A francia ügyészek követelik, hogy Nicolas Sarkozy volt elnököt állítsák bíróság elé tanúkkal való manipuláció gyanújával. Ez egy újabb csavar a botrányos ügyben, amelyben Moammer Kadhafi rezsimje illegálisan finanszírozta Sarkozy választási kampányát, számolt be a Bloomberg.
A Nemzeti Pénzügyi Ügyészség kedden hivatalosan kérte Sarkozy, felesége, Carla Bruni és számos személy elleni tárgyalás megindítását. Azzal vádolják őket, hogy összeesküvésben voltak, hogy rávegyenek egy kulcsfontosságú tanút a volt elnök ellen tett terhelő vallomásának visszavonására. A tárgyalásról a végső döntést egy vizsgálóbíró hozza meg.
A nyomozás szerint Sarkozy 2007-es elnökválasztási kampányát titokban Moammer Kadhafi líbiai diktátor finanszírozta.
A politikus bukása idén októberben teljesedett be, amikor a líbiai pénzügyek miatt börtönbe zárták, de ügyvédjei kérésére 20 nap után szabadon engedték a La Sante börtönből. Meg kell jegyezni, hogy a volt elnököt már két másik ügyben is elítélték, és mindkét ítélet jogerőre lépett.
Az események kronológiája és a védelem reakciója
A líbiai finanszírozással kapcsolatos ítélet elleni fellebbezés várhatóan március közepén kezdődik. A bizonyítékok manipulálásával kapcsolatos új nyomozás jelentősen megnehezítheti Sarkozy védelmét, mivel egy csoport állítólag megpróbálta „eltussolni” a politikus hírnevét a tanúkra gyakorolt nyomással. A vádak súlyossága ellenére Sarkozy továbbra is tagad mindenféle szabálytalanságot. Védőügyvédjei és Carla Bruni ügyvédjei jelenleg nem hajlandók nyilatkozni az összeesküvés-ügyről.
A főügyészség hétfőn felkérte a párizsi fellebbviteli bíróságot, hogy engedje szabadon Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnököt, aki húsz napja ült a párizsi Santé börtönben, miután elítélték a líbiai elnökválasztási kampányának finanszírozásával kapcsolatos ügyben – számolt be a Le Figaro.
A bíróság úgy döntött, hogy az exelnököt bírósági felügyelet alá helyezi, amely magában foglalja azt is, hogy nem hagyhatja el Franciaországot – többek között ezt tudta meg hétfőn a Le Figaro című lap azt követően, hogy hétfőn – miután húsz napot töltött börtönben – szabadlábra helyezték Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnököt.
Miután a bíróság megtiltotta Nicolas Sarkozynek, hogy kapcsolatba lépjen Gérald Darmanin igazságügyi miniszterrel, a miniszter környezete biztosította a BFMTV francia hírtelevíziót, hogy tárcája mindig alkalmazza a bírósági határozatokat.
Néhány perccel a döntés bejelentése után Nicolas Sarkozy ügyvédje a bíróság ítéletét „a büntetőeljárási törvénykönyv normális alkalmazásának” minősítette. „A következő lépés a fellebbviteli eljárás. Nicolas Sarkozy és a mi feladatunk az, hogy felkészüljünk erre a fellebbviteli tárgyalásra” – tette hozzá Christophe Ingrain.
Fellebbezés várható
Nicolas Sarkozy fellebbezési tárgyalása elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozásával kapcsolatos ügyben márciusban kezdődik. A pontos időpontokat még nem jelentették be hivatalosan, de csütörtökön közlik az ügyvédekkel – közölték az ügyhöz közel álló források az AFP-vel.
A párizsi büntetőbíróság bűnösnek találta a volt köztársasági elnököt, mert tudatosan hagyta, hogy munkatársai Moammer Kadhafi Líbiáját megkeressék, hogy titkos finanszírozást kérjenek 2007-es győztes elnöki kampányához.
On New Year's Eve in Strasbourg, France, more than 100 cars and several apartments were burned. In Germany, the New Year was greeted with riots. pic.twitter.com/D8LYSDcg3Q
Nicolas Sarkozy volt francia elnök kedden reggel elhagyta párizsi otthonát, hogy megkezdje börtönbüntetésének letöltését a La Santé börtönben, közel egy hónappal azután, hogy elítélték a 2007-es választási kampányának állítólagos líbiai finanszírozásához kapcsolódó csalás miatt.
