Hiperszonikus fegyvert próbált ki Észak-Korea – adták hírül a Kreml-közeli médiumok Moszkvában a hivatalos észak-koreai hírügynökségre, az angol betűszóval KCNA-ra hivatkozva. Noha a kísérleti rakéta a Phenjantól nem messze lévő katonai kísérleti telepről indult, a „mélyen tisztelt elvtársként” emlegetett Kim Dzsongun első számú vezető mégis csak videóközvetítésben nézte az eseményt.
Ez arra utalhat, hogy a kísérlet szervezői még a rakétában sem voltak biztosak, és a „mélyen tisztelt elvtársat” meg akarták óvni mindenféle kockázattól. A kísérlet azonban a hivatalos beszámolók szerint sikerrel végződött. A tizenkétszeres hangsebességgel haladó, pattogó űrsikló 1500 kilométer megtétele után (a dél-koreaiak szerint csak 1100 kilométer volt) az óceánba, a kijelölt célterületre csapódott be.
A dél-koreai Arirang tévécsatorna összehasonlította az új észak-koreai fegyvert a múlt év végén Ukrajnában, Dnyipróban, a legnagyobb ukrán rakétagyár elleni támadáskor „élesben” kipróbált „Oresnyik” hiperszonikus rakétával. Az al-Jazeera tévécsatornán az észak-koreai eredetinek látszó felvételeket direkt úgy rögzítették (vagy utólag elektronikusan manipulálták), hogy jól látszódjon a rakéta orrára épített külön, némiképpen papucsra hasonlító harci, hiperszonikus sebességre képes formájú űrsikló rész.
A KCNA szerint több, önállóan célra vezérelhető, manőverező robbanófejet vitt a kísérleti rakéta.
Hihetetlen sebességgel kacsázik A hiperszonikus harci részt ez a rakéta ismeretlen magasságba, messze az űrbe vitte fel, ott a hiperszonikus rész levált a rakéta orráról, a Föld felé fordult, és részben égitestünk tömegvonzása, részben saját segédrakétái hihetetlen sebességre gyorsították fel. Aztán ahogy elérte a légkör felső határát, a földfelszíntől 100 kilométer magasan lévő Kármán Tódor vonalat,
ráfordult a hasával a legfelső légkörrétegre, és akár egy vízisíelő, szlalomozott.
Megpattant, visszaszállt az űrbe, aztán ismét lefelé zuhant. Az első ilyen pattanás 99,8 kilométer magasan, a második mintegy 42 kilométer magasan történt a hivatalos adatok szerint. Mindenesetre ha igaz a történet, a három „nagy”, Oroszország, Kína és az USA mögött Észak-Korea az első „középhatalom”, amely vélhetően sikeresen hiperszonikus fegyvert próbált ki.
Kár lebecsülni Észak-Korea katonai erejét Oroszország és Észak-Korea katonai, hadiipari kapcsolatainak másik jelentős eseménycsokra az észak-koreai katonák jelenléte az ukrajnai fronton, továbbá az M1989 Kokszan észak-koreai gyártmányú, messzehordó lövegek Oroszországba érkezése.
Ellenőrizhetetlen hírek szerint már 2024 novemberében látták a speciális vasúti kocsikon szállított monstrumokat, a legvalószínűbb, hogy ezekkel orosz-észak-koreai kezelőszemélyzettel gyakorolnak valamelyik szibériai tüzérségi lőtéren. Mert noha majdnem két hónapja vannak oroszországi területen, harci bevetésükről az ukrajnai frontokon nem érkezett hír.
Azonban hiba lenne alábecsülni Észak-Korea katonai, hadiipari képességeit. Hogy ez hová vezet, azt Oroszország példája igazolja. Számos nyugati elemző szólta le az orosz hadiipart, amelyről most már a legtöbb nyugati megfigyelő szerint is kiderült: eleve úgy épült ki, hogy ellensúlyozza a teljes NATO-kapacitást.
