Sikeresen landolt a Boeing Starliner űrszondája szombaton kora reggel, miután lecsatlakozott a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), és személyzet nélkül visszatért a Földre.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) közlése szerint a leszállásra közép-európai idő szerint percekkel 6 óra után került sor. A légkörbe jutás után az eszköz három ejtőernyőt engedett ki, és az új-mexikói White Sands tesztterületen landolt.
A Nemzetközi Űrállomástól a Földig tartó utat mintegy hat óra alatt tette meg az űrszonda.
A Boeing által tervezett űrhajó, fedélzetén két űrhajóssal, június 5-én indult a világűrbe a floridai Kennedy Űrközpontból, és 24 órás repülés után csatlakozott az ISS-hez. A tervek szerint Butch Wilmore és Suni Williams egy hetet töltöttek volna az űrállomáson. Visszatérésük időpontját azonban június 18-ról június 26-ra, majd meghatározatlan időpontra tolták el, mert a dokkolás során több hajtómű meghibásodott és kisebb héliumszivárgást is észleltek. A NASA végül úgy döntött, hogy az űrhajósok az Elon Musk cége által gyártott SpaceX űrhajóval térnek vissza 2025 februárjában.
Az amerikai NASA TIMED és az orosz Cosmos 2221, rendkívül közel, kevesebb mint 10 méterre, haladt el egymás mellett.
Veszélyesen közel került egymáshoz februárban egy amerikai és egy orosz műhold, ami majdnem katasztrofális ütközést eredményezett. A NASA TIMED műholdja és a már működésképtelen orosz Cosmos 2221 műhold az első mérések szerint nagyjából 20 méteres távolságra suhant el egymás mellett, ami a NASA legújabb elemzései szerint valójában kevesebb mint 10 méter volt.
Pam Melroy, a NASA igazgatóhelyettese a Space.com-nak nyilatkozva elmondta, hogy az esemény mindenkit megdöbbentett a hivatalnál. Egy esetleges ütközés akár komoly következményekkel is járhatott volna, a keletkező törmelékek ugyanis más műholdakat is veszélyeztethettek volna, beleértve azokat is, amelyeken emberek tartózkodnak.
Mivel egyik műhold sem volt képes manőverezni, kevés lehetőség állt volna rendelkezésre az ütközés elkerülésére. Az Európai Űrügynökség (ESA) adatai szerint jelenleg körülbelül 11 500 műhold kering a Föld körül, ebből 9000 működőképes, többségük a SpaceX Starlink szélessávú hálózatának része.
Az űrszemét problémája is egyre súlyosabb, az ESA becslése szerint körülbelül 36 500 darab, legalább 10 centiméter széles űrszemét van Föld körüli pályán, és több mint 130 millió, legalább 1 milliméter átmérőjű szilánk.
Melroy hozzátette, hogy még az apró törmelékdarabok is komoly károkat okozhatnak a műholdakban és a Nemzetközi Űrállomásban, figyelembe véve a sebességeket, amelyekkel ezek az objektumok mozognak. Példaként említette, hogy az ISS pályáján körülbelül 28 160 km/h sebességgel mozognak a tárgyak.
A NASA igazgatója szerint jó esély van arra, hogy Kína a civil űrprogramjait katonai műveletek fedezésére használja.
Bill Nelson, a NASA első embere a képviselőház költségvetési bizottsága előtt tett beszámolója során aggodalmának adott hangot a kínai űrprogram kettős természetével kapcsolatban. Nelson szerint ugyanis erős bizonyítékok utalnak arra, hogy Kína állítólagosan polgári célú űrtevékenységei katonai célokat is szolgálhatnak.
„Úgy gondoljuk, hogy az általuk civil űrprogramnak nevezett projektek nagy része valójában katonai program”, fogalmazott Nelson. Nelson külön kitért a kínai űrtechnológia elmúlt évtizedben mutatott gyors fejlődésére, az általuk megvalósított fejlesztéseket azonban egyszerre tartja lenyűgözőnek és titokzatosnak.
A NASA vezetője szerint az Egyesült Államoknak továbbra is éberen kell figyelnie, hogy ne veszítse el stratégiai előnyét az űrkutatás és az űrbiztonság terén. Az egyre erősödő aggodalmak szerint ugyanis Kína kihasználhatja űrkutatási eredményeit területi követelések érvényesítésére, különösen a Hold nyersanyagokban gazdag területeivel kapcsolatban.
Ezen aggodalmak komolyságát fokozzák a két nemzet által a holdkutatásra kitűzött, egymással versengő határidők. Az Egyesült Államok 2026-ban tervezi az Artemis III küldetés elindítását, amelynek célja, hogy amerikai űrhajósokat juttasson vissza a Holdra, míg Kína 2030-as határidővel hajtana végre hasonló küldetést. Nelson hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak mielőbb el kell érnie holdi célkitűzéseit, hogy megelőzze Kína esetleges területi követeléseit.
Mivel a meghallgatáson a NASA 2025-ös költségvetése volt a fő téma, Nelson azt is egyértelművé tette, hogy amennyiben nem szeretnének hátrányba kerülni, jelentős erőforrásokat kell megmozgatni, hiszen, mint mondta: „Reálisan kell látnunk a dolgokat. Kína rengeteg pénzt költött az űrprogramokra, és még mindig jelentős erőforrás áll rendelkezésükre a költségvetésükben. Véleményem szerint jobb, ha nem hagyjuk magunkat lerázni.”
My office and I are in touch with an impacted #Iowa family. We are working through proper channels and requesting to speak with the U.S. Embassy on appropriate matters to ensure that the victims first receive quality care for their injuries and then get out of #China in a… https://t.co/M4udbe6KS9
— Rep. Mariannette Miller-Meeks, M.D. (@RepMMM) June 10, 2024
My office and I are in touch with an impacted #Iowa family. We are working through proper channels and requesting to speak with the U.S. Embassy on appropriate matters to ensure that the victims first receive quality care for their injuries and then get out of #China in a… https://t.co/M4udbe6KS9
— Rep. Mariannette Miller-Meeks, M.D. (@RepMMM) June 10, 2024
6 PLA aircraft and 7 PLAN vessels operating around Taiwan were detected up until 6 a.m. (UTC+8) today. 2 of the aircraft crossed the median line and entered Taiwan’s southwestern ADIZ. We have monitored the situation and responded accordingly. pic.twitter.com/THjRjhGdL6
— 國防部 Ministry of National Defense, ROC(Taiwan) 🇹🇼 (@MoNDefense) October 20, 2024