A 2005-ig visszanyúló ügy középpontjában az áll, hogy Sarkozy munkatársai illegális üzletet kötöttek politikai szívességekért cserébe.
A támogatók Sarkozy 16. kerületi lakóhelye előtt gyűltek össze, ahol Sarkozy rövid időre megjelent, hogy üdvözölje őket, mielőtt a börtönbe távozott volna. Családja korábban reggel tüntetést hirdetett szolidaritási jelképként. Távozása előtt a közösségi médiában közzétett üzenetében Sarkozy azt mondta, hogy az igazság győzedelmeskedni fog, de a személyes áldozatok hatalmasak voltak.
A 70 éves volt elnök ártatlanságát vallja, és fellebbezett a bíróság döntése ellen, azzal érvelve, hogy igazságtalan ítélet áldozata. Jogi csapata kérvényezte szabadon bocsátását, amíg a fellebbezés elbírálás alatt áll, miközben Franciaország ismét szembesül az egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott politikai botrányának következményeivel.
Számos fenyegetést kapott a párizsi büntetőbíróság, amely első fokon öt év szabadságvesztésre ítélte Nicolas Sarkozy volt államfőt, aki fellebbez a döntés ellen. A testületet vezető bírónőt halálosan megfenyegették, az ügyben két eljárás indult. Emmanuel Macron jelenlegi elnök szerint lehet véleményt mondani a bírósági ítéletekről, de bizonyos határok betartásával. A párizsi büntetőbíróság elnöke, Peimane Ghaleh Marzban hétfőn „jogállamiság elleni támadásnak” nevezte azokat a fenyegetéseket, amelyek a Nicolas Sarkozy volt elnököt elítélő bírák ellen irányulnak, és amelyeket Emmanuel Macron államfő is „elfogadhatatlannak” tart – adta hírül az MTI.
Nicolas Sarkozy volt államfőt (2007-2012) csütörtökön azért ítélték első fokon öt év szabadságvesztésre, mert „hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek” a néhai Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől, elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben. Az akkor még belügyminiszterként Líbiába látogató Sarkozy azt ígérte Kadhafinak, hogy elnökké választása esetén elősegíti Líbia visszatérést a nemzetközi színtérre.
Felmentette viszont a bíróság Sarkozyt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és az illegális kampányfinanszírozás vádja alól. A nyomozás azt ugyanis nem tudta bebizonyítani, hogy „a Líbiából érkezett pénzt” ténylegesen Nicolas Sarkozy győztes elnökválasztási kampányára fordították.
Nicolas Sarkozy az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatóján és egy vasárnap megjelent négyoldalas lapinterjúban is bírálta a bírák döntését, amelyet szerinte a „gyűlöletük” motivált, és úgy vélte, hogy „a jogállamiság minden határát megsértették”.
Halálosan megfenyegették a bírónőt, Emmanuel Macron is megszólalt A bírónő, aki a háromtagú bíróságot vezette, azóta
halálos fenyegetéseket kapott, amelyek miatt két eljárás indult.
„A jogállamiság megsértése a bírák elleni fenyegetések, nem pedig az alapos vizsgálat nyomán meghozott ítélet” – jelentette ki hétfőn a párizsi büntetőbíróság vezetője a France Inter közrádiónak adott interjúban.
A vádat képviselő országos pénzügyi ügyészség nevében Jean-François Bohnert ügyész hétfőn az RTL kereskedelmi rádióban kijelentette, hogy a vádhatóság „nem gyűlöli Nicolas Sarkozyt”. „Iránytűnk a jog, a jogállamiság” – fogalmazott az ügyész.
Vasárnap Emmanuel Macron francia elnök is megszólalt az ügyben.
„Az igazságügyi döntéseket kommentálni vagy kritizálni lehet a nyilvánosságban, de mindig mindenki tiszteletben tartásával” – írta az elnök az X közösségi oldalon. „A jogállamiság demokráciánk alapja”, „az igazságügyi hatóság függetlensége, pártatlansága, valamint az azt szavatoló bírák védelme elengedhetetlen pillérei” – tette hozzá.
