dohánytermékek miatt.
Provokációnak nevezte Jacek Dobrzynski, a lengyel titkosszolgálatokért felelős miniszter szóvivője a csütörtök éjjel az X-en közzétett bejegyzésében azt, hogy a fehérorosz hírszerzés egy lengyel állampolgárt tartóztatott le kémkedés gyanújával.
A lengyel állampolgár letartóztatása „a Lukasenka-rezsim újabb provokációja Lengyelországgal szemben” – áll Dobrzynski bejegyzésében. A szóvivő hozzátette: a lengyel szolgálatok „Nem használják a szerzeteseket arra, hogy katonai manőverekre vonatkozó információkat gyűjtsenek”.
A lengyelországi székhelyű, fehérorosz nyelven sugárzó Belsat hírcsatorna szerint a letartóztatott 27 éves férfi Krakkóban él, és a karmelita szerzetesrend tagja.
Az amerikai látogatáson tartózkodó Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter újságíróknak elmondta: a lengyel állampolgár letartóztatásáról jelenleg egyeztetés zajlik a lengyel kormányzaton belül. „Meggyőződésem, hogy az ügy nem marad válasz nélkül” – húzta alá Sikorski. „Tudjuk, milyen rendszerről van szó, és mire számíthatunk tőle” – fogalmazott.
Felidézte: a fehéroroszországi börtönökben több lengyel fogoly van, köztük Andrzej Poczobut lengyel újságíró és kisebbségi aktivista, akit 2021-ben vettek őrizetbe, majd 2023-ban nyolc év szigorított fegyházra ítélték.
A fehérorosz állami média szerint a lengyel szerzetesnél a szeptemberre tervezett fehérorosz-orosz Zapad 25 hadgyakorlattal kapcsolatos dokumentumokat találták meg.
Rafal Bosacki lengyel külügyminiszter-helyettes csütörtök este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: Lengyelországot és a NATO-tagállamokat nyugtalanítja a hadgyakorlat.
Bosacki is úgy ítélte meg: a letartóztatás provokáció lehet. „Nem meglepő, hogy a fehéroroszok ismét provokációkkal próbálják felborzolni a lengyel-fehérorosz kapcsolatokat” – jelentette ki a miniszterhelyettes. Pawel Wronski, a varsói külügyi tárca szóvivője pénteken az X-en azt írta: a minszki lengyel külképviselet „minden diplomáciai és jogi intézkedést megtesz” a letartóztatott lengyel állampolgár megsegítésére és támogatására.
Donald Tusk lengyel kormányfő pénteki sajtóértekezletén abszurdnak nevezte a szerzetessel szembeni vádakat. „Szó sincs róla, hogy elfogadjuk az ilyen típusú provokációt, a fehérorosz fél által állított ostobaságokat” – jelentette ki Tusk. Közölte: Varsó diplomáciai lépéseket tesz az ügyben. Amennyiben a helyzet „gyors tempóban nem változik”, Lengyelország kész válaszlépések alkalmazására – jelezte. Elmondta továbbá: egyelőre nincs pontos információja, arról, hogy milyen jellegű volt a szerzetes útja, értesülései szerint egy Fehéroroszországba szolgáló papnál tett látogatást.
Július 29-én, a keddről szerdára virradó éjszaka egy ismeretlen eredetű pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg a belarusz főváros, Minszk légterében – erről számolt be a Belarusz Szabadság Rádió a védelmi minisztérium közlése alapján.
A tárca szerint a légvédelem készenléti egységei egy ismeretlen légi célt észleltek, amelynek repülését megakadályozták. Később kiderült, hogy egy drónról volt szó. A minisztérium hozzátette: fokozzák az ellenőrzést a légtér használata felett, valamint vizsgálatot indítottak az eset körülményeinek tisztázására.
A Zerkalo nevű független médium egy szemtanúra hivatkozva arról számolt be, hogy a drón egy lakóépületnek csapódott, majd egy parkoló autón landolt és felrobbant. A szerkesztőség birtokában van egy videó is, amelyen hallható a drón motorjának hangja, majd egy nagy robbanás következik.
A szemtanúk elmondása szerint a rendőrség csak mintegy 25 perc elteltével érkezett a helyszínre, majd gyorsan kiürítették a környéket.
As many watched the show, the drones in the "act" began to fall crashing below.
Adriana Edgerton, that she and her family were watching the show at #LakeEola when one of the falling drones struck her son in the chest. Knocking… pic.twitter.com/CQgMW9XiXT
Azon litván határőrök szolgálati kutyája, akik lettországi kollégáiknak segítenek az illegális migráció elleni küzdelemben, négy Fehéroroszországból érkezett illegális bevándorlót tartóztatott fel, jelentette be az LRT a litván állami határőrségre hivatkozva.
Ota, a belga juhászkutya négy illegális migránst követett nyomon, akik létra segítségével másztak át egy fizikai akadályon.
Ota öt kilométeren át vezette gazdáját, egy kutyakiképzőt, a külföldiek nyomait követve mocsarakon, bozótosokon, egy patakon és más területeken keresztül.
Körülbelül öt kilométeres üldözés után Ota utolérte az erdőn át gyalogoló illegális migránsokat. Ketten közülük, látva a közeledő kutyát és az üldözőket, megálltak, míg további kettő megpróbált elmenekülni.
