Irán rakétákkal lőtte Kuvaitot és Bahreint, miközben az Egyesült Államok csapást mért egy iráni katonai célpontra – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) kedden.
Az amerikai erők előzőleg rakétát lőttek ki egy hajóra, amely egy iráni kikötő felé próbált hajózni, megsértve ezzel az amerikai blokádot. Erre válaszul Irán rakétákkal és drónokkal támadta az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállását és lőtte Kuvaitot is. A CENTCOM erre úgymond önvédelmi csapásokkal válaszolt, és a Hormuzi-szorosban található Kesm-szigeten lévő egyik iráni kommunikációs toronyra mért csapást.
A CENTCOM jelentése szerint a Kuvaitra kilőtt két iráni rakéta útközben darabokra hullott, miközben az amerikai és a bahreini erők elfogták a Bahrein felé tartó rakétákat.
Előző nap két, az iráni Forradalmi Gárdához közeli hírügynökség, a Fársz és a Tasznim arról számolt be, hogy megtorpantak a béketárgyalásokról szóló egyeztetések Irán és az Egyesült Államok között. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor „hamisnak és tévesnek” nevezte a tárgyalások leállásáról szóló híreket és azt mondta, hogy folytatódnak az egyeztetések.
Kuvait, valamint az ott állomásozó amerikai haderő irányában kilőtt iráni ballisztikus rakétákat semmisített meg hétfőn az Egyesült Államok katonasága – közölte a Középső Parancsnokság, a CENTCOM.
Az amerikai hadsereg Közel-Keletért is felelős irányítási törzsének washingtoni idő szerint hétfőn reggel kiadott közleménye szerint az incidensnek nincs sebesültje.
A CENTCOM nem sokkal korábban arról tett hivatalos bejelentést, hogy az elmúlt hétvégén amerikai légicsapást hajtottak végre iráni célpontok ellen. A közlemény szerint „önvédelmi” műveletekről volt szó, azt követően, hogy iráni részről lelőttek egy nemzetközi vizek felett közlekedő MQ-1 típusú amerikai katonai drónt.
A beszámoló alapján a válaszlépés részeként egy amerikai vadászrepülőgép hajtott végre műveletet iráni légvédelmi állások, egy irányítási állomás, valamint támadó drónok bázisa ellen, ami fenyegetést jelentett a térség vizein áthaladó hajókra.
Irán ballisztikus rakétát lőtt ki egy kuvaiti katonai légitámaszpontra, ahol amerikai katonák is állomásoztak. A támadásban többen megsérültek, továbbá két MQ-9 Reaper drón súlyosan megrongálódott – írja a Bloomberg.
Az iráni csapás az elmúlt huszonnégy órában érte a kuvaiti Ali as-Szálem légibázist. A támadáshoz egy Fateh-110 típusú ballisztikus rakétát vetettek be. Bár a kuvaiti légvédelem sikeresen elfogta a fegyvert, a lehulló roncsdarabok így is károkat okoztak a támaszponton. Egy névtelenséget kérő, az incidensre rálátó forrás szerint több amerikai katona könnyebb sérüléseket szenvedett, emellett két MQ-9 Reaper csapásmérő drónban is súlyos károk keletkeztek.
A támadás különösen kényes időpontban történt. Donald Trump amerikai elnök ugyanis épp egy törékeny tűzszünet meghosszabbítását célzó megállapodás lehetőségét mérlegeli. A rakétacsapás komoly próba elé állítja a térségben amúgy is feszült diplomáciai helyzetet, emellett kérdéseket vet fel a tűzszüneti tárgyalások jövőjével kapcsolatban.
The scale of the fire at the oil pumping station in Russian Perm after a repeated Ukrainian drone attack. While Trump has lifted sanctions on russian oil, Ukraine has decided to impose its own “sanctions.” pic.twitter.com/4cpvrXj856
Irán lefoglalt egy, „úszó fegyverraktárként” működő hajót az Ománi-öbölben – írta a BBC a Vanguard tengeri kockázatkezelő vállalat és hajókövetési adatok alapján. A brit közmédia beszámolója szerint a hondurasi zászló alatt közlekedő Hui Chuan nevű hajót iráni katonai személyzet foglalta le, és a hajó jelenleg iráni felségvizek felé tart.
A BBC Verify a MarineTraffic hajókövető rendszer adatai alapján azt írta, hogy a hajó utoljára az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Fujairah közelében sugározta pozícióját.
