Az orosz agresszió Ukrajna területén jelentős természeti károkat, ökoszisztémák pusztulását, valamint a levegő, a talaj és a vízkészletek súlyos szennyezését okozta. A környezetben keletkezett összes kár értéke 6,01 trillió hrivnya – közölte Ukrajna Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztériuma.
Ez a modern európai történelem legnagyobb mértékű ökológiai vesztesége.
A Környezetvédelmi Felügyelőség számításai szerint a teljes kárösszegből:
1,29 trillió hrivnya – a talajban keletkezett károk;
967 milliárd hrivnya – a légkör szennyeződése;
117,8 milliárd hrivnya – a vízkészletek szennyezése és szemetesedése;
3,63 billió hrivnya – a természetvédelmi területek pusztulása.
A legsúlyosabb esetek közé tartoznak az üzemanyagbázisokon keletkezett tüzek. Például a Kijev megyei Krjacski faluban történt csapás után a légkörbe jutó mérgező anyagok mennyisége meghaladta a 41 ezer tonnát, a talajszennyezés pedig 17-szeresen túllépte a megengedett határértéket. Hasonló esetek történtek Csernyihivben, Szumi megyében, Rubizsnéban és Szeverodonyeckben, ahol orosz rakéták ammónia- és salétromsavat tartalmazó tartályokba csapódtak, veszélyes vegyi szennyezést okozva.
A vízügyi létesítmények megsemmisítése is hosszan tartó következményekkel jár. A Kahovkai Vízerőmű 2023-as felrobbantása ökológiai és hidrológiai összeomlást idézett elő Ukrajna déli részén és a Fekete-tenger térségében. Természeti komplexumok semmisültek meg, megváltozott a vízhálózat, védett területek sérültek. Hasonló következményekkel járt az Oskili-víztározó gátjának pusztulása, ahol a vízmennyiség 76%-a eltűnt, és a teljes vízi ökoszisztéma megsemmisült.
Veszélyben a védett területek
A háború összességében Ukrajna természetvédelmi területeinek 20%-át érintette hátrányosan, beleértve az Emerald-hálózat 2,9 millió hektárnyi területét is. Jelentős károk érték többek között a Kinburn-fokot, az Oleskivszki-homokdűnéket, a Kahovkai víztározó térségét, az Alsó-Dnyepert, több Ramsari területet és más értékes ökoszisztémákat. Továbbra is megszállás alatt áll több nemzeti park és bioszférarezervátum, köztük az Aszkanyija és a Fekete-tengeri bioszférarezervátum.
Talajszennyezés
A talaj is súlyosan sérült. A robbanások, tüzek és vegyi anyagok hatására a talajszerkezet károsodik, csökken a termékenység, felhalmozódnak a nehézfémek és toxikus vegyületek. A vizsgálatokban megnövekedett réz-, ólom-, nikkel-, égéstermék-, kén- és nitrogénvegyület-tartalom mutatható ki. Ez hatással van a mezőgazdasági termények minőségére, az emberek egészségére és az ökológiai regenerációra.
A háború hatásai nem állnak meg Ukrajnánál
A környezeti következmények határokon átnyúló hatást is eredményeztek. Az orosz csapások következtében mintegy 3 millió tonna káros anyag került a légkörbe, amely szétterjedt a szomszédos európai országokban is. Az üzemanyagraktárakban, kritikus infrastruktúrákban és erdőkben keletkezett hatalmas tüzek további millió tonnányi mérgező kibocsátást okoztak.
A Kárpátaljai Megyei Ügyészség környezetvédelmi szakosztálya irányítása alatt vádat emeltek a Kőrösmezei Erdőgazdaság (Ясінянське ЛМГ) egyik erdész ellen.
A férfit azzal vádolják, hogy 2022–2023 között, a természetvédelmi területnek számító Szvidovec erdészeti körzetben nem látta el megfelelően szolgálati kötelességeit, ami súlyos következményekkel járt.
