2025 folyamán jelentős veszteségeket regisztráltak a kultúra területén Ukrajnában az orosz fegyveres agresszió következtében, áll a Kulturális Minisztérium hivatalos közleményében.
A tárca adatai szerint csak az idei év eleje óta 307 kulturális örökségként nyilvántartott műemlék és 261 kulturális infrastrukturális objektum pusztult el vagy rongálódott meg.
Az információkat a harcok, a rakétatámadások és az ukrán területek ideiglenes megszállásának következményeiről szóló szisztematikus számbavétel részeként gyűjtik be.
A Kulturális Minisztérium megjegyezte, hogy a számok nem véglegesek. Egyes ideiglenesen megszállt területen a szakértők nem tudják teljes mértékben felmérni a károkat, így a veszteségek valós mértéke sokkal magasabb lehet.
Ezek nemzeti és helyi jelentőségű műemlékek, valamint újonnan felfedezett történelmi és építészeti értéket képviselő objektumok. A pusztítást a bombázások, a katonai összecsapások és a tárgyak harci övezetben való hosszas tartózkodása okozta.
2022 februárja óta Ukrajnában összesen 1640 kulturális örökséget képező emlékmű és 2446 kulturális infrastrukturális objektum megrongálódását vagy teljes megsemmisülését dokumentálták. A legnagyobb veszteségeket a fővároson kívül Harkiv, Herszon, Odessza, Donyeck és Kijev megye szenvedte el. Az ország összesen 18 régiójában jegyeztek fel károkat.
Az érintett, kárt szenvedett objektumok között múzeumok, könyvtárak, színházak, klubintézmények, művészeti oktatási intézmények és a közösségek egyéb kulturális terei találhatók.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség pusztítása céltudatos.
„A kulturális örökség céltudatos pusztítása az ukrán identitás elleni háború része” – hangsúlyozza a Kulturális Minisztérium.
⚡️ The head of the Russian House in Prague, Igor Girenko, said that the cultural center was attacked: bottles with incendiary mixture were thrown at the building, some of which did not ignite. A fire was avoided.#Prague#CzechRepublic#Security#Attack#Russiapic.twitter.com/wzFdDBdpq0
▪️росія завдала масованого удару дронам по Сумах. Відомо про щонайменше 6 постраждалих. Пошкоджені багатоповерхівки, авто. Ще один БпЛА влучив на територію лікувального закладу.
▪️Пошкоджений енергооб'єкт на Чернігівщині. Знеструмлені 54 тисячі абонентів у Ніжинському районі 1/2 pic.twitter.com/zhcXe9RBHS
Moravské národní hnutí bezpochyby toužilo po pozornosti, kterou guerillovou akci na sochu Edvarda Beneše bezpochyby získalo. Čeští extrémisté a fašisté se na sociálních sítích rozčilují jako čertík v krabičce, zatímco média o vandalismu moravistů informují…
Megpróbálták ellopni Kosztolányi Dezső mellszobrát eddig ismeretlen tettesek szombatra virradóra Szabadkán – tudatta a helyi Pannon RTV.
Az emlékművet nem tudták elvinni, és nem is sérült meg, csupán a mellszobrot tartó csavarokat lazították ki. A helyi műemlékvédelmi intézet munkatársai a szobrot biztonsági okokból eltávolították a talapzatról, és új tartócsavarokkal helyezik majd vissza a helyére.
Almási Gábor szobrászművész alkotása 1985 óta azon szabadkai gimnázium mellett áll, ahol az író édesapja, Kosztolányi Árpád is tanított.
A szoborlopási kísérlet hírére a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közleményben adott hangot felháborodásának. A legnagyobb délvidéki magyar párt szerint a mellszobrot színesfémtolvajok próbálták meg ellopni, tettüket anyagi haszonszerzés motiválta, tehát nem magyarellenes cselekedetről van szó. A VMSZ emellett felszólította a rendőrséget, hogy mihamarabb kerítse kézre a bűncselekmény elkövetőit. Közölte azt is, hogy az országos méreteket öltő szoborlopások miatt kezdeményezik a szobrok kamerával és riasztóval történő biztosítását.
Ünnepélyesen felavatták Beregszászban II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát. Az eseményre Kárpátalja minden szegletéből jöttek magyarok, hogy ott lehessenek a Vérke-parti város Budapest terén a történelmi eseményen.
„Cum Deo pro Patria et Libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!) – Rákóczi jelmondatával köszöntötte a szobor avatásán megjelenteket a magyar kormány nevében Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere, kiemelve: „Ma egy nagy ember emlékét idézzük, aki nehéz időkben, lehetetlen helyzetben emelte fel a zászlót, a közös szabadság zászlaját. […] Gyakran halljuk, hogy a magyar történelem a levert szabadságharcok története. Ám ha jobban megvizsgáljuk ezt a történelmet, akkor azt is elmondhatjuk, hogy szabadságharcaink végül mindig célba értek. Elvezettek egy kiegyezéshez, vagy lépésről lépésre, komoly áldozatok árán a teljes szabadsághoz. A szabadságküzdelmek mindig erőt adtak a megmaradáshoz és megerősítették a magyar nemzetet mint egységes közösséget” – mutatott rá a miniszter, emlékeztetve hallgatóságát, hogy a katonai értelemben levert szabadságharc végén a szatmári békével Magyarország visszanyerte rendi alkotmányát, és a Habsburg Birodalmon belül megőrizte önigazgatásának és érdekérvényesítésének fontos eszközeit.
Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere
Gulyás Gergely hangsúlyozta: „II. Rákóczi Ferenc nemcsak a magyarság hőse, nemcsak Kárpátalja minden nemzetéé, akik kiálltak a közös ügy védelmében, hanem minden szabadságszerető emberé. Mindenkié, akinek számít az emberi méltóság, az anyanyelvhasználata és az anyanyelven való oktatás lehetősége, a jogállam, az önbecsülés és a tisztelet értékei. Ez a szobor arra figyelmeztet, hogy ki kell állnunk önmagunkért és egymásért” – emelte ki a magyar kormány minisztere, azt üzenve Ukrajna vezetőinek, hogy számíthatnak Magyarországra, de az alapvető, magyarságot megillető nemzeti kisebbségi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere kijelentette: „Büszkeséggel tölt el, hogy polgármesterként állhatok itt, vidékünk egyik legmeghatározóbb történelmi alakjának most felállított emlékműve előtt. Aki 316 év után, Rákóczi évében ismét hazatért.” A város polgármestere szerint a kőhíd, a Bethlen–Rákóczi-kastély, az egykori úri kaszinó, a zsinagóga és az akkori királyi törvényszék épülete mellett Rákóczi most felavatott lovas szobrával kibővült Beregszász emblematikus látványosságainak sora. Babják Zoltán köszönetet mondott a magyar kormánynak, Grezsa István miniszteri biztosnak, Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének és Győrfi Lajos szobrászművésznek mindazért, amit tettek a szobor létrehozásáért és Beregszászban történő felállításáért. Végül kijelentette: „A mai emlékműavatás erősebbé tette közösségünket, és semmiképp nem tette gyengébbé Ukrajnát.”
A beregszászi származású Csobolya József operaénekes Kacsóh Pongrác Rákóczi megtérése című daljátékának egy részletét énekelte.
Győrfi Lajos szobrászművész
Győrfi Lajos szobrászművész, aki fiával, Győrfi Ádámmal formázta meg a szobrot, elmondta, hogy megható a számára az, hogy a beregszásziak régi álma megvalósításának részese lehetett. A szobor elhelyezéséről elmondta, hogy déli irányba tájolták, és a gödörszerű tér közepére egy halmot emeltek, ráhelyezve a szabad természetes kőtömb talapzatot, rajta a Rákócziak címerével, a fejedelem saját kezű aláírásával, valamint egy harciszekér-töredékkel, rajta a zászló az ismert jelmondattal. A nagyságos fejedelem lovas szobrának ábrázolásával azt a pillanatot próbálták ábrázolni, amikor elindul. Rákóczi a térelhelyezésnél a volt megyeházára néz, ahogy Pandur nevű lova is oda fordítja a fejét. A lópokróc egyik oldalán a Rákóczi-címer, a másik oldalon leghűségesebb népének, a ruszinoknak a címere látható. A fejedelmet Mányoki Ádám ismert hiteles arcképe alapján igyekeztek megformálni. Csatába indul, tehát felsőtestén páncél van, kezében korabeli buzogány, oldalán a család ismert kardja.
A szobor felállításáért sokat tett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki ünnepi beszéde elején Csatáry György főiskolai tanár lapunk előző számában megjelent tudományos cikkének alcímét idézte: „Százhuszonhat éves álom vált valóra”. Csatáry kutatásai szerint az első Rákóczi-szobrot nem Budapestre, vagy Sárospatakra, hanem Beregszászba, a római katolikus templom mellé, a zászlóbontás helyszínére tervezte Bereg megye lelkes közönsége. Gyűjtést is szerveztek és – mint az írásból kiderül – a szerző egyik őse, néhai Csatáry György is hozzájárult a nemes ügyhöz két koronával, Mezőkaszonyban – mondta el Brenzovics László, de akkor a történelem viharai elsodorták a kezdeményezést.
Harminc éve, a KMKSZ létrejötte után Beregszászban a tervek újraéledtek, gyűjteni kezdtek és tervezni Rákóczi lovas szobrát, készült két makett is, Mihajlo Beleny és Matl Péter alkotásai. Azonban a tervek akkor sem valósultak meg, igaz, abban az időben számos emlékművet emeltek Kárpátalja szerte a Rákóczi-szabadságharc emlékére – sorolta hosszasan a helyszíneket a KMKSZ elnöke.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke
„2019-ben a Rákóczi-év keretében a magyar kormány és a Bethlen-alap támogatásával, Grezsa István kormánybiztos közbenjárására Győrfi Lajos és Győrfi Ádám szobrászművészek elkészítették ezt a gyönyörű alkotást, amelyet idén Ferenc-napkor állítottak fel itt, a Budapest téren” – emelte ki Brenzovics László, értékelve a vezérlő fejedelem történelmi szerepét, emberi kvalitásait és elvhűségét.
„Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc szobra Beregszászban emlékeztessen bennünket Isten, a haza és a szabadság fontosságára. Az emberi szabadságba beletartozik őseink nyelvének szabad használata az élet minden területén, az oktatásban és az is, hogy magunk dönthessünk a ránk tartozó ügyekben. Éljen a magyar szabadság! Vivát Rákóczi!” – zárta ünnepi beszédét a KMKSZ elnöke.
A szoborra Isten áldását kérte a történelmi egyházaink képviseletében Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője, ungvári református lelkész, Molnár János püspöki helynök, beregszászi plébános, valamint Levcsenkó Róbert, espereshelyettes, beregdédai görögkatolikus parochus.
https://youtu.be/1xmjTkJ53sI
Az esemény végén Csobolya József operaénekes Nagy Csaba tárogatóművész kíséretében a tömeggel együtt énekelte a Szózatot, majd a megjelentek elhelyezték a szobor talapzatánál koszorúikat és virágaikat.
Mielőtt hazaindult volna a sokaság, még ugyancsak tárogatókísérettel elénekelték a Csínom Palkó… kezdetű kuruc dalt.