A Vanguard szerint a hajó üzemeltetői közölték: a Hui Chuan fegyvereket és lőszert tárolt tengeri biztonsági cégek számára, amelyek kereskedelmi hajókat védenek a kalóztámadások ellen a térségben.
A portál ugyanakkor megjegyezte: függetlenül nem tudta megerősíteni, pontosan milyen fegyverek voltak a hajón, illetve kik használták azokat.
A térségben közben egy másik incidens is történt. Indiai tisztviselők szerint Omán partjainál megtámadták az indiai zászló alatt hajózó Haji Ali nevű hajót, amely a Vanguard szerint egy feltételezett drón- vagy rakétacsapás után süllyedhetett el. A fedélzeten tartózkodó indiai személyzetet az ománi hatóságok kimentették.
Az indiai külügyminisztérium „elfogadhatatlannak” nevezte a támadást.
A Hormuzi-szoros biztonsága időközben Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök pekingi tárgyalásain is kiemelt téma volt. A Fehér Ház közleménye szerint a kínai elnök világossá tette: Peking ellenzi a szoros militarizálását.
Az amerikai tájékoztatás szerint a két fél egyetértett abban, hogy a Hormuzi-szorosnak nyitva kell maradnia a globális energiaellátás biztosítása érdekében.
Az Egyesült Államok haderejének közlése szerint egy Irán egyik kikötője felé tartó tanker megsértette az amerikai tengeri zárlatot az Ománi-öböl térségében, és a többszöri figyelmeztetés ellenére sem módosította útvonalát. A Középső Parancsnokság tájékoztatása szerint ezért katonai beavatkozással mozgásképtelenné tették az iráni hajót – tájékoztatott az MTI.
Az amerikai haderő Közel-Keletért felelős irányítási törzsének tájékoztatása szerint az iráni zászló alatt közlekedő Hasna olajszállító üresen tartott egy iráni kikötő felé az Ománi-öböl partvidékén, megsértve a kikötői zárlatot.
A közlemény értelmében a hajó legénysége figyelmen kívül hagyta az amerikai részről érkező jelzést, hogy megsérti a blokádot.
„Miután a Hasna legénysége nem engedelmeskedett az ismételt figyelmeztetésnek, az amerikai erők működésképtelenné tették a tanker kormánylapátját egy F-18-as Super Hornet vadászgép puskaágyújával több sorozatot leadva” – olvasható a CENTCOM közösségimédia-bejegyzésében, amelyből az is kiderült, hogy a harci repülőgép az Abraham Lincoln hordozó hadihajóról szállt fel.
A közleményben egyben felhívták a figyelmet arra, hogy változatlanul teljes mértékben érvényben van az Egyesült Államok által bevezetett blokád az iráni kikötőkből kihajózó és oda tartó vízi járművekre.
Egy amerikai hadihajót rakétatalálat érhetett a Hormuzi-szoros közelében. A térségben Irán korábban is kemény fellépést helyezett kilátásba, most úgy tűnik, beváltotta fenyegetését.
Az iráni Fars hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy két rakéta talált el egy amerikai hadihajót, amely a Hormuzi-szoroson próbált áthaladni – írta a Reuters. A beszámoló helyi forrásokra hivatkozik, és azt állítja, hogy az incidens akkor történt, amikor a hajó a Jask-sziget közelében haladt.
A jelentés szerint a hadihajó figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, ezt követően kényszerült visszafordulni. Független forrásból egyelőre nem erősítették meg az értesüléseket.
Korábban az Iráni Forradalmi Gárda szóvivője, Hoszein Mohebi arról beszélt, hogy minden hajót feltartóztatnak, amely megsérti az ország áthaladási szabályait a szorosban. Arra is felszólította a hajózási cégeket és biztosítókat, hogy vegyék figyelembe az irányelveiket
Ahogy távolodik a békekötés lehetősége, úgy válik egyre brutálisabbá az ajatollahok uralma. Iránban megszapordtak a kivégzések. A vádlottakat sokszor megkínozzák és jogi védelmet sem kapnak. Iránban újabb három embert végeztek ki, kettőt azért, mert a vád szerint Izraelnek kémkedtek, egy harmadikat pedig feltételezett rendőrgyilkosság miatt.
