Véget ért a WikiLeaks-alapító évek óta tartó jogi kálváriája. Annak köszönhetően nyerte vissza szabadságát és térhet vissza Ausztráliába, hogy váratlanul megegyezett az amerikai igazságszolgáltatással. Assange már hétfőn elhagyta börtönt. A brit legfelsőbb bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte, ezután hagyta el a brit fővárost – közölte a WikiLeaks a Twitteren, számolt be a Népszava.
„Ez egy olyan globális kampány eredménye, amely az alulról szerveződő szervezetektől, sajtószabadság-aktivistáktól, törvényhozóktól és vezetőktől kezdve a politikai spektrum minden területéről egészen az ENSZ-ig terjed” – áll a közleményben. A WikiLeaks által az X-en közzétett videón Assange kék ingben és farmerben aláír egy dokumentumot.
Az amerikai igazságügyi minisztériummal való megállapodás értelmében Assange részben bűnösnek vallja magát a vele szemben indított kémkedési ügyben, cserébe az amerikai hatóságok eltekintenek az esetleges amerikai börtönbüntetéstől. A bírósági dokumentumok szerint Assange egyetlen vádpontban,
a minősített amerikai védelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló összeesküvésben vallja bűnösnek magát.
Assange-nak szerdán kell megjelennie egy bíróság előtt a Mariana-szigeteken. A Csendes-óceán nyugati részén fekvő szigetcsoport Assange szülőhazájától, Ausztráliától északra fekszik, és amerikai fennhatóság alatt áll. Ezt követően Ausztráliába utazik tovább. Az amerikai média úgy tudja, hogy mintegy öt év börtönbüntetésre ítélik, ezt azonban már letöltötte Nagy-Britanniában, így nem kell börtönbe vonulnia.
Assange felesége egy videóban arra kérte támogatóit, segítsenek a WikiLeaks-alapítónak a szabadulása után. „Egy sürgősségi alapot szándékozunk létrehozni Julian egészségére és felépülésére” – mondta Stella Assange a YouTube-on közzétett klipben.
„Hálás vagyok, hogy fiam megpróbáltatásai végre véget értek” – idézte kedden az ABC ausztrál televízió a WikiLeaks-alapító édesanyja, Christine Assange nyilatkozatát. „Ez megmutatja, milyen fontos és erőteljes a csendes diplomácia”.
Assange édesapja, John Shipton az ABC-nek elmondta, minden jel arra utal, hogy fia visszatérhet Ausztráliába:
„Amennyire én tudom, Julian normális életet élhet a családjával és feleségével, Stellával”.
Shipton köszönetet mondott minden támogatónak és különösen Anthony Albanese ausztrál miniszterelnöknek. A kormányfő, aki az ügy megoldásáért kampányolt, egyelőre nem nyilatkozott nyilvánosan.
A WikiLeaks 2010-ben több százezer oldalnyi titkosított anyagot tett közzé az amerikaiak afganisztáni és iraki katonai műveleteiről, emellett számos diplomáciai dokumentumot is elérhetővé tett a világhálón. Az Egyesült Államok akkor államtitkok elárulásával vádolta meg az ausztrál újságírót. Ha Assange nem kötött volna megállapodást az amerikai hatóságokkal, akár 175 év börtönbüntetésre is számíthatna az Egyesült Államokban kémkedés miatt. Assange megítélése kétes. Míg egyesek az amerikai érdekek elárulójának tartják, mások szerint újságíróként „háborús bűnöket leplezett le”.
Assange-ot először 2010-ben tartóztatták le az Egyesült Királyságban svéd elfogatóparancs alapján, szexuális bűncselekmény vádjával. Később Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött el, 2019 óta pedig a szigorúan őrzött Belmarsh börtönben tartják fogva. Ott vette feleségül élettársát, Stellát, akivel két gyermekük született.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól.
Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.
Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
A fellebbezésre azonban már nem volt szükség, mivel kedden olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában.
A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe.
Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.
A londoni felsőbíróság (High Court) szerint a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak jogos az aggodalma az amerikai kiadatásával kapcsolatban, ezért úgy határoztak, a jövőben meghallgatást tartanak az ügyről. Ez ugyanakkor még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ausztrál hacker biztosan elkerülte a kiadatását – csupán annyit, hogy erről a bíróság fog majd dönteni a jövőben.