A párizsi fellebbviteli bíróság elnöke, Jacques Boulard „ünnepélyesen” felszólított szombaton az igazságügyi intézményrendszer és függetlenségének tiszteletére.
A korábbi államfő fellebbezett az ítélet ellen, de börtönbe kell vonulnia Nicolas Sarkozy – akit „bűnszervezetben elkövetett, nemzetellenes bűncselekmény” miatt ítélte el a bíróság –, azonnal bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen. Ettől függetlenül azonban börtönbe kell vonulnia, miután a büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy a fellebbezés nem bír halasztó jelleggel. Nicolas Sarkozyt október 13-ra idézte be a bíróság, hogy ismertessék vele fogva tartásának kezdetét.
A közéleti vitában elsősorban az ideiglenes végrehajtás váltott ki hatalmas vitát, azaz az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában.
A korrupció elleni küzdelem szigorítását célzó, ideiglenes végrehajtással történő eltiltás – azaz a fellebbviteli határozat megvárása nélküli azonnali alkalmazás 2016-ban, egy a baloldalt érintő korrupciós ügyet követően, politikusok javaslatára került bele a törvénybe. Az utóbbi években több, hűtlen kezelés miatt elítélt politikus esetében is alkalmazták a végül megszavazott, korlátozott időre történő azonnali eltiltást.
[type] => post [excerpt] => Számos fenyegetést kapott a párizsi büntetőbíróság, amely első fokon öt év szabadságvesztésre ítélte Nicolas Sarkozy volt államfőt, aki fellebbez a döntés ellen. A testületet vezető bírónőt halálosan megfenyegették, az ügyben két eljárás indult. E... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1759249620 [modified] => 1759249069 ) [title] => Halálos fenyegetést kapott a Nicolas Sarkozyt elítélő bírónő [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=219692&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 219692 [uk] => 219712 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 219693 [image] => Array ( [id] => 219693 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1.webp [original_lng] => 30250 [original_w] => 770 [original_h] => 513 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1.webp [width] => 770 [height] => 513 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1.webp [width] => 770 [height] => 513 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1.webp [width] => 770 [height] => 513 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/nicolas-sarkozy-1.webp [width] => 770 [height] => 513 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1759247825:2 [_thumbnail_id] => 219693 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1685 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 424522473002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 502 [1] => 59642 [2] => 23342 ) [tags_name] => Array ( [0] => bíróság [1] => halálos fenyegetés [2] => Nicolas Sarkozy ) ) [4] => Array ( [id] => 195257 [content] =>
Feltették pénteken Nicolas Sarkozyre az elektromos nyomkövetőt, amelynek viselésére decemberben ítélte a francia semmítőszék befolyással való üzérkedés és korrupció miatt a volt francia köztársasági elnököt.
Nicolas Sarkozyt január 28-án idézte be egy bíró a párizsi bíróságra, hogy meghatározza az intézkedés feltételeit. Az idézést követően a bíró február 7-ét jelölte meg a büntetés megkezdésének időpontjaként.
A nyomkövetőt péntek délután otthonában tették fel az exelnök bokájára – közölte a párizsi ügyészség.
Nicolas Sarkozy ezentúl csak előre megjelölt időpontokban hagyhatja el otthonát, amelyeket a bíróval való múlt heti találkozója során határozták meg.
A volt francia államfőt (2007–2012) – akit azzal vádoltak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót – első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában. A fellebbviteli bíróság 2023 májusában megerősítette az ítéletet, amely szerint a letöltendő elzárást elektromos nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy, aki ezt követően fordult a semmítőszékhez, amely december 18-án jogerőre emelte az ítéletet.
Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.
A beadvány ellenére a legmagasabb francia jogi fórumon meghozott ítélet jogerős, így nem akadályozza meg a kiszabott büntetések végrehajtását. A 69 éves volt államfőt mellékbüntetésként három évre eltiltották a közügyektől.
A volt államfő jelenleg heti három délutánt tölt a párizsi bíróságon, ahol január 6-tól április 10-ig folyik a pere a 2007-es kampányának feltételezett líbiai finanszírozása ügyében.
