Ez év áprilisában 18 Lyme-kóros fertőzést regisztráltak Lemberg megyében, amely kullancscsípés után alakul ki. Összehasonlításképpen: 2023 áprilisában 4 ilyen esetet észleltek.
Erről a Lembergi Regionális Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ számolt be.
„Az idei év első négy hónapjában összesen 34 esetet regisztráltak, szemben az előző év azonos időszakában mért 25 esettel, ami 36%-os növekedést jelent” – írja a Tvoemisto.tv.
Az orvosok hangsúlyozzák, hogy a fertőzés kockázata nő, ha a kullancscsípés 72 óránál tovább tart. A parazitát a lehető leghamarabb el kell távolítani a bőrből. A csípés helyén a bőr kipirosodik, később neurológiai tünetek jelentkezhetnek:
kiütések;
láz;
hányinger;
fejfájás;
izomfájdalom;
duzzadt és fájdalmas ízületek.
Ha ezek megjelennek, azonnal forduljanak orvoshoz.
Először fordult elő, hogy Nagy-Britannia több részén kullancscsípés útján terjedő halálos fertőzést mutattak ki − figyelmeztettek az egészségügyi hatóságok.
Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége (UKHSA) három esetben erősítette meg a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás-vírus (TBEV) előfordulását betegeknél Yorkshire-ben, Norfolkban, valamint Hampshire és Dorset határán − írta meg a Daily Mail.
A kullancsokon országszerte végzett további vizsgálatok megállapították, hogy a betegség − amely eddig Európa és Ázsia egyes részein volt jellemző − Mostanra széles körben elterjedt az egyesült királyságban, és a szakértők arra figyelmeztetnek: „nem valószínű, hogy a TBEV eltűnik.”
A britek egy felügyeleti programot hoztak létre, és az Országos Közegészségügyi Szolgálatot (National Health Service, NHS) felkérték, hogy a gyanús esetekből származó mintákat küldje el az UKHSA-nak.
A közegészségügyi tisztviselők szerint a kockázat csekély, de arra szólították fel a sétálókat, hogy tegyenek óvintézkedéseket, és forduljanak orvoshoz, ha megbetegszenek, miután a kullancsok megcsípték őket. Helen Callaby, az UKSHA munkatársa elmondta:
Bár a lakosságot érintő kockázat nagyon alacsony, fontos, hogy az emberek óvintézkedéseket tegyenek a kullancscsípés ellen, például fedjék le a bokájukat és a lábukat, használjanak rovarriasztót, és ellenőrizzék a ruházatukat és a testüket, különösen, ha hosszú fűvel borított területre, például erdőbe, lápvidékre és parkba látogatnak.
A vírus jellemzően enyhe influenzaszerű tüneteket okoz, de a központi idegrendszerben súlyos fertőzéshez, például agyhártyagyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz vezethet. A súlyosabb esetekben magas láz, fejfájás, nyakmerevség, zavartság vagy zavart tudatállapot jelentkezhet.
A kullancsok egyre gyakoribbak az Egyesült Királyság egyes részein, főként a szarvasok számának növekedése miatt. Úgy gondolják, hogy a fertőzött kullancsok vándormadarakkal érkezhettek az Egyesült Királyságba. A tudósok azt gyanítják, hogy a vírus 2019-ben érkezett az országba, de a tesztelés komplexitása miatt ezt nem tudták megerősíteni.
Az első megerősített, belföldön szerzett tbev-esetet csak most azonosították egy yorkshire-i férfinál.
Egy újabb valószínűsíthető megbetegedést a skóciai Loch Earn térségében észleltek a dániai Koppenhágában megrendezett Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID) bemutatott kutatás szerint. A vakcinák védelmet nyújthatnak, de csak korlátozott ideig, és a betegségre nincs ismert gyógymód.
Vakcina is van ellene Ian Jones, a Readingi Egyetem virológusprofesszora elmondta: „A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás vírusát (TBEV) 2019-ben jelentették kullancsokban a thetfordi erdőben, és a mai frissítés arra utal, hogy mostanra más helyeken is megtelepedett, és szórványos megbetegedéseket okozott az emberekben. Genetikailag az Egyesült Királyságban előforduló vírusok közel állnak az európai vagy skandináv törzsekhez, így eredetileg a közeli kontinensről érkezhettek a madarakhoz tapadó kullancsokban.”