Március 26-án döntött a WikiLeaks-alapító Julian Assange fellebbezési kérelméről a londoni felsőbíróság (High Court).
Az Egyesült Államok már évek óta szeretné elérni, hogy kiadják a tengerentúlon kémkedéssel vádolt Assange-ot, ugyanakkor az ausztrál hacker jogi csapata egy fellebbezési kérelmet nyújtott be a felsőbírósághoz, azt kérve, hogy tartsanak egy teljes körű meghallgatást a kiadatás eltörléséről, mivel érvük szerint Assange kiadatása a halálos ítéletével érne fel.
A kérelméről még február 20-án és 21-én volt egy meghallgatás, ahol Assange jogi csapata és az Egyesült Államok képviseletében eljáró ügyvédek érveltek amellett, miért kellene vagy nem kellene egy ilyen meghallgatást tartani a fellebbezésről.
A londoni felsőbíróság végül több mint egy hónappal később, március 26-án döntött, miszerint a két bíra helyt adott Assange kérelmének, azaz valamikor majd meghallgatást tartanak a kiadatásáról.
Az ügyben eljáró két bíró szerint a kémkedéssel vádolt WikiLeaks-alapító ügyvédei elegendő bizonyítékot mutattak be ahhoz, hogy Assange ügye vitatható, és lehetőséget kell adni számára, hogy egy teljes fellebbezési tárgyaláson vehessen részt.
Assange védői amellett érveltek, hogy védencük élete az Egyesült Államokban nem lenne biztonságban, mivel szerintük a gyakran korábbi katonákból álló börtönőrök számára célpont lehet, a tárgyalás nem biztos, hogy fair lenne, illetve már jelenleg is rendkívül rossz egészségügyi állapota miatt biztosan nem élné túl az amerikai börtönt.
A mostani döntés még nem jelenti azt, hogy az évek óta Nagy-Britannia egyik legkeményebb börtönében fogva tartott Assange biztosan elkerülte a kiadatását.
A bírák kizárólag arról határoztak, hogy a jövőben egy teljes körű meghallgatáson fogják tárgyalni a kiadatásáról szóló belügyminisztériumi döntés elleni fellebbezését, aminek a végén dönthetnek akár a kiadatás eltörléséről vagy annak megerősítéséről.
A mostani döntés értelmében Assange a fellebbezési meghallgatás végéig biztosan az Egyesült Királyságban marad őrizetben.
A brit belügyminiszer pénteken engedélyezte Julian Assange amerikai kiadatását, a férfi fellebbezni fog az ítélet ellen. Julian Assange portálja, a Wikileaks az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatban hozott nyilvánosságra államtitoknak minősülő adatokat még tíz évvel ezelőtt. A brit belügyminiszter pénteken engedélyezte a férfi amerikai kiadatását, miután a hosszú évek óta tartó jogi huzavona után a brit bíróság már áprilisban döntést hozott az ügyben.
Korábban közöltük, hogy elrendelték Julian Assange kiadatását, miután a brit belügyminisztérium is jóváhagyta a döntést. Priti Patel az után bólintott rá az ítéletre, hogy egy londoni bíróság még áprilisban elrendelte a kiadatást. A kémkedés vádjával gyanúsított férfit már egy évtizede tartják fogva Londonban.
Az Egyesült Államok 2019-ben emelt vádat ellene hivatalosan. A vád kémkedés: állításuk szerint a férfi több százezer oldalnyi titkosított dokumentumot hozott nyilvánosságra. Kiadatása esetén az Egyesült Államokban az ítélet akár 175 évnyi börtönbüntetés is lehet.
Assange testvére az Egyesült Királyság New York-i nagykövetsége előtt tüntetett a brit kiadatási döntés ellen – írja az Euronews.
Julian Assange a brit Legfelsőbb Bíróságon fellebbez a döntés ellen, 14 napja van erre. De ennél is fontosabb, amit ez a döntés jelent az újságírás számára: ez azt jelenti, hogy az eredeti forrásból való információszerzés és publikálás mától illegális az Egyesült Királyságban – mondta Gabriel Shipton, Julian Assange testvére. Assange felesége a sajtótájékoztatón nyilatkozott: szerinte a férje nem bűnös az ellene felhozott vádakban.
