Az Európai Ügyészség szerint hivatalosan vádat emelt Federica Mogherini, az EU volt fődiplomatája és két további személy ellen a Brüsszelt megrázó, kedden felszínre került korrupciós ügyben – írja a Reuters.
Az Európai Ügyészség szerdán közölte, hogy az egykori uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Federica Mogherini, valamint két másik személy ellen közbeszerzési csalás, korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titok megsértése miatt emeltek vádat. A három érintettet kedden őrizetbe vették az uniós csalás elleni nyomozás részeként, majd szabadon engedték, mivel az ügyészség szerint nem áll fenn a szökés veszélye. A vizsgálat folytatódik.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás az EU által finanszírozott, pályakezdő diplomatáknak szánt képzésekhez kapcsolódó feltételezett visszaéléseket érinti. Mogherini közleményében így fogalmazott: Teljes mértékben bízom az igazságszolgáltatásban. Természetesen továbbra is teljes körűen együttműködöm a hatóságokkal.
Az ügyészség szerint a másik két gyanúsított egy, a brugge-i Európa Kollégiumban dolgozó vezető munkatárs, valamint az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztségviselője. Három, a Reutersnek nyilatkozó forrás szerint az őrizetbe vettek egyike Stefano Sannino, magas rangú uniós diplomata.
Az őrizetbe vételeket razziák előzték meg az Európai Külügyi Szolgálat brüsszeli központjában, a brugge-i Európa Kollégiumban és a gyanúsítottak otthonában.
Mogherini 2014 és 2019 között töltötte be az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségét, és vezette az Európai Külügyi Szolgálatot. 2020 óta az Európa Kollégium rektora. Mogherini és Sannino – mindketten olasz állampolgárok – jól ismertek a brüsszeli diplomáciai körökben, őrizetbe vételük híre megrázta az uniós közösséget.
A Reuters által látott, szerdai keltezésű levélben Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője ezt írta a külügyi szolgálat munkatársainak:
A vádak rendkívül megdöbbentőek, de semmiképp sem árnyékolhatják be azt a jó munkát, amit a túlnyomó többség nap mint nap végez.
A vámkezelés során a kárpátaljai vámosok alaposan tanulmányozzák és elemzik az árut kísérő dokumentumokat, hogy megakadályozzák a fa- és fűrészáru illegális kivitelét. Ennek érdekében nemcsak a bejelentett áru mennyiségét ellenőrzik, hanem a faanyag és a belőle készített fűrészáru származási tanúsítványát is, szükség esetén az erdőgazdálkodási szakembereket bevonva.
A közelmúltban a nevetlenfalui határátkelőn a Kárpátaljai Vámhivatal csempészet elleni és vámjogi jogsértéseket vizsgáló osztályának munkatársai dokumentálták egy, Ukrajnából illegálisan kivinni próbált, bükkfűrészáruval megrakott teherautó esetét.
A vámvizsgálat során kiderült, hogy a félpótkocsiban olyan deszkákat szállítanak, amelyek méretei nem felelnek meg sem az árut kísérő dokumentumokban megadott adatoknak, sem a faanyag és a belőle készült fűrészáru exportjához szükséges jóváhagyási tanúsítványnak.
Röviddel ezután a munkácsi vállalat igazgatója elismerte a felelősségét az áru feladásáért, vagyis azt is, hogy valótlan adatokat nyújtott be a vámhatóságnak az exportált fatermék-szállítmányról.
A csaknem 20 köbméternyi fűrészárut lefoglalták, az ügyben folyik a nyomozás.
A hírt a Kárpátaljai Vámhivatal sajtószolgálata közölte.
Uniós forrásokkal való visszaélés gyanúja miatt, a belgiumi Bruggében található Európa Kollégiumot érintő korrupció vádjával indított vizsgálat részeként a belga rendőrség razziát hajtott végre Brüsszelben, az Európai Unió külügyi szolgálatánál (EKSZ), három embert előállítottak – közölte kedden az Európai Ügyészség (EPPO).