Hozzátette: „A vírus természetes módon megtalálható egyes kullancsokban, és akkor kerül át az emberre, ha megcsípik (csak akkor, ha a kullancs fertőzött), általában a csupasz karon és lábon, miközben az aljnövényzetben sétálnak. A megfelelő ruházat viselése lényegében kiküszöböli a kockázatot (…) Európában a nagy gyakoriságú területeken vakcinát használnak, és itt is megfontolandó lenne a vírus előfordulási helyein a szabadtéren dolgozók számára. A lakosság számára azonban a kockázat minimális.” Végül azt is kiemelte:
Nem valószínű, hogy a TBEV eltűnik, de az általános veszélyeztetettségi szint nagyon alacsony, és okunk van feltételezni, hogy az embereknél előforduló esetek csak szórványos jellegűek lesznek.
?BREAKING: Climbers are on the roof of Rishi Sunak’s mansion draping it in 200 metres of oily-black fabric to drive home the dangerous consequences of a new drilling frenzy.#StopRosebank#NoNewOilpic.twitter.com/oeb36Wi2QU
Ukrajnában az év eleje óta magas a kullancsveszély szintje, három hónap alatt 236 Lyme-kóros esetet regisztráltak az országban – közölte kedden honlapján az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Központja.
A jelentés szerint a múlt évben Ukrajnában mintegy 4,5 ezer Lyme-kóros megbetegedést vettek nyilvántartásba. A fertőzöttek között 833 volt a faluhelyen élő és 492 a 17 éves kor alatti gyermek és serdülő. A betegség a május és november közötti időszakban terjed leginkább, amikor legaktívabbak a kullancsok. Általában a betegek harmada nem tudja, mikor csíphette meg a kullancs.
A Lyme-kór bakteriális eredetű fertőző betegség, melyet kullancsok csípése terjeszt. A Lyme-kór első tünetei a kullancscsípést követően nagyjából 10-14 nappal jelennek meg, de az is előfordulhat, hogy évekig lappang a betegség vagy hogy semmilyen jellegzetes tünetet nem tapasztal magán az érintett. A betegség tünetei függnek attól is, hogy a Lyme-kór mely stádiumáról van szó.
A betegség három szakasza különíthető el. Az első, korai stádiumban lokális fertőzésről van szó. Ennek a legjellegzetesebb tünete az ún. vándorló bőrpír, mely nagyjából kör alakú, céltáblára (a belső része sötétebb, kifelé fokozatosan halványuló) emlékeztető bőrkiütés, mely a csípés helyén jelenik meg. Nem fájdalmas, nem jár együtt viszketéssel sem. Emellett megfázásra, influenzára emlékeztető tünetek is jelentkezhetnek, például láz, gyengeség, izomfájdalom, általános rosszullét, fejfájás.
A második stádiumban a betegség már továbbterjed más szervekre is, már nem csak lokális fertőzésről van szó. Ez az első szakasz utáni négy hónapon belül megfigyelhető. Sok esetben csak ilyenkor veszik észre a betegséget, mert előfordulhat, hogy az első stádiumban nem jár együtt tünetekkel. A fertőzés megtámadhatja az idegrendszert és a szív-érrendszert is. A tünetei között található a korábban már említett céltáblaszerű kiütés a csípés helyén, illetve más testtájakon is, az izom- és ízületi fájdalmaka, a gyengeség, a fejfájás, a kötőhártyagyulladás, a szapora szívverés. Az esetek 10-15 százalékában az idegrendszerrel összefüggő tüneteket is tapasztalhatnak a betegek, melyeket összefoglalóan neuroborreliosisnak – a Lyme-kórt okozó Borelia baktériumok után – neveznek. Az idegrendszeri tünetek lehetnek a nyaki merevség, a fényérzékenység, a gerinc idegeinek gyulladása, és az ezzel összefüggő érzékelési zavarok, alvászavarok, memóriaproblémák, hangulatingadozások. A Lyme-kór következménye szívritmuszavar is lehet.
A harmadik, krónikus stádium a fertőződést, vagyis a csípést követően néhány hónappal, de akár több évvel is jelentkezhet. Ebben a szakaszban főként az ízületek, illetve az idegrendszer az érintett. A súlyos, fájdalmas tünetek között találjuk a zsibbadást és az érzékelési zavarokat, valamint a bizsergő, égő vagy szurkáló érzést a végtagokban. Az ízületek, főként a térd ízületei megduzzadnak, kipirosodás is tapasztalható, és a fájdalom akár hónapokon keresztül is megmaradhat. Jellemző lehet az állandó fáradtság, gyengeség, kimerültség, a memória- és hangulatzavarok. Mivel a fertőzés a szívet is megtámadhatja, előfordulhatnak szívritmuszavarok, szapora szívverés, szívburokgyulladás is. Az állandó fájdalmak, neurológiai problémák természetesen a beteg hangulatára, életminőségére is kihatnak, nem ritka a szorongás, a depresszió vagy az alvászavarok sem.