„Az a tény, hogy kiadják az Egyesült Államok számára, azt jelenti, hogy a helyzete, az ügye súlyos aggodalomra ad okot. Nem lehet rendes, önálló védelme, nem hivatkozhat az ominózus dokumentumok publikálásának társadalmi hasznára. Szerintem ez oda vezethet, hogy félő, megpróbálja majd kioltani a saját életét” – közölte Stella Assange.
Engedélyezte pénteken Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak Priti Patel brit belügyminiszter.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának évek óta húzódó kiadatási ügyében hozott döntés közvetlen előzményeként a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága még áprilisban elrendelte Assange kiadatását, de ehhez Priti Patel személyes jóváhagyására is szükség volt.
A londoni belügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint Patel pénteken aláírta a kiadatási végzést.
A tárca illetékese szerint a kiadatás „nem összeegyeztethetetlen” Assange emberi jogainak védelmével, és a brit kormány meggyőződése szerint a WikiLeaks alapítója az Egyesült Államokban is megfelelő bánásmódra számíthat.
A WikiLeaks pénteki közleménye szerint azonban „komor nap virradt a brit demokráciára és a sajtószabadságra” azzal, hogy London engedélyezte Assange kiadatását.
Assange-nak továbbra is van fellebbezési lehetősége; ügyvédei 14 napon belül jogi úton megtámadhatják a kiadatási rendelkezést. A WikiLeaks pénteken jelezte is, hogy benyújtják a fellebbezést.
Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.
Az ausztrál állampolgárságú, 51 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
A WikiLeaks-portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban mindezek alapján akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Tavaly januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, azzal az érvvel, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak.
A londoni felsőbíróság decemberben helyt adott az amerikai fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést, és a westminsteri magisztrátusi bíróság áprilisi végzése, amelyet Priti Patel belügyminiszter pénteken jóváhagyott, e döntés formális megerősítése volt.
Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Három éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.
Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.
Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.
Az Egyesült Államok jogi képviselői azzal érvelnek, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
A londoni felsőbíróság fellebbviteli eljárás keretében semmisnek nyilvánította a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási tilalmára vonatkozó ítéletet pénteken.
Timothy Holroyde bíró jelezte: a bíróság jóváhagyja az Egyesült Államok fellebbezését egy korábbi döntés ellen, amely megtiltotta a WikiLeaks alapítójának kiadását, arra hivatkozva, hogy szakvélemények szerint reális kockázata van annak, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.
Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.
Az ausztrál állampolgárságú 50 éves Julian Assange portálja hozzávetőlegesen csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Stella Moris, Assange menyasszonya közölte: a lehető leghamarabb fellebbeznek a döntés ellen. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta. A végzés megfogalmazása szerint Assange depressziós, és retteg a jövőtől. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a teljes elszigeteltség körülményei közepette, jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok ezzel szemben azzal érvelt, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak.
Az Egyesült Államok ismét Julian Assange kiadatásának engedélyezését kérte szerdán Nagy-Britanniától.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.
A januári végzés megfogalmazása szerint depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, és a szerdán kezdődött, várhatóan kétnapos fellebbviteli tárgyaláson az amerikai kormány jogi képviseletét ellátó neves brit ügyvéd, James Lewis kijelentette: az első fokon eljáró bíró „félreértelmezte a szakvéleményeket”, amikor meghozta a kiadatást megtiltó végzését.
Lewis szerint az amerikai igazságügyi hatóságok kezében lévő szakvélemények szerint Julian Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és az Egyesült Államok szerint a WikiLeaks-alapító megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak.
A jogi képviselő hozzátette: az amerikai kormány számos biztosítékot adott át írásban a brit hatóságoknak arra az esetre, ha Assange ellen Amerikában elmarasztaló ítélet születne. Ezek közé tartozik, hogy ha Assange-t az Egyesült Államokban szabadságvesztésre ítélnék, az amerikai hatóságok lehetővé tennék, hogy Assange a büntetést szülőhazájában, Ausztráliában tölthesse le.
Julian Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.
Az ausztrál állampolgárságú, 50 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
A WikiLeaks portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.
Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.
Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.
A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