A közlések szerint a belga rendőrség a kora reggeli órákban egyidejűleg tartott razziát az EU brüsszeli külügyi szolgálatának főépülete mellett, a bruggei Európa Kollégiumban, valamint magánlakásokban.
Az Európai Ügyészség vezette, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által is támogatott büntetőeljárás részeként végzett akció során dokumentumokat foglaltak le. Az előállítottakat beszerzési csalás, korrupció és összeférhetetlenség gyanújával hallgatták ki egy olyan üggyel összefüggésben.
Az uniós ügyészség szerint erős a csalás gyanúja egy olyan pályázattal kapcsolatban, amely kilenc hónapos képzési programot biztosított fiatal diplomaták számára 2021 és 2022 folyamán.
A pályázatot az uniós külügyi szolgálat írta ki, és a kollégium nyerte meg.
Az Euractiv hírportál úgy tudja, a nyomozók azt is vizsgálják, hogy az Európa Kollégium vagy annak képviselői rendelkeztek-e előzetes ismeretekkel az EKSZ pénzügyi támogatását élvező Európai Unió Diplomáciai Akadémiájának finanszírozását célzó nyilvános pályázattal kapcsolatban. A nyomozás az egyik oktatási épület 3,2 millió eurós megvásárlásának körülményeit vizsgálja. A gyanú szerint az Európa Kollégium és képviselői a pályázattal kapcsolatos bizalmas információkhoz férhettek hozzá.
Az Európa Kollégium rektora, az olasz szocialista Federica Mogherini, aki korábban az EKSZ-t vezette, és idén kezdte meg második ötéves ciklusát az oktatási intézmény élén, nem válaszolt a megkeresésekre.
Brüsszeli sajtóértesülések szerint Mogherinit is őrizetbe vették.
Federica Mogherini, aki 2014 és 2019 között az Európai Bizottság alelnöke, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is volt.
A vizsgált időszakban az uniós külügyi szolgálatot egy másik szocialista politikus, Josep Borrell vezette – tették hozzá.
Az EKSZ szóvivője kedden, az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nem kommentálja a folyamatban vélő nyomozást, majd hozzátette, hogy a külügyi szolgálatnak nincs további információja a vizsgálatról.
A kijevi városi ügyészség a Biztonsági Szolgálattal közösen Kijevben őrizetbe vette az Enerhoatom állami atomenergia-ipari vállalat volt megbízott első alelnökét, aki egyben Ukrajna energiaügyi miniszterének első helyettesi posztját is betöltötte.
Korrupcióval és orosz tőkével való kapcsolatokkal gyanúsítják, számolt be Ruszlan Kravcsenko főügyész. Az RBC-Ukrajina forrásai szerint Jurij Sejkóról van szó, aki egykoron az Enerhoatom megbízott első alelnöke és Ukrajna energiaügyi miniszterének első helyettese volt.
A vád ismertetését készítik elő az Ukrán Büntető Törvénykönyv 191. cikkelyének 5. része alapján – különösen nagy összeg eltulajdonítása hivatali visszaéléssel és előzetes összeesküvéssel, személyek csoportja által.
A nyomozás adatai szerint a volt tisztviselő 2022 augusztusában kötelező polgári jogi felelősségbiztosítási szerződést kötött nukleáris kár esetére a Proszto-Sztrahuvannya RT-vel 105,642 millió hrivnya összegben. 12 nappal később egy kiegészítő megállapodást írt alá, amelyben gazdasági indokok nélkül 130,925 millió hrivnyára emelte a szerződés összegét, hivatkozva egy német viszontbiztosító állítólagos döntésére. A belső ellenőrzések, a dokumentumok felülvizsgálata és a törvényszéki gazdasági szakértői vizsgálatok megerősítették a költségek 18,6 millió hrivnyával való túlbecslését, amelyet valójában az Enerhoatomból vontak ki.