Az iráni ügyészség szerint Jakub Karimpur és Nasszer Bakarzade „ténylegesen együttműködött” a Mossaddal a 2025-ös 12 napos háború idején, és érzékeny információkat továbbított az izraeli hírszerzésnek. Halálos ítéletüket az iráni legfelsőbb bíróság is jóváhagyta.
A Human Rights Activists News Agency (HRANA) már korábban figyelmeztetett: a két férfi esetében vallási leszámolásról is szó lehet. A szervezet szerint Karimpur a jársán vallási kisebbség (más néven Ahl-e Haqq) követője volt, míg Bakarzadeh kurd politikai fogolyként volt ismert.
A HRANA beszámolója szerint a 41 éves Karimpurt 2025. júniusában tartóztatták le, és fogva tartása alatt nem kapott ügyvédett, sőt családja sem látogathatta. Mintegy két hónapig fokozott őrizetben tartották, és erőszakkal próbáltak meg vallomást kicsikarni belőle.
Bakarzadet 2023. decemberében vették őrizetbe, és az Urmia Revolutionary Court több alkalommal is halálra ítélte „Izraelnek való kémkedés” vádjával. Egy nemrég nyilvánosságra került hangfelvételen – amely állítólag az urmiái börtönből származik – azt mondta: „Minden pillanatban a saját halálomat kívánom.”
Az iráni hatóságok szerint adatokat gyűjtött magas rangú politikai és vallási vezetőkről, valamint kulcsfontosságú helyszínek, köztük a natanzi atomlétesítmény lokációjáról, majd ezeket továbbította egy Moszad-tisztnek.
A kémkedés mellett még a hazaárulás a leggyakoribb vád Eközben Iránban kivégezték Mehrab Abdollahzadet is, akit azzal vádoltak, hogy megölte a biztonsági erők egyik tagját a 2022-es kormányellenes tüntetés során. Az igazságügyi tárcához közel álló Mízán tájékoztatása szerint az észkanyugat-iráni Urmiában, több társával együtt őrizetbe vett férfi beismerő vallomást tett, a halálos ítéletet pedig tavaly a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta.
A HRANA iráni emberi jogi szervezet arra figyelmeztetett, hogy Abdollahzadehből a vallomást kínzásokkal csikarták ki.
Az elmúlt hetekben annál több embert végeznek ki a perzsa államban, amennyivel több amerikai-izraeli rakéta hullik az országra. A Hengaw Organization for Human Rights szerint csak 2026 áprilisában legalább 26 embert végeztek ki iráni börtönökben.
A szervezet adatai szerint az áldozatok között legalább 14 politikai fogoly és egy nő is volt.
Az iráni igazságszolgáltatás vezetője, Gholamhossein Mohseni Ejei a nemzetközi kritikákra reagálva azt mondta: a „támadó ellenség politikai és propagandagépezete” próbál nyomást gyakorolni Iránra, de az ország nem fog engedni. Hozzátette: mindenkit felelősségre vonnak, „akinek a keze az iráni nép vérével szennyezett”, és nem törődnek a „gőgös hatalmak” bírálatával.
Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ emberi jogi hivatala többször is aggodalmát fejezte ki az iráni kivégzési hullám miatt, és amiatt, hogy a hatóságok ezt a társadalom megfélemlítésére használják.
لحظاتی قبل پرواز بلک هاوک و هرکولس C-130 با ارتفاع بسیار پایین بر فراز آسمان ایران - مخصوص عملیات ویژه. گزارش رژیم: یک جنگنده F-15 دچار آسیب شده و اومدن دنبال خلبانش که اجکت کرده. pic.twitter.com/Ic7QgZvaDx
Irán ismét lezárhatja a Hormuzi-szoros térségét, amennyiben folytatódik az iráni kikötők elleni amerikai blokád – figyelmeztetett Mohammed Bákir Kalibaf, az iráni parlament elnöke – számolt be az MTI.
A házelnök az X-en közzétett üzenetében hozzátette, hogy jelenleg csak kijelölt útvonalon, az iráni hatóságok engedélyével lehet áthaladni a szoroson.
„Arról, hogy a szoros nyitva van-e vagy zárva, valamint a rá vonatkozó szabályokról a helyszínen döntenek, nem a közösségi médiában” – tette hozzá.
Eszmáil Bagaei iráni külügyi szóvivő szintén bírálta az amerikai blokádot, amely szerinte a Teherán és Washington közötti tűzszünet megsértését jelenti.
