Ukrán menekültként kérhetett védelmet több magyar–ukrán kettős állampolgársággal rendelkező személy Németországban. Emiatt a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) most azt vizsgálja, hogy a magyar útlevéllel is rendelkező ukrajnai menekültek jogosan kaptak-e szociális juttatásokat – írta az Rtl.hu.
Christoph Sander, a Bamf szóvivője azt közölte, hogy az ukrán–magyar kötődésű, ideiglenes védelmet kérelmező személyek állampolgárságával kapcsolatos kételyek tisztázására eljárás indult. Ennek keretében idén február 19-ig összesen 5609 gyanús esetet jelentettek a német tartományokból. A legtöbbet Bajorországban (2846), Baden-Württembergben (1980), Türingiában (697) és Alsó-Szászországban (81) regisztrálták. Hessenből négy, Szász-Anhaltból egy esetet jelentettek.
„Az ideiglenes védelmet kérelmezők állampolgárságával kapcsolatos kételyek tisztázására irányuló külön eljárást jelenleg csak ukrán–magyar kötődésű személyek esetében folytatnak”– tette hozzá a szóvivő.
A Bamf koordinálja az állampolgársági ellenőrzéseket, ehhez kapcsolatot tartanak az ukrán és a magyar hatóságokkal. Szóvivőjük szerint 1258 ember esetében igazolták az ukrán állampolgárságot, 208 emberről pedig kiderült, hogy magyar állampolgársággal rendelkezik.
Az ukrán menekültek a háború miatt ideiglenes védelemben és juttatásokban részesülnek Németországban, nem kell hosszas menedékjogi procedúrákon keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti állampolgári támogatásra, az úgynevezett Bürgergeldre. Ennek összege tavaly egy egyedülálló esetében 502 euró volt havonta.
Azonban a magyar kettős állampolgároknak – lévén uniós ország állampolgárai is – ezek a segítségek közvetlenül nem járnak. Ha valaki magyar állampolgársággal is rendelkezik, az ideiglenes védelem alapján nem kaphat tartózkodási engedélyt Németországban, mivel az uniós állampolgárokra ez a könnyítés nem vonatkozik.
A Spiegel beszámolója szerint a Bamfnál kétségek merültek fel a nemrég kiállított ukrán útlevéllel rendelkező, ugyanakkor csak magyarul beszélő emberek származásával kapcsolatban. Az ellenőrzések eredményét továbbítják az állami hatóságoknak, és ők döntenek majd arról, hogyan kezelik ezeket az eseteket.
Tavaly egy ukrán család negyvenezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek.
A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik. A négytagú család egyébként gyorsan kapott lakást és helyet egy bölcsődében – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Miután világossá vált, hogy a háború elhúzódik, a család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba. Télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség megerősítette a Focus című lapnak, hogy nem lehetetlen a jóléti rendszert ilyen módon kihasználni. Bár az ukrán menekültek jogilag egyenlőek a német állampolgárokkal ezekben a kérdésekben, az ellenőrzési mechanizmusok egy része nem érvényesül.
Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nem rendelkezik negyvenezer eurónál többel, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak, mint adat – mondta a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.
A nyugat-ukrajnai család esetében azonban elsősorban nem a vagyon ellenőrzésének hiánya okozta azt, hogy feleslegesen fizették a segélyt az adófizetők. Inkább az állami intézmények nem kommunikáltak egymással. A munkaügyi hivatal ugyanis nem tudott arról, hogy a fiú már nem jár napközibe. Az ilyen ellenőrzés azonban nem szokványos, mert ezt a hatóságok rendszeresen elvégzik. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azonban olyan sokan érkeznek Németországba, hogy a hivatalok és a hatóságok többszörösen túlterheltek – így gyakran előfordul, hogy egyesek kijátsszák a rendszert.
Novemberi adatok szerint mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az akkori adatok szerint az ukránok mintegy 19 százaléka állt munkába.
Ein Ehepaar aus Hockenheim, nahe Heidelberg, wollte eine Tochter und tötete dafür die Mutter und Großmutter eines damals fünf Wochen alten Babys. Jetzt steht das Urteil. https://t.co/Jdl4CBuz26