Nem sokkal azután, hogy a korrupciós ügyben jogerőssé tette a semmítőszék az ítéletet, de még a líbiai finanszírozás ügyében indított per megkezdése előtt, Nicolas Sarkozy feleségével és lányával a Seychelle-szigetekre utazott nyaralni, amit ezentúl nem tehet meg bírói engedély nélkül. Viszont hamarosan kérheti majd a feltételes szabadlábra helyezését – és így a nyomkövető eltávolítását – bizonyos feltételek mellett, ahogyan azt a törvény a 70 év feletti személyek számára lehetővé teszi. Nicolas Sarkozy január 28-án töltötte be 70. életévét.
Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció miatt jogerősem elítéltek egy volt köztársasági elnököt.
A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől is kapott törvénytelen módon támogatást. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították. Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet mellékbüntetésként három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.
Nicolas Sarkozy az évek óta tartó eljárásban végig tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét.
A párizsi fellebbviteli bíróság szerdán befolyással való üzérkedés és korrupció miatt egy évig tartó nyomkövető viselésére ítélte Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnököt.
A volt francia államfőt (2007-2012) – akit azzal vádoltak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót – első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában. A fellebbviteli bíróság megerősítette az ítéletet, a letöltendő elzárást elektromos nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy.
Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.
🔴 ALERTE INFO | Face à l'insécurité, de nombreuses villes installent un COUVRE-FEU pour les mineurs : Nîmes, Béziers, Limoges, Saint-Ouen, Triel-sur-Seine, Dourdan, Viry-Châtillon... ➡️⚖️ Pour la Ligue des Droits de l'Homme, c'est "pénalisant et inquiétant" pic.twitter.com/AQ9J4i8l7o
On New Year's Eve in Strasbourg, France, more than 100 cars and several apartments were burned. In Germany, the New Year was greeted with riots. pic.twitter.com/D8LYSDcg3Q
Hat hónap letöltendő és további fél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfőt (2007–2012) a 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt.
Az ügyészség szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Arra nincs bizonyíték, hogy Nicolas Sarkozy tudott a kettős könyvelésről, de a gyanú szerint a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri írásos figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.
A volt elnököt első fokon 2021. szeptember 30-án egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ügyben a párizsi büntetőbíróság. A másodfokú ítélet megerősítette Nicolas Sarkozy bűnösségét, de a büntetésen enyhített. Az egykori államfő a semmítőszéken fellebbezhet az ítélet ellen.
Az egykori államfő ügyvédje bejelentette: fellebbeznek a semmítőszéken az ítélet ellen.
Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkorra már bizonyított túlköltekezését – közel 43 millió eurót az engedélyezett 22,5 millió euróval szemben -, a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.
Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el első fokon, s valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak. Közülük kilencen fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, és vettek részt Nicolas Sarkozyvel együtt a 2023. november 8. és december 7. között tartott fellebbviteli perben.
Nicolas Sarkozy az elsőfokú és a másodfokú perben is elismerte a politikai felelősségét, de „határozottan tagadta büntetőjogi felelősségét” a túlköltekezésben, és azt, hogy szándékos csalás történt.
A vádirat ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az exelnök volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A former #Sevenoaks resident who subjected a child to a campaign of sexual abuse during the 1990s has been sentenced to 18 years in prison. Stefan Farbrother was convicted of a string of offences, including multiple rapes, over a period spanning 5 years.https://t.co/qb06eteVQOpic.twitter.com/7OZ2AXYgSo
Irish teacher Enoch Burke heads to jail for being a practicing Christian and refusing to use a trans-identifying student's preferred pronouns and new name.
He's been given a life sentence for refusing to deny his faith and good conscience. Prayers for his family! pic.twitter.com/au1tNoSZmJ
Nicolas Sarkozy volt francia államfő bíróság elé állítását kezdeményezte a korrupciós ügyekkel foglalkozó országos pénzügyi ügyészség a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának gyaníthatóan törvénytelen líbiai finanszírozása ügyében – közölte csütörtökön a vádhatóság.
A 2011-ben meggyilkolt Moammer el-Kadhafi líbiai diktátortól származó, feltételezett támogatás ügyében 2018 márciusában indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás, közpénzzel való visszaélés és bűnszervezetben való részvétel gyanúja miatt. Sarkozy 2007 és 2012 között volt hivatalban.