Meggyőző példa a nagy kaliberű, 152,155 milliméteres nehéztüzérségi gránátok gyártása, amelyekben Oroszország lekörözte a teljes NATO-t. Ehhez jön még Kína óriási kapacitása, valamint Észak-Korea ismeretlen méretű hadiipari gránátgyártó képessége.
Hasonló lehet a helyzet az M1989-es Kokszan messze hordó önjáró nehézlöveggel kapcsolatban is. A legfeltűnőbb rajta a roppant hosszú csöve. Hivatalos megjelölés szerint L66-os, tehát 66 kaliberes, a lövedék átmérője, 170 milliméter éppen 66-szor fér bele a lövegcső hosszába. Ennek kettős jelentősége van:
pontosabb, mert a gránát sokkal hosszabb ideig siklik az ágyúcső belsejében, ami megszabja az irányt és a becsapódás távolságát,
messzebbre repül, mert a hosszú csőben a lövéskor felszabaduló gázok tolóereje hosszabb ideig hat a lövedékre.
A Kokszant állítólag speciálisan a déli főváros, Szöul ágyúzására fejlesztették ki. A nehézlöveg lőtávolsága nagyjából megegyezik a dél-koreai főváros és a két Korea közti határként szolgáló demarkációs vonal távolságával.
Today, as the human rights situation in North Korea continues to deteriorate, the 🇺🇸🇰🇷🇯🇵governments urge the int’l community to shift its approach toward action – from monitoring violations and abuses to promoting accountability. https://t.co/38ZF5HG6nMpic.twitter.com/lLeiSTJERL
— Deputy Secretary Kurt Campbell (@DeputySecState) October 18, 2024
Csapást mért az orosz hadsereg az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre – közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Elmondta, hogy az Oresnyik (Mogyorós) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mért csapást.
Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háborúban megjelentek a globális jellegű elemek. Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni. Mint mondta, Moszkva a békés eszközöket részesíti előnyben, de kész az események bármilyen alakulására, „mindig lesz válasz”.
„Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják” – mondta Putyin.
„A legújabb rakétarendszereink további tesztjei során célként meghatározandó objektumokat az Oroszországi Föderációt érő biztonsági fenyegetések alapján fogjuk kijelölni” – tette hozzá. Közölte, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadnak. Putyin szerint a Juzsmast támadó rakéta hagyományos robbanótöltetet hordozott. Mint mondta, ennek a rakétarendszernek a harci tesztelése a NATO-országok agresszív fellépésére válaszul folyik.
Bejelentette, hogy Oroszország előzetesen fel fogja ajánlani az ukrán civileknek és a baráti országok állampolgárainak, hogy rakéták bevetése előtt hagyják el a veszélyzónát. „Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni. Azt javaslom, hogy azoknak az országoknak a vezető elitjei, amelyek katonai kontingenseik Oroszország elleni bevetésének terveit szövögetik, komolyan gondolják át ezt” – fogalmazott az orosz elnök. Hangot adott álláspontjának, hogy az Egyesült Államok hibát követett el a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták betiltásáról kötött INF-egyezmény felmondásával.
Putyin elmondta, hogy kedden hat ATACMS rakéta, csütörtökön pedig egy Storm Shadow rendszer mért csapást Oroszország belsejében lévő célpontokra Kurszk és Brjanszk megyében. A brjanszki régióban egy lőszerraktárban keletkezett tűz, amelyet eloltottak, áldozatok és súlyos károk nélkül. A kurszki régióban a támadás egy orosz vezetési pont ellen irányult. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségében és kiszolgáló személyzetében voltak halottak és sebesültek, a parancsnokok körében viszont nem.
Leszögezte, hogy a csapás során az ellenség céljai nem valósultak meg, a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése nem képes befolyásolni a „különleges hadművelet” menetét.
