Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) meghallgatást kezdett hétfőn a többségében muszlim vallású rohingja kisebbség tagjai ellen Mianmar és Banglades területén folytatott, 2016 óta tartó erőszakhullám és feltételezett népirtás ügyében. Aung Szan Szú Kji, Mianmar akkori vezetője és Nobel-békedíjas politikusa 2019-ben, az ügy előzetes meghallgatása során elutasította a gambiai vádakat, melyeket „hiányosnak és félrevezetőnek” nevezett.
Hétfőn meghallgatást indított az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) a mianmari és bangladesi területeken élő, többségében muszlim vallású rohingja kisebbség ellen 2016 óta zajló erőszakhullám és az ezzel összefüggésben felmerült népirtás gyanújának kivizsgálására.
Az ENSZ-bíróság tájékoztatása szerint a feltételezett bűncselekmények kivizsgálását célzó eljárás mintegy egymillió rohingjának a Mianmar nyugati felében található Rakhine államból Bangladesbe történt, kényszerű kitoloncolásához kapcsolódik.
Mianmar ellen Gambia indított pert 2019 novemberében a hágai nemzetközi bíróságon azzal a váddal, hogy népirtást hajt végre a muszlim rohingja kisebbség ellen. A muszlim többségű nyugati afrikai ország az 57 tagú Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) nevében lépett fel.
Gambia szerint Mianmar hadserege szándékosan célozza a rohingja kisebbséget, hogy megsemmisítse a közösséget. Beadványa szerin a mianmari hadsereg offenzívája legkevesebb 750 ezer rohingját kényszerített otthona elhagyására, legtöbbjük a szomszédos Bangladesbe menekült. Az érintettek tömeggyilkosságokról, nemi erőszakról és otthonaik felgyújtásáról számoltak be.
Gambia szerint a mianmari hadsereg rohingjákkal szembeni fellépései népirtásnak minősülnek, és sértik az ENSZ 1948-ban elfogadott, a Népirtás Megelőzéséről és Büntetéséről szóló Egyezményét.
Ez nem egyének elleni büntetőügy, hanem annak jogi megállapítására vonatkozó kérés, hogy Mianmar állam népirtásért felelős – fogalmaztak.
Gambia különleges intézkedéseket is kért a manmari rohingja muszlim kisebbség védelmére addig is, amíg a bíróság az ügyben végleges ítéletet nem hoz.
Aung Szan Szú Kji, Mianmar akkori vezetője és Nobel-békedíjas politikusa 2019-ben, az ügy előzetes meghallgatása során elutasította a gambiai vádakat, melyeket „hiányosnak és félrevezetőnek” nevezett.
Az ENSZ-bíróság arra is emlékeztetett, hogy 2024 novemberében Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze kérelmet nyújtott be Min Aung Hlaing tábornok, a mianmari védelmi szolgálatok főparancsnoka, megbízott elnök elleni elfogatóparancs kibocsátására. Az ügyész szerint alapos okkal feltételezhető, hogy Min Aung Hlaing büntetőjogi felelősséggel tartozik a rohingják ellen Mianmarban, részben pedig Banglades területén elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a népcsoport tagjainak deportálásáért és üldözéséért.
Az ENSZ számára vizsgálatot folytatók korábban azzal vádolták meg a mianmari hadsereget, hogy tömeggyilkosságokat és egyéb atrocitásokat követett el a muszlim kisebbség tagjaival szemben a „népirtás szándékával”.
Egy független tényfeltáró misszió szerint katonák nőket és gyermekeket erőszakoltak meg csoportosan, falvakat romboltak le, és élve elégettek embereket otthonaikban a nyugat-mianmari Arakán államban folytatott műveletük során.
Ezeket a megállapításokat mind a mianmari hadsereg, mind a kormány határozottan visszautasította.
A rohingják többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek nemzedékek óta Mianmar területén, az ország vezetése továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el őket etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. Nemzetközi vizsgálatok szerint a kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt mozgásukban is korlátozzák őket.
Just experienced a 7.7 strength #earthquake in #Bangkok for close to 3 minutes. Its epicenter was Mandalay, Myanmar, over 1200 kms from here.
Despite the distance it swayed buildings; caused cracks, forced evacuations and rooftop pools cascaded much water to down below. Scary! pic.twitter.com/iIeV7WQWN6
A junta warplane bombed a Buddhist monastery in the Sagaing Township as many villagers were taking shelter there. At least 28 civilians are confirmed to have been killed in the attack, women and children included. pic.twitter.com/j9hQomFCXw
Az Nemzetközi Bíróságon (ICJ) pénteki meghallgatásán Izrael elutasította a Dél-afrikai Köztársaság vádjait, melyek szerint Izrael Gázai hadműveleteivel népirtást követ el. Gilad Noam, izraeli ügyvéd, hangsúlyozta, hogy Izrael a Hamásszal vív harcot, és minden tőle telhetőt megtesz a rafahi lakosság humanitárius segítségének biztosítása érdekében.