A kutyavezető már messziről figyelmeztette utóbbit, hogy ha nem teljesítik a követelményeket, segítőkutyát fognak bevetni. Ez hatással volt a migránsokra – megijedtek és megálltak.
A körülbelül öt kilométeres üldözés után Ota utolérte az erdőn át gyalogoló illegális migránsokat. Ketten közülük, látva a közeledő kutyát és az üldözőket, megálltak, míg további kettő megpróbált elmenekülni.
A kutyaoktató már messziről figyelmeztette őket, hogy ha nem teljesítik a követelményeket, bevetik a szolgálati kutyát. Ez hatással volt a migránsokra – megijedtek és megálltak.
A három gambiai férfit és egy nőt az erdőből körülbelül egy kilométerre kísérték a legközelebbi helyre, ahová a határőrök autóval be tudtak hajtani. A fogvatartottakat átadták nekik.
Ez a második sikeres művelet illegális bevándorlók elfogására az elmúlt héten, amelyet litván kutyaoktatók és szolgálati kutyáik hajtottak végre Lettországban.
Múlt hétfő óta nyolc litván határőr segít biztosítani a Fehéroroszországgal közös határt Lettországban.
Lettország az utóbbi időben jelentős nyomást gyakorolt a Fehéroroszország által szervezett illegális migráció tekintetében.
Fehéroroszországban rabok ezrei szabadulhatnak a második világháború végének 80. évfordulója alkalmából meghirdetett amnesztia keretében – jelentette szerdán a BelTa fehérorosz hírügynökség.
A tájékoztatás szerint a fehérorosz parlament már elfogadta a vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek keretében előzetes adatok szerint 7630 embernek csökkenthetik, illetve engedhetik el a büntetését – írja az MTI. Ennek előfeltétele az elkövetett bűncselekmények során keletkezett károk teljes jóvátétele és az érintett jó magaviselete büntetésének letöltése alatt. Az amnesztiatörvényt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kezdeményezésére nyújtották be a múlt héten a törvényhozás elé.
Lukasenka már tavaly is hirdetett amnesztiát.
Jogvédők ezúttal is azt kifogásolták, hogy az amnesztia nem terjed ki a politikai okokból fogva tartottakra. Az emigrációban működő Vjaszna fehérorosz emberi jogi szervezetnek mintegy 2000 politikai fogolyról van tudomása. Egy felhívásban nyolc szervezet is követelte az amnesztia kiszélesítését a vonatkozó törvényjavaslatban.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
Tizenegy évi börtönre ítéltek hétfőn Fehéroroszországban egy hazaárulással vádolt katolikus papot – közölte a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet.
A jogvédők szerint a 64 éves Henrik Akalatovics tagadta az ellene felhozott vádakat. „A kommunista rezsim összeomlása óta Fehéroroszországban először ítéltek el katolikus papot egy politikai fogoly elleni büntetőperben” – hangoztatta Pavel Szapelka, a Vjaszna szóvivője. „A szigorú büntetés célja elhallgattatni és megfélemlíteni a katolikus papok százait a januári elnökválasztás előtt” – tette hozzá a január 26-i voksolásra utalva, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök ismét indulni készül.
Akalatovics, aki 2023 novembere óta van őrizetben, a nyugat-fehéroroszországi Valozsin településén szolgált plébánosként, és miséin bírálta a kormányzatot.
Fehéroroszország lakosságának nagyjából 80 százaléka ortodox, valamivel kevesebb mint 14 százaléka katolikus és 2 százaléka protestáns.
Kölcsönös védelmi egyezményt írt alá Oroszország szoros szövetségesével, Fehéroroszországgal (Belarusz).
A paktum alapján a két ország egymás segítségére siet, ha egyik vagy másik ország területét ellenséges támadás éri, ehhez pedig bármilyen katonai eszközt, akár nukleáris fegyvereket is fel lehet használni.
Vlagyimir Putyin elnök azt mondta a megállapodásról: az egyezmény „megbízható védelmet nyújt Oroszország és Belarusz számára,” amely megteremti a stabil és fenntartható fejlődés alapjait.”
Nem teljesen világos, hogy a paktum pontosan miben jelent előrelépést az eddigi orosz–belarusz szövetség tekintetében. Moszkva és Minszk eddig is szorosan együttműködtek katonai téren, olyannyira, hogy Oroszország nemrég harcászati atomfegyvereket is telepített Belarusz területére, Minszk pedig megengedte az oroszoknak, hogy innen támadják Ukrajnát.
Fehéroroszországot a december 1-éről 2-ra virradó éjszakán 31 orosz drón „látogatta meg”. Néhány drón többször is belépett Belorusszia területére. Erről a Belaruszki Hajun nevű monitorozó csoport számolt be.
Az első behatolás 23:03-kor történt, amikor a drón a Komarin térségén keresztül lépett be a „belorusz folyosóra”, majd Fehéroroszországterülete fölött elhaladva Csernobil felé repült.
A belorusz légierő további gépei nem emelkedtek a levegőbe. Az ukrán légierő adatai szerint éjszaka Belorusszia és Oroszország területén összesen hat drónt semmisítettek meg.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