A nyomozás adatai szerint 2022 és 2023 között a természetvédelmi terület határain belül a Szvidovec erdészeti körzetben illegálisan kivágtak 84 jegenyét. A gyanúsított pedig, bár tudomással bírt az illegális fakitermelésről, nem állított ki semmilyen jegyzőkönyvet és nem értesítette a vezetőséget a feltárt esetekről. Ezzel a mulasztásával hozzájárult a környezetvédelmi jogszabályok megsértéséhez, és kárt okozott az államnak.
Az erdészeti és környezetvédelmi szakértői vizsgálatok alapján az 57 kivágott fa okozta kár meghaladja a 3,3 millió hrivnyát. A fennmaradó 27 fa esetében még folyamatban vannak a szakértői vizsgálatok.
A hírt a Kárpátaljai Megyei Ügyészség sajtószolgálata közölte.
A norvég elektromos hálózat üzemeltetője, a Statnett olajszivárgást észlelt, amelynek következtében 50-60 tonna olaj szivárgott ki egy elhagyott transzformátorállomáson, Oslo közelében.
A transzformátor megsérült, és ennek következtében az olaj elkezdett szivárogni. „Úgy tűnik, hogy valaki átvágta a kerítést, majd meglazította a transzformátor tetejét, és így az olaj elkezdett szivárogni” – mondta a vállalat képviselője, Thomas Fennefoss.
A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
A tűzoltóság vasárnap délután értesítette a Statnettet az olajszivárgásról. A Statnett azonnal embereket irányított a helyszín ellenőrzésére, és megállapították, hogy a szivárgás nem az új transzformátorállomásról származik.
🛣️ 🇳🇴 Norway - Person missing after landslide at motorway in Norway
A person is missing after a landslide struck near Nestvatnet in Levanger, north of Trondheim, Norway. The landslide has damaged both the new and old E6 mo… in Nestvatnet, Levangerhttps://t.co/1cKTJBUH7Jpic.twitter.com/2uA1NakgQM
A háború nemcsak közvetlen hatásaival rombolja a környezetet, emeli brutális szintűre szén-dioxid-kibocsátást, hanem közvetetten is vannak kedvezőtlen hatásai. Miután a harcok rengeteg pénzbe kerülnek, a környezetvédelmi célokra szánt pénzeket is a háborúra költik, azaz nemcsak kevesebb jut a környezet védelmére, hanem minden forrás az egyébként komoly szennyező háborúra megy el.
A háborúval kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2024-ben 30 százalékkal nőtt; az orosz invázió ára az éghajlatra a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta elérte a 230 millió tonna CO-t. Az ukrajnai háború környezeti következményeiről szóló riasztó hírek közepette kezdte meg munkáját a kínai Hangcsouban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 62. ülése – jelentette a környezetvédelmi minisztérium sajtószolgálata.
Szvitlana Krakovszka, az Ukrán Hidrometeorológiai Intézet Alkalmazott Klimatológiai Laboratóriumának vezetője és Ukrajna képviselője szervezetben azt mondta, több mint 42 milliárd dollárra becsülik Oroszország felelősségét ezekért a kibocsátásokért.
Emlékeztetett saját szavaira: három évvel ezelőtt arról beszélt, hogy ez a háború lényegében maga a fosszilis tüzelőanyag-háború. Ugyanis az emberiség fosszilis tüzelőanyagoktól való függése adta Oroszország számára a harcokhoz szükséges forrásokat.
Ráadásul a háború nemcsak a harcok által okozott közvetlen kibocsátások révén befolyásolja az éghajlatot, hanem azáltal is, hogy a környezetvédelmi programokból átirányítják a pénzeszközöket a katonai szükségletekre. Krakovszka felszólította a világot, hogy ismerje fel, hogy az éghajlati biztonságért folytatott küzdelem és a háború befejezése közös feladat, amely közös fellépést igényel.
Large protests against Hamas's fascism in Gaza today, with thousands demanding dignity, an end to the war & destruction, and calling on the terror group to "get out." Listen to Palestinians in Gaza; cover these demonstrations; be their voice; amplify their cries. Down with Hamas! pic.twitter.com/c9iHyqvAO5