Donald Trump amerikai elnök nem sokkal korábban a Truth Social közösségi médiában tett bejegyzésében tudatta, hogy egyelőre nem oldja fel az iráni kikötők elleni blokádot.
A school principal in Oklahoma is being hailed a hero after single-handedly stopping a mass shooting attempt and surviving a gunshot wound in the process.
Praise God.
At Pauls Valley High School, Principal Kirk Moore confronted a 20-year-old former student who allegedly… pic.twitter.com/S4AEB3wHv7
Az amerikai alelnök azt mondta, „várja a tárgyalásokat” Pakisztánban, miközben Starmer brit miniszterelnök „törékenynek” minősítette a tűzszünetet. J. D. Vance alelnök pénteken arra figyelmeztette Iránt, hogy ne „játssza meg” az Egyesült Államokat, miközben a háború lezárását célzó tárgyalások folytatására indult külföldre.
Donald Trump elnök megbízta belső körének azt a tagját, aki eddig a legvonakodóbb védelmezője volt a hat hete tartó iráni konfliktusnak, hogy most találjon megoldást, és hárítsa el az amerikai elnök megdöbbentő fenyegetését, miszerint eltörli az „egész civilizációt”.
Vance, aki régóta szkeptikus a külföldi katonai beavatkozásokkal szemben, és nyíltan beszél a csapatok nyílt végű konfliktusokba való küldésének lehetőségéről, pénteken elindult, hogy közvetített tárgyalásokat vezessen Iránnal a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban.
„Ha az irániak hajlandóak jóhiszeműen tárgyalni, akkor mi is mindenképpen nyitottak vagyunk rájuk” – mondta Vance az újságíróknak, mielőtt beszállt volna az Air Force Two fedélzetére, hogy elinduljon a pakisztáni tárgyalásokra. Hozzátette azonban: „Ha megpróbálnak minket átverni, akkor azt fogják tapasztalni, hogy a tárgyalócsoport nem igazán fogékony.”
Vance azt is mondta, hogy Trump „meglehetősen világos iránymutatást adott nekünk” a tárgyalások menetéről, de nem részletezte. Nem válaszolt a vele utazó újságírók kérdéseire.
Vance útja akkor érkezik, amikor egy ingatag, ideiglenes tűzszünet a felbomlás szélén áll. Az iráni közvélemény követelései, valamint az Egyesült Államok és partnere, Izrael követelései közötti szakadék kibékíthetetlennek tűnik. Az Egyesült Államokban pedig, ahol Vance két év múlva arra kérheti a választókat, hogy őt tegye meg a következő elnöknek, egyre nagyobb politikai és gazdasági nyomás nehezedik a folyamat lezárására.
Vance-hez csatlakozik Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és Trump veje, Jared Kushner, akik három közvetett tárgyalási fordulón vettek részt iráni tárgyalókkal, melyek célja az volt, hogy eloszlassák az Egyesült Államok aggályait Teherán nukleáris és ballisztikus fegyverprogramjával, valamint a közel-keleti fegyveres megbízotti csoportok támogatásával kapcsolatban, mielőtt Trump és Izrael február 28-án háborút indított Irán ellen.
A Fehér Ház kevés részletet közölt a tárgyalások formátumáról – hogy közvetlen vagy közvetett lesznek-e –, és nem részletezte a találkozóval kapcsolatos konkrét elvárásait.
Vance tárgyalási látogatása azonban ritka pillanat az amerikai kormányzat magas szintű együttműködésében az iráni kormánnyal. Az 1979-es iszlám forradalom óta a legközvetlenebb kapcsolat akkor történt, amikor Barack Obama demokrata elnök 2013 szeptemberében felhívta az újonnan megválasztott iráni elnököt, Haszan Róhánit, hogy megvitassák Irán nukleáris programját.
Starmer „törékenynek” nevezte a tűzszünetet Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pénteken Katarban tett látogatása során megbeszélést folytatott magas rangú katari tisztviselőkkel, akik az iráni háborúban kialakult „törékeny” tűzszünetről tárgyaltak.
Starmer azt mondta, hogy úgy érzik, „hogy több munkára van szükség, hogy a Hormuzi-szorosnak a megoldás részének kell lennie. Nagyon erős az az érzés, hogy nem lehet vámot kivetni vagy korlátozásokat bevezetni a hajózásra vonatkozóan”.