A hágai ENSZ-bíróság csütörtökön Dél-Afrika érveit, pénteken Izrael válaszát hallgatta meg a decemberben elindított, majd az afrikai ország által megújított eljárás keretében. A Dél-afrikai Köztársaság további sürgősségi intézkedéseket sürgetett Izraellel szemben, valamint a Rafah elleni izraeli offenzíva leállítását kérte.
A pénteki meghallgatáson Gilad Noam hangsúlyozta: Dél-Afrika keresete, amelyben Izraelt népirtással vádolja Gázában, „hamis állításokon alapszik, elszakadt a tényektől és a valós körülményektől”.
Leszögezte: Izrael olyan háborút folytat, amelyet nem akart, és amelyet nem ő kezdett. Izrael nemzetét és polgárait védi – húzta alá. Közölte: A védelemhez való jog „veleszületett jog, mely ugyanúgy megilleti Izraelt, mint bármely más államot”. Izrael mindig is a civilek védelmének biztosításán dolgozott, míg a Hamász igyekezett veszélybe sodorni az embereket – mondta. Rafah a Hamász ügynökeinek bástyája – hangoztatta.
Az ügyvéd kijelentette: Dél-Afrikát „hátsó szándékok” vezérlik, amikor Izrael kivonulását szorgalmazza Rafahból. Noam szerint Dél-Afrika azért kéri a rafahi offenzíva leállítását célzó ideiglenes intézkedés meghozatalát, mert „katonai előnyt akar szerezni a Hamásznak, mint szövetségesének”.
„Dél-Afrikát nem érdekli az igazság, sem a jog, sem az igazságszolgáltatás” – fogalmazott az izraeli ügyvéd.
Kijelentette: Izrael elkötelezett volt és továbbra is elkötelezett marad amellett, hogy nemzetközi kötelezettségeivel összhangban cselekedjen. „Kénytelen vagyok még egyszer kijelenteni, hogy tragikus háború folyik, de nincs népirtás Gázában” – fogalmazott Noam, majd hozzátette: Dél-Afrika állításai, miszerint Izrael lezárta volna a határátkelőket Gázába, „hamisak”. Izrael továbbra is biztosítani fogja a humanitárius segélyek hatékony szállítását és eredményes célba juttatását – monda.
Mindezen tények ismeretében a Dél-Afrika ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó kérése alaptalan – tette hozzá beszédében az izraeli ügyvéd.
Tamar Kaplan Tourgeman, az izraeli külügyminisztérium helyettes jogi tanácsadója felszólalásában azt mondta: a Hamászt kell felelőssé tenni az izraeliek és a palesztinok szenvedéséért.
„Nem kétséges, hogy ez a háború tragikus, és nagy szenvedést okozott mindkét félnek, de ez a Hamász műve” – fogalmazott.
Tourgeman hangsúlyozta: Izrael továbbra is rendkívüli intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a gázai polgári lakosságnak okozott kár. „Dél-Afrika pedig jól tenné, ha megmondaná szövetségesének, a Hamásznak, hogy hagyjon fel a kórházak és más védett helyszínek katonai parancsnoki központként való kihasználásával” – jelentette ki.
Dél-Afrika számos állítása az izraeli katonai célokról „egyszerűen hamis” – mondta. Nem igazak azok az állítások sem, amelyek szerint a népirtás szándékával az izraeli hadsereg „megsemmisítési zónákat” hozott volna létre, ahol a gázai embereket tartózkodási helyük alapján lehet célba venni – hangsúlyozta.
Izrael Állam arra kéri a bíróságot, hogy utasítsa el a Dél-afrikai Köztársaság által benyújtott, ideiglenes intézkedések meghozatalára és a januári végzés módosítására irányuló kérelmét – tette hozzá beszédében az izraeli jogi képviselő.
A meghallgatás végén Georg Nolte, a Nemzetközi Bíróság illetékes bírája kérdést olvasott fel: „tud-e Izrael információt szolgáltatni a kijelölt evakuálási zónákban, különösen al-Mavasziban fennálló humanitárius körülményekről, és arról, hogyan biztosítaná a biztonságos áthaladást ezekbe a zónákba, valamint menedéket, ételt, vizet és egyéb humanitárius segítséget nyújtana minden evakuáltnak, akik várhatóan ezekbe a zónákba érkeznek?”
