Az uniós külügyminiszterek hétfőn összeülnek. Az EU-nak nemcsak az izraeli háború miatt kell egységes álláspontot kialakítania, hanem Trumpnak a NATO-csúcson várható bejelentésére is fel kell készülnie.
Az Európai Unió külügyminisztériumainak vezetői június 23-án találkoznak, hogy megvitassák az Irán és Izrael között kialakult konfliktust, és különösen azt a helyzetet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni csapásai okoztak – jelentette be Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
„Nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyvereket fejlesszen ki, mivel ez veszélyt jelentene a nemzetközi biztonságra. Az EU külügyminiszterei hétfőn megvitatják a helyzetet” – írta az X közösségi oldalon az észt politikus, egyúttal felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy kerüljék a további eszkalációt, és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
Amerika megtámadta Iránt
Az Amerikai Egyesült Államok erői csapást mértek Irán három fő nukleáris létesítményére. Ezt maga Donald Trump amerikai elnök jelentette be, aki egyúttal figyelmeztette Teheránt, hogy további pusztító támadásokkal nézhet szembe, ha nem egyezik bele a békébe. Napokig tartó mérlegelés után, és jóval az önként vállalt, kéthetes határidő előtt, Trump döntése, miszerint csatlakozik Izrael katonai kampányához fő riválisa, Irán ellen, a konfliktus számottevő eszkalációját jelenti, és azzal a kockázattal jár, hogy egy új instabilitási korszakot nyit a Közel-Keleten.
Trump a saját közösségi oldalán arról számolt be, hogy Amerika nagyon sikeres támadást hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye, köztük
Fordó,
Natanz
és Iszfahán ellen.
„Teljes rakománnyi bombát dobtunk le a fő nukleáris létesítményre, Fordóra. Minden repülőgép biztonságosan hazafelé tart. Gratulálunk nagyszerű amerikai harcosainknak. Nincs még egy olyan hadsereg a világon, amely ezt megtehette volna. ITT A BÉKE IDEJE! Köszönjük a figyelmet erre az ügyre” – írta bejegyzésében az elnök.
A világ vezetői is megszólaltak az amerikai támadó művelet kapcsán. Izrael dicsérte Donald Trump elnök döntését, az ENSZ a feszültség enyhítésére szólított fel, Irán és néhány más nemzet pedig elítélte a támadásokat. Tel-Aviv egyébként tart az iráni válaszcsapástól, ezért határozatlan időre lezárta teljes légterét.
Washington lépését várhatóan a piacok is árazzák majd. Egyébként is vad héten van túl az olajpiac, a Brent határidős árfolyama 11 százalékkal ugrott meg, aminek fő oka, hogy Izrael megtámadta Iránt. Ez az emelkedés várhatóan hétfőn folytatódik, miután az Egyesült Államok támadása drámaian megemelte a tétet egy olyan régióban, amely a globális olajtermelés egyharmadát adja.
Az EU hétfőn összeül, de NATO-csúcs is lesz a héten
Az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői találkozója nem az egyetlen fontos egyeztetés lesz a jövő hét során. Kedden és szerdán Hágában kerül sor a következő NATO-csúcsra is, ahol minden bizonnyal az orosz–ukrán háború mellett az izraeli háború aktualitásai is napirendre kerülnek.
Az EU-tagállamoknak ráadásul hétfőn amiatt is lesz megbeszélnivalójuk, hogy az Egyesült Államok minden bizonnyal Hágában fogja közölni európai szövetségeseivel, milyen mértékben csökkenti katonai támogatását és jelenlétét az öreg kontinensen. Európában körülbelül 80 ezer amerikai katona állomásozik. Az európai országok kormányai azzal számolnak, hogy az előző elnök, Joe Biden által végrehajtott, csaknem 20 ezer fős katonai erősítést visszavonják, de a pesszimistábbak ennél nagyobb csapatkivonást is elképzelhetőnek tartanak.
Azt követően, hogy Izrael kilátásba helyezte a katonai akciók lehetőségét, az iráni védelmi miniszter úgy fogalmazott, amennyiben agresszorként lépnek fel az izraeliek, teljes mértékben „le fogják rombolni” Tel Aviv és Haifa városát.
Joe Biden amerikai elnök és szövetségeseinek egyik fő külpolitikai célja, hogy sikerüljön újjáéleszteni a JCPOA-t, amely az Iráni Atomegyezményként vonult be a köztudatba. Az egyezmény lényege, hogy a nyugat enyhíti a Teheránnal szembeni szankciókat, cserébe nagyobb ellenőrzésük lesz az iráni atomprogram felett, mely jelentős korlátozásokat szenvedne el.
Irán kapcsán ugyanis nagyon félővé vált, hogy az urániumdúsításuk célja nem az ország atomenergiai alapokra helyezése, hanem atomfegyver megépítése. Ezt az egyezményt Donald Trump lényegében felrúgta, szankciókat vetett ki Iránnal szemben, melyre reagálásul Teherán is apránként megsértette az egyezmény egyes pontjait.
Izrael már a kezdetektől fogva az egyik legnagyobb ellenzője az egyezménynek, szerintük Teherán ennek ellenére ki fogja építeni az atomfegyver programját. Benjamin Netanyahu miniszterelnök, Benny Gantz védelmi miniszter és Aviv Kohavi, az izraeli védelmi erők vezetője mind kijelentették: ha Irán fegyverkezik, akkor az izraeli hadsereg közbe fog avatkozni.
Amir Hatami, Irán védelmi minisztere viszont kijelentette, amennyiben támadás éri őket, nem fognak habozni a válaszcsapás terén – számolt be róla a FARS hírügynökség. Hatami „kutyáknak” nevezte az izraeli vezetőket, valamint megjegyezte, hogy az ország „túl kicsi ahhoz, hogy az Iszlám köztársasággal szemben ennyire ellenséges legyen”.
„A cionista rezsim tisztában van vele – amennyiben nincs tisztában, akkor legyen tisztába vele -, amennyiben súlyos hibát vétenek, az Iszlám Köztársaság le fogja rombolni Tel Avivot és Haifát. Azt tanácsolom, ne kövessenek el súlyos hibát, még csak szóban sem”
Irán már egyébként évek óta azzal fenyegeti Izraelt, hogy két legfontosabb városát a földdel teszik egyenlővé, januárban az iráni hadsereg szóvivője lengetett be hasonlót, Kohavi nyilatkozatát követően. Izrael pedig aktív Iránnal szemben, például ők állnak az ország vezető atomtudósának meggyilkolása mögött is.