Donald Trump amerikai elnök NATO-kilépéssel kapcsolatos fenyegetésére reagálva Starmer hangsúlyozta, hogy a transzatlanti szövetség évtizedek óta biztonságban tartja tagjait, de hozzátette, hogy „erősebb európai elemnek kellene lennie”.
Trump „gyáváknak” nevezte szövetségeseit, és a NATO-t „papírtigrisnek” nevezte. Miután szerdán a Fehér Házban találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, Trump azt mondta, hogy a NATO nem volt ott az Egyesült Államok mellett, és szükség esetén sem lenne ott újra.
Az európai vezetők továbbra is tétlenül figyelik az amerikai-izraeli háborút Iránnal, de megpróbálták hallatni a hangjukat a bizonytalan tűzszünet fenntartása, a libanoni harcok lecsillapítása és a Hormuzi-szoros újranyitása érdekében.
A háború nehéz helyzetbe hozta Európát, mivel megpróbálja fenntartani az Egyesült Államok, mint kulcsfontosságú NATO-szövetséges támogatását, és elviselni Trump időnkénti ellenlépéseit, amiért nem csatlakozik a harchoz, és korlátozottan használja katonai bázisait.
Izrael kizárja Spanyolországot a gázai övezetet megfigyelő szervből Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken kizárta Spanyolországot a Gázai övezetet megfigyelő, USA vezette nemzetközi szervezetből.
„Ma utasítást adtam Spanyolország képviselőinek eltávolítására a Kirjat Gatban található koordinációs központból, miután Spanyolország ismételten Izrael ellen állt ki” – mondta Netanjahu.
Egy USA vezette multinacionális testület, amelyet 2025 októberében hoztak létre a Trump által támogatott gázai békemegállapodás végrehajtásának ellenőrzésére, és amelynek székhelye a dél-gázai Kiriat Gatban található.
Körülbelül 200 amerikai katona dolgozik az izraeli hadsereggel és más országok delegációival együtt a központban, Gáza stabilizálását és újjáépítését tervezik.
Netanjahu hozzátette, hogy nem fogja megengedni egyetlen Izrael-ellenes politikát folytató országnak sem, hogy részt vegyen a közel-keleti erőfeszítésekben.
„Nem áll szándékomban megengedni, hogy bármely ország diplomáciai háborút folytasson ellenünk anélkül, hogy azonnal megfizetné az árát.”
لحظاتی قبل پرواز بلک هاوک و هرکولس C-130 با ارتفاع بسیار پایین بر فراز آسمان ایران - مخصوص عملیات ویژه. گزارش رژیم: یک جنگنده F-15 دچار آسیب شده و اومدن دنبال خلبانش که اجکت کرده. pic.twitter.com/Ic7QgZvaDx
Iraqi 🇮🇶 Interior Ministry said American 🇺🇸 freelance journalist Shelly Kittleson was kidnapped by unidentified armed men (Iranian 🇮🇷 backed militias) in central Baghdad & that during a pursuit the vehicle belonging to the kidnappers was intercepted which overturned as they… https://t.co/cOAwUZn6hqpic.twitter.com/ciUo05iUbF
Az Egyesült Államok és Izrael légicsapásai következtében életét vesztette az Iráni Forradalmi Gárda egyik hírszerzési vezetője – jelentette az iráni állami hírügynökség, a Fars, amelyről a Sky News is beszámolt.
Sejjed Madzsid Hademi vezérőrnagyot hétfő hajnalban ölték meg az IRGC állítása szerint, amelyet a hírügynökségen keresztül osztottak meg.
Hozzátették, hogy a temetés időpontját később jelentik be. Egyelőre Izrael és az Egyesült Államok sem erősítették meg a támadást – írja az Index.
لحظاتی قبل پرواز بلک هاوک و هرکولس C-130 با ارتفاع بسیار پایین بر فراز آسمان ایران - مخصوص عملیات ویژه. گزارش رژیم: یک جنگنده F-15 دچار آسیب شده و اومدن دنبال خلبانش که اجکت کرده. pic.twitter.com/Ic7QgZvaDx
Iraqi 🇮🇶 Interior Ministry said American 🇺🇸 freelance journalist Shelly Kittleson was kidnapped by unidentified armed men (Iranian 🇮🇷 backed militias) in central Baghdad & that during a pursuit the vehicle belonging to the kidnappers was intercepted which overturned as they… https://t.co/cOAwUZn6hqpic.twitter.com/ciUo05iUbF