Az utóbbi gyanúsítás azt jelenti: a vádhatóság szerint az exelnök szemet hunyt afelett, hogy volt közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők megpróbáltak pénzügyi támogatást szerezni a líbiai rezsimtől a 2007-es elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben.
Az ügyészség mind a négy pontban kezdeményezte a vádemelést.
A vádak befogadásáról és az esetleges perindításról mostantól a vizsgálóbíróknak kell dönteniük.
A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek.
Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett el vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát.
Ezen a 2012-es választáson aztán Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól.
A gyanúsítást akkor a volt francia elnök gyalázatnak, a dokumentumot pedig hamisítványnak minősítette.
A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként szereplő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen ötmillió eurót Sarkozynek – aki akkor belügyminiszter volt –, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
A nyomozást 2018 januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Nicolas Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, s őket abból fizették ki zsebbe.
A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg a bűnszövetkezetben való részvétellel.
A United Airlines pilot has been charged in a bizarre ax attack earlier this month in which he savaged a parking arm at a Denver International Airport employee parking lot, causing an estimated $700 in damage. https://t.co/3pwiIx0x5c
Individuals across Southern California were arrested as part of the investigation into the death of Matthew Perry, which was attributed to acute effects of ketamine. https://t.co/CcLGEJyrIv
Пачки доларів знайшли в Київській міськраді: НАБУ і САП виявили 6,4 млн дол. США, 630 тис. євро та 800 тис. грн У межах операції «Чисте місто» щодо корупції провели низку обшуків у пов’язаних з організатором злочинної схеми осіб. pic.twitter.com/hoDC3MqtCZ
An ongoing series of demonstrations targeting purported corruption in government flood control and remediation tenders could come to a head this Sunday, with a series of high-profile demonstrations scheduled at key sites in the Philippine capital region. https://t.co/tpUIFppaJ4
LOOK: Drone shot of protesters at the Luneta Park in Manila, as Filipinos head to the area to protest alleged corruption in the government’s flood control projects.
Manila PIO says nearly 50,000 people participated in the action, but progressive groups estimate at least 80,000… pic.twitter.com/7agRnwC6K3
Megkezdődődött hétfőn a párizsi fellebbviteli bíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök pere.
A volt francia államfőt (2007–2012) – akit azzal vádolnak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót – első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában.
A 67 éves exelnök személyesen jelent meg a fellebbviteli per nyitónapján.
Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.
A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől is kapott támogatást. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, és ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, és akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Sarkozy – a felvételek tanúsága szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Az ügyvéd és a bíró első fokon ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet plusz büntetésként öt évre eltiltották hivatása gyakorlásától.
Nicolas Sarkozy az első fokú perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte: politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel.
A volt francia elnök úgy látta: törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot.
The defense sector is one of the most corrupt in Ukraine. After all, that’s where the big Western money magically disappears.
NABU has uncovered yet another brilliant scheme for siphoning off funds meant for armored vehicle maintenance, this time a modest 102 million hryvnias.… pic.twitter.com/PHa3uwESpc
Börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy francia exállamfő közvetlen volt munkatársait, köztük Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt.
Bár a volt elnököt is felelősség terhelheti a közbeszerzési pályázat nélkül megrendelt felmérésekért, őt csak tanúként idézte be a bíróság, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnök novemberben megjelent a bíróságon, de mentelmi jogára hivatkozva nem tett vallomást. Claude Guéant-t – aki korábban belügyminiszter is volt – nyolc hónap letöltendő és négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az elnöki hivatal volt vezetője – aki egy másik ügy miatt jelenleg börtönbüntetést tölti – ügyvédje útján jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Nicolas Sarkozy hivatalba lépését követően, 2009-ben merült fel, amikor a számvevőszék a jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt többtucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy feleségének elfogadottságáról.
Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolta meg az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának. Őt a bíróság első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 150 ezer eurós pénzbírságra ítélte. A vádlottak között volt Pierre Giacometti, az Ipsos közvélemény-kutató intézet volt társigazgatója is, ő hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 70 ezer eurós pénzbírságot kapott, míg Emmanuelle Mignon volt kabinetfőnököt hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Julien Vaulprét, az elnöki hivatalnak a felmérésekért felelős egykori munkatársát viszont felmentette a bíróság.
