A palesztin-barát aktivisták által benyújtott panasz egy nappal azután érkezett, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen.
Palesztinbarát aktivisták tíz csoportja tett feljelentést pénteken, miszerint Hollandia megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy fegyvereket ad el Izraelnek, egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen állítólagos háborús bűnök miatt.
Ha a Hágai Kerületi Bíróság támogatja a panaszt, Hollandiát megtiltják attól, hogy fegyvereket vagy fegyveralkatrészeket küldjön Izraelbe, és kereskedjen a megszállt területekkel.
Hollandia már leállította az F-35-ös vadászrepülőgép-alkatrészek exportját Izraelbe, egy hasonló esetet követően, amelyet az év elején indítottak.
Ahmed Abofoul, az egyik felperesi csoport, az Al-Haq jogi tanácsadója a tárgyalóteremben azt mondta: „A kormány az általam fizetett adópénzemből a saját családomat öli meg. A saját családom 18 tagját veszítettem el. .”
Hollandia tagadta, hogy megsérti az 1948-as népirtás-egyezményt, Reimer Veldhuis kormányügyvéd pedig azzal érvelt, hogy „minden együttműködést óvatosan mérlegelnek”.
Veldhuis hozzátette: a bíróságnak nem szabad az állam szerepét felvállalnia a külpolitikai döntéshozatalban.
A népirtásról szóló egyezmény megköveteli az aláíró felektől, hogy tegyenek meg mindent a népirtás megelőzése és megbüntetése érdekében.
Vádak és tagadások Az ügyet előterjesztő aktivista csoportok egy másik bíróság, a Nemzetközi Bíróság számos sürgősségi végzésére utaltak, amelyek megerősítették a fegyvereladás leállításának kötelezettségét. Januárban az ENSZ legfelsőbb bírósága valószínűnek mondta, hogy a palesztinokat megfosztják egyes, az egyezmény által védett jogoktól.
„Ez a kormányok több évtizedes bűnrészességének az eredménye” – mondta Abofoul újságíróknak a meghallgatás után.
A bíróság december 13-án dönt.
Csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Netanjahu, volt védelmi minisztere, Yoav Gallant és a Hamász katonai főnöke ellen, emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolva őket a 13 hónapos gázai háború során.
Az elfogatóparancs szerint okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Gallant „az éhezést háborús módszerként” alkalmazta a humanitárius segélynyújtás korlátozásával, és szándékosan vettek célba civileket Gázában – a vádakat izraeli tisztviselők tagadják.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter, akinek országa a bíróságnak ad otthont, megerősítette, hogy a kormány letartóztatja Netanjahut, ha Hollandia földjére érkezik.
„A kormány irányvonala egyértelmű. Kötelesek vagyunk együttműködni az ICC-vel, és ezt meg is fogjuk tenni. 100%-ban betartjuk a Római Statútumot” – mondta a parlamentben feltett kérdésre válaszolva.
A keményjobboldali vezető, Geert Wilders azonban, akinek a pártja a 2023-as holland választások után a parlament legnagyobb képviselője lett, elítélte a parancsokat.
A közösségi médiában azt mondta, hogy hamarosan meglátogatja Netanjahu barátomat Izraelben, ami további repedéseket mutat a múlt héten majdnem összeomló holland négypárti koalíciós kormányban.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke felkérésére a testület jogi szolgálata keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt – közölte pénteken az uniós szervezet sajtószolgálata.
A sajtóközlemény úgy fogalmaz: „a tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van”.
Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve azonban eddig tartózkodott annak alkalmazásától, ezért az EP jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága bírósági eljárás megindítását javasolta, amelynek előkészítését október 20-án kezdte meg a testület jogi szolgálata.
Sassoli a sajtóközleményben hangsúlyozta: az EP elvárja az Európai Bizottságtól, hogy következetesen járjon el és tegyen eleget ígéreteinek. „A szavakat tettekre kell váltani” – fűzte hozzá.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs zárókonferenciáján elmondta: a bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki a mechanizmussal kapcsolatban, az unió bírósága pedig december elején lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy az eszköz jogi szempontból elfogadható-e. Hangsúlyozta: a bírósági határozat megszületéséig a testület nem hoz intézkedéseket. A januárban életbe lépett mechanizmust ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.
A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van az uniós források kezelésére.