A vizsgálat megállapította, hogy a rendszer a Proszto-Sztrahuvannya RT tulajdonosi szerkezetén keresztül az orosz pénzügyi szektorba vezet. A cég fő tulajdonosa a ciprusi LAVIDIA LIMITED, a vállalkozási lánc pedig az orosz „RESO” holdinghoz kapcsolódik, amelynek végső kedvezményezettjei orosz állampolgárok.
„Ez egy klasszikus séma, amelynek során külföldi joghatóságokon és fedőcégeken keresztül rejtik el a végső haszonélvezőket. Háború idején pedig az orosz tőkével való rejtett kapcsolatok stratégiailag fontos területeken különösen veszélyesek” – hangsúlyozta Kravcsenko.
Az őrizetbe vett személy előzetes letartóztatásához szükséges dokumentumok előkészítése és a nyomozás folyamatban van.
A bíró – bizonyos összegért cserébe – a számára kedvező fél javára hozott szükséges döntéseket. A hatóságok a jogellenes pénz átvétele közben érték tetten.
A járási bíróság bírájának olyan határozatot kellett volna meghoznia, amely hatályon kívül helyezi a tölgyfa faanyagra elrendelt lefoglalást.
A Különleges Korrupcióellenes Ügyészség eljárási felügyelete mellett a Volóci Járási Bíróság bírája ellen a Büntető Törvénykönyv 368. cikkének 3. része alapján emeltek vádat. Jelenleg a megfelelő intézkedés elrendeléséről döntenek.
Jogtalan előny felajánlásának, ígéretének vagy elfogadásának büntetése akár tíz év szabadságvesztés is lehet, meghatározott tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek végzésétől való eltiltással legfeljebb három évre, valamint vagyonelkobzással.
Egy kijevi bíróság hétfőn megelőző intézkedésként távollétében elrendelte Timur Mindics üzletember letartóztatását – számolt be az rbc.ua hírportál a Szuszpilne tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Mindics jelenleg külföldön tartózkodik, így a letartóztatási döntés nem léphet hatályba.
Timur Mindics ukrán üzletember, médiamenedzser és a Kvartal 95 stúdió társtulajdonosa. Nemrégiben nyomozást indítottak Mindics és több más személy ellen bűnszervezet létrehozásának, illegálisan szerzett pénzek tisztára mosásának és tisztviselőkre gyakorolt jogellenes befolyásnak a vádjával, beleértve a volt védelmi miniszter döntéseinek befolyásolására tett kísérletet is.
A nyomozás szerint az üzletembert azzal gyanúsítják, hogy egy ellenőrzött cégekből és közvetítőkből álló hálózaton keresztül kenőpénzt és illegális kifizetéseket követelt az Enerhoatom vállalkozóitól szerződések megkötésekor.
Sajtóértesülések szerint Mindics röviddel azelőtt menekült el az országból, hogy a NABU nyomozói megérkeztek volna hozzá házkutatásra. Később az Állami Határőrszolgálat megerősítette, hogy az üzletember legálisan hagyta el az országot.
Dnyipróban két egykori rendőrt azzal vádolnak, hogy jogellenesen beavatkoztak az állami információs rendszerek működésébe, és törölték azoknak a hadköteles személyeknek az adatait, akiket a mozgósítás alóli kibújás miatt köröztek. Erről a Főügyészi Hivatal számolt be.
Mivel vádolják a volt rendőröket?
A nyomozás szerint a vádlottak 2024 folyamán szolgálati hozzáférésükkel visszaélve, indokolatlanul távolítottak el adatokat a körözött hadkötelesekről az állami adatbázisokból.
A „szolgáltatásokért” pénzt kaptak.
Jogellenes tevékenységük következtében több mint 500 személy adatait törölték az információs rendszerekből.
Hogyan zajlott a nyomozás?
A két érintettet 2025 júniusában leplezték le. Jelenleg előzetes letartóztatásban vannak.
A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) nyomozói kihallgatták Rusztem Umjerovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárát, a botrányos üzletember, Timur Mindics ügyében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az RNBO sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a médiában olyan információ jelent meg, hogy Umjerovot tanúként idézték be a NABU-ba, hogy vallomást tegyen egy köztisztviselő tevékenységébe való beavatkozás epizódjáról.