Izraelt a bíróság arra kéri, hogy legkésőbb május 18., szombat délután 4 óráig nyújtson be írásbeli választ a kérdésre – közölte a bíró.
A Dél-afrikai Köztársaság december végén annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában. Ezzel egy időben ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte a harcok leállítására.
Január végén kihirdetett végzésében a Nemzetközi Bíróság felszólította Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzésére. Izraelnek biztosítania kell, hogy katonai erői ne kövessenek el népirtást, és szavatolnia kell az esetleges népirtás bizonyítékainak megőrzését.
Emellett a bíróság elrendelte, hogy Izrael egy hónapon belül tegyen jelentést arról, mit tesz annak érdekében, hogy megfeleljen a népirtást tiltó rendeletnek. Elrendelte azt is, hogy Izrael akadályozza meg és büntesse a népirtásra való felbujtást. Izraelnek továbbá azonnali és hatékony intézkedéseket kell hoznia, hogy lehetővé tegye az alapvető szolgáltatások biztosítását és a humanitárius segítségnyújtást a Gázai övezetben.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
The Terrorist who committed this morning’s Stabbing Attack in the City of Holon, which resulted in at least Two Deaths, has been Identified as Amar Odeh, a 34-Year-Old Palestinian from the City of Salfit in the West Bank who was Illegally Residing in Israel. pic.twitter.com/MmUcJhAKFZ
🛑BREAKING: In a self-defense act to remove Hezbollah’s threat, the IDF is striking targets in south Lebanon, from which the Iranian-backed Lebanese terror organization was planning to launch their attacks on Israeli civilians.
🚨 BREAKING 🚨According to the information in the security establishment's possession, the bombs were supposed to explode this morning. The bombs were planted by a terrorist infrastructure from Judea and Samaria. This is the third bus. 👇 https://t.co/wl0nabt2Wgpic.twitter.com/w5D8t5EIsi
An Israeli Drone Strike on a Vehicle near the City of Sidon in Southern Lebanon has eliminated senior Hamas leader Muhammad Shaheen 🔥 pic.twitter.com/1Ux7raAtZT
Israel bombed the tents of the displaced in Khan Yunis. They are back to killing kids and families in tents again, after Trump sent 3 F-35 to Israel. pic.twitter.com/770CFP0XFg
— Bassem Youssef Commentary (@bassem_youssef9) March 18, 2025
BREAKING: Terrifying scenes erupted in Beit Shemesh, central Israel, after an Iranian missile struck a residential area. The death toll has risen to 4, with dozens more injured, including a 10-year-old girl in serious condition, highlighting the ongoing threat posed by Iran’s… pic.twitter.com/WqDLgmiDC3
— Gabriela Iglesias🇺🇲 (@iglesias_gabby) March 1, 2026
Kína régóta „szúrja a szemét” az emberi jogi aktivistáknak, akik folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy Kínában rendszeresen megsemmisítik saját, a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárait, akik jelentősen különböznek társadalmi, vallási, hétköznapi és kulturális téren.
A Newlines Institute elemző központ a minap megjelent legfrissebb jelentése szerint Kína az ENSZ minden, a népirtás megelőzésére és az érte járó felelősségre vonásról szóló egyezményét megsértette.
A központ szakértői kijelentették, hogy a hatóságok fellépése a muzulmán ujgurokkal és más muzulmán etnikai csoportokkal kapcsolatban Kína Hszincsiang-ujgur autonóm régiójában valódi irtásnak nevezhető. Többek között a Newlines Institute több tucat szakértő értékelésén alapuló jelentésében az áll, hogy ami a Hszincsiang-ujgur régióban történik, az igazi népirtás. A jelentés készítői szerint mintegy 2 millió ujgurt és más muszlimot tartanak ott, egy úgynevezett „nevelői táborban” és folyamatosan megsértik jogaikat. A letartóztatottakat kínozzák, szexuális erőszaknak és megalázásnak vannak kitéve és kegyetlen büntetéssel sújtják őket. A jelentés készítői kiemelték az öngyilkosságok számának növekedését is. Ennek megelőzésére lecserélték a fogvatartottak ruházatát is. Szakértők szerint Kína kormánya az ujgurok ha nem is teljes, de részleges megsemmisítését tervezi többek között a „kulturális átalakulás” program és a kényszer sterilizáció segítségével.