Az rbc.ua hírportálnak megerősítette ezt az információt az RNBO sajtószolgálata. Amint azt az RNBO-ban megjegyezték, Umjerov beszélgetése a nyomozókkal konstruktív volt.
Az ukrán belügyminisztérium körözést adott ki Timur Mindics ukrán üzletember, a Kvartal 95 stúdió társtulajdonosa és Olekszandr Cukerman, a cég vezető pénzügyi szakértője ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részesei voltak a hónap elején az ország energetikai szektorában feltárt kiterjedt korrupciós hálózatnak – derült ki a tárca honlapján nyilvánosságra hozott információkból.
A minisztérium honlapján közölte, hogy mindkét férfi hivatalosan november 20-án tűnt el a hatóságok látóköréből. Korábbi jelentések szerint Izraelbe távoztak, még mielőtt kihallgathatták volna őket.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Nyomozóiroda (NABU) Timur Mindicset bűnszervezet létrehozásával, bűnös úton szerzett legkevesebb 100 millió dollár tisztára mosásával, valamint a korábbi védelmi miniszter, Rusztem Umjerov illegális befolyásolásával gyanúsítja. A 61 éves Cukermant a hatóságok azzal gyanúsítják, hogy Mindiccsel együtt társszervezője volt a korrupciós hálózatnak.
November 10-én az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) bejelentette, hogy nagyszabású műveletet indítottak „Midasz” néven, amelynek célja egy nagy korrupciós hálózat feltárása az energetikai szektorban.
Az Unian ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy korábban Mindics és Cukerman bekerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec honlap adatbázisába.
Bejelentette lemondását pénteken Andrij Szinyuk, Ukrajna korrupcióellenes főügyészének helyettese az állami atomenergia-ipari vállalat, az Energoatom ellen indított nagyszabású korrupciós kiszivárogtatásokkal kapcsolatos belső vizsgálat miatt – számolt be a The Kyiv Independent.
Andrij Szinyuk az ukrán sajtónak azt nyilatkozta, hogy azért döntött a lemondás mellett, hogy elkerülje az Energoatom-ügyre gyakorolt befolyásával kapcsolatos találgatásokat. A korrupcióellenes ügyészség (SAPO) később megerősítette a lemondását. Nyolc gyanúsítottat vádoltak meg az Energoatom-nyomozásban – amely Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt a legnagyobb korrupciós ügy. Timur Mindics, Zelenszkij közeli munkatársa és Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettes ellen is vádat emeltek.
Herman Haluscsenko volt igazságügyi miniszter, Szvitlana Hrincsuk volt energiaügyi miniszter és Rusztem Umerov volt védelmi miniszter, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács jelenlegi titkára is nyomozás alatt áll az ügyben. Hivatalosan még nem emeltek vádat ellenük.
Olekszandr Klimenko, Ukrajna fő korrupcióellenes ügyésze november 13-án kijelentette, hogy az SAPO vizsgálja azokat az állításokat, miszerint Andrij Szinyuk információkat szivárogtatott ki az Energoatom-nyomozás során. A nyilatkozatot azután adták ki, hogy hírek érkeztek arról, hogy Mindics értesült a lehetséges házkutatásokról, és előtte elhagyta az országot.
Klimenko az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy belső vizsgálat van folyamatban az ügyben, és lehetséges, hogy büntetőeljárást indítanak.
November 10-én az Ukrajinszka Pravda olyan videófelvételt publikált, amelyen látható, hogy Szinyuk találkozik Olekszij Menivvel, egy ügyvéddel, aki ugyanebben az időszakban látogatta meg Mindics lakóházát.
A hírportál forrásai szerint Szinyuk hozzáfért a Mindics-ügyhöz.
Szinyuk azonban tagadta, hogy bármilyen információt kiszivárogtatott volna a szóban forgó ügyben.