Tavaly októberben az Egyesült Államok népirtással vádolta Kínát. Akkor mindkét amerikai párt szenátorai azt állították, hogy Kína népirtást követ el az uigurok és a muszlimok ellen.
A jogvédő szervezetek már akkoriban azt állították, hogy a Hszincsiang régió „nevelő” táboraiban elhelyezett ujgurokat Peking erőszakkal igyekszik integrálni, megsemmisíteni ezt a muszlim közösséget és iszlám örökségét. Adrian Zentz német tudós által végzett tanulmány szerint pedig Kína erőszakkal sterilizálta az ujgur nőket, terhességmegszakításra kényszerítette őket, ha meghaladta az állam által megállapított születési normát.
Kína tagadja ezeket az állításokat és a felhozott számokat, és a táborokat szakképzési központként írja le, amelyek a kínai muszlimok radikalizálódásának megelőzését szolgálják.
Elutasította csütörtökön a ruandai bíróság Paul Rusesabagina, az 1994-es ruandai népirtás során több mint ezer ember életét megmentő egykori szállodavezető óvadékkérelmét.
Eközben George Clooney Oscar-díjas amerikai színész és felesége, Amal Clooney nemzetközi jogász, emberi jogi ügyvéd felszólította a ruandai kormányt, hogy biztosítson tisztességes tárgyalást Rusesabaginának. A Paul Kagame ruandai elnököt régóta bíráló Rusesabagina ellen hétfőn egyebek mellett terrorizmus miatt vádat emeltek hazájában.
Akár 25 év börtönbüntetéssel sújthatják, amennyiben bűnösnek találják.
A 66 éves férfi egészségi okokra és arra hivatkozva folyamodott óvadékkérelemért a bírósághoz, hogy néhány héttel ezelőtti letartóztatása óta már háromszor is volt kórházban.
A ruandai ügyészség azzal vádolja, hogy tagja és alapítója a Ruandai Mozgalom a Demokratikus Változásért (MRCD-UBUMWE) nevű terrorszervezetnek, amelynek katonai szárnya merényleteket követett el ruandai földön, a Burundi határ mentén. A vádlott családja szerint politikailag motivált ügyről van szó.
A korábbi kelet-afrikai belga gyarmaton 1994-ben kezdődött tömegmészárlás száz napja alatt 800 ezer, többségében a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozó embert, illetve mérsékelt hutut öltek meg. A harcok akkor értek véget, amikor is a jelenlegi ruandai elnök, Paul Kagame vezette, tuszi lázadó Ruandai Hazafias Front Ugandából benyomult az országba, és átvette a hatalmat.
Rusesabagina számos tuszinak biztosított menedéket az általa vezetett szállodában, később pedig megszökni is segített nekik. A több ezer üldözött zsidót megmentő egykori német üzletember, Oskar Schindler után „ruandai Schindlernek” nevezett férfi tettéért számos kitüntetést kapott, George W. Bush volt amerikai elnök 2005-ben az Elnöki Szabadság érdemrenddel tüntette ki.
A korábbi szállodavezető a népirtást követően elhagyta hazáját, s belga állampolgárságot kapott.
Egy ideje már Texasban élt. Azt nem tudni, hogy végül miképp került vissza Ruandába. A helyi rendőrség szerint „nemzetközi együttműködés” keretében sikerült letartóztatniuk őt, miközben Rusesabagina családja azt állítja, hogy a férfit egy rendkívüli kiadatás keretében szállították át Dubajból Ruandába.
Paul Rusesabagina korábban Kagame uralmát diktatúrának minősítette, és felszólította a Nyugatot, hogy gyakoroljon nyomást Ruandára az emberi jogok tiszteletben tartásáért. A ruandai kormány válaszul csalónak nevezte a férfit.
Amal és George Clooney a héten alapítványukon keresztül – az Amerikai Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Központjával együtt – közleményt adott ki, amelyben arra szólítottak fel: tegyék lehetővé nemzetközi megfigyelők jelenlétét a tárgyalás során, hogy „tisztességes és átlátható tárgyalást” biztosíthassanak Rusesabaginának.
#Rwanda: Paul Rusesabagina has been slammed a 25-year jail term. "Court hereby convicts Rusesabagina to crimes of creating and committing acts of terrorism, and thereby sentences him to 25 years in prison,” the judge ruled. pic.twitter.com/6bsHlETuza
#Rwanda: Paul Rusesabagina has been slammed a 25-year jail term. "Court hereby convicts Rusesabagina to crimes of creating and committing acts of terrorism, and thereby sentences him to 25 years in prison,” the judge ruled. pic.twitter.com/6bsHlETuza
