Az oroszoknak nem sikerült tesztelniük atomrakétáikat a nagyszabású atomcsapás hadgyakorlaton, három rakétából csak egyet sikerült kilőni – jelentette ki pénteken Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danyilov elmondta: „Egyébként azok a tesztek, amelyeket nemrégiben végeztek. Három rakétából csak egy szállt fel. Az egyik azonnal elakadt, és azok az eszközök, amelyeknek ki kellett volna nyílniuk, egyáltalán nem nyíltak ki.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz stratégiai nukleáris erők gyakorlata Vlagyimir Putyin diktátor vezetésével zajlott.
Az oroszok tájékoztatása szerint a gyakorlat részeként a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát az Arhangelszk térségében található pleszecki űrközpontból indították el a kamcsatkai Kura tesztterületen.
Az orosz katonák egy Szinyeva ballisztikus rakétát is elindítottak a Tula atomtengeralattjáróról a Barents-tengerről.
Oroszország a közelmúltban visszavonta az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződés ratifikációját.
Oroszország hétfőn bejelentette, hogy haditengerészeti gyakorlatot kezdett a Balti-tengeren, egy nappal azután, hogy a NATO-tagállamok is megindították éves balti-tengeri gyakorlatukat.
Negyven orosz hadihajó és vízi jármű, 25 repülőgép és mintegy 3500 fős személyzet vesz részt a június 15-ig tartó gyakorlaton.
Moszkva hétfőn azt is közölte, hogy a Japán-(Keleti-)tengeren és a szintén távol-keleti Ohotszki-tengeren is gyakorlatba kezdett, amelyeken a Csendes-óceáni Flotta több mint 60 hadihajója és ellátóhajója vonul fel.
Az Egyesült Államok korábban arról számolt be, hogy a Balti-tengeren a NATO részéről hatezer fős személyzet, 50 hajó és több mint 45 repülőgép vesz részt a katonai manőverben, amelyben Finnország szövetségi tagállamként először képviselteti magát.
For the first time Sweden and Danmark has synchronized an interception mission with fighter jets. Two JAS 39 and two F-16 under national control. Thursday just after 1 pm. Followed a RuAF IL-20 Coot-A in intl airspace. https://t.co/0EUKco50CH#Gripen Photos: Forsvaret / SvFM pic.twitter.com/frQZWXPehr
.@forsvaretdk følger rutinemæssigt to iranske krigsskibe i dansk farvand. Det drejer sig om det ombyggede tankskib MAKRAN ved Femern Bælt og fregatten SAHAND ved Bornholm. Det forventes, at de er på vej til den årlige flådeparade i Sankt Petersborg. #dkforsvar Foto: Flyvevåbnet pic.twitter.com/wlvdpaeS2f
M/S Amorella grundstötte mellan Skötskär och Järsö i Föglö skärgård i dag. Hon var på väg från Åbo via Mariehamn till Stockholm. Ombord finns cirka 200 passagerare och 80 i bedättningen. Foto: William Pettersson och Pontus Sjölund. pic.twitter.com/isRHYIXuAd
For the first time Sweden and Danmark has synchronized an interception mission with fighter jets. Two JAS 39 and two F-16 under national control. Thursday just after 1 pm. Followed a RuAF IL-20 Coot-A in intl airspace. https://t.co/0EUKco50CH#Gripen Photos: Forsvaret / SvFM pic.twitter.com/frQZWXPehr
Nagyszabású hadgyakorlatot kezdtek az „orosz megszálló erők” a Donyec-medencében, az önhatalmúlag kikiáltott szakadár „népköztársaságok” területén – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága kedden a tárca hivatalos honlapján.
A közlemény szerint ezzel egyidőben fokozta tevékenységét a propagandamédia, és újabb hamis híreket készül „gyártani” a térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők lejáratására. „Az orosz fegyveres erők parancsnoksága növeli az orosz megszálló erők harckészültségét az ideiglenesen megszállt területeken, Donyeck és Luhanszk megyékben” – fogalmazott a hírszerzési főigazgatóság. Kiemelte, hogy november 22-én az 1. (donyecki) és a 2. (luganszki) hadtestben nagyszabású parancsnoki állománygyakorlatok kezdődtek mozgósított tartalékosok, alegységek és a helyi megszállási igazgatások bevonásával. A hírszerzés szerint a gyakorlatokat az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének 8. egyesített erőinek integrált bizottsága irányítja. Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére. Az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszpontosításokról számoltak be a közelmúltban washingtoni tisztségviselők is, köztük Antony Blinken külügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot az Ukrajna határainál megfigyelt szokatlan erőmozgások miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust. Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében leszögezte: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi.
2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.
Deszantelhárító harcászati gyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken több mint félezer katona és mintegy ötven haditechnikai eszköz részvételével – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai tárca szerint gyakorlat során a terep Eleron-3 típusú, pilóta nélküli repülőgépekkel való felderítése után önjáró tüzérségi egységek semmisítik meg a feltételezett ellenség kis partraszálló hajóit. A tűzvezetés korrekcióját pilóta nélküli gépek segítségével végzik el. A gyakorlat lezárásának szakaszában a T-72B harckocsik és Gjacint önjáró tüzérségi lövegek éleslövészetet fognak folytatni a feltételezett ellenség élőerejét és könnyű páncélozott járműveit szimuláló célpontok ellen.
Június végén Kisi Nobuo japán védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a Kuril-szigetek déli vonulatán megtartott hadgyakorlatok miatt. Kifogásolta, hogy az orosz haderő februárban és júniusban hadgyakorlatot tartott a Japán által saját területnek tekintett „északi területeken”.
Az Oroszország és Japán közötti területi vita a második világháború vége óta megoldatlan, a felek még mindig nem kötöttek békeszerződést. A háborút követően a Kuril-szigetek egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup, Kunasir, a Sikotan-sziget és a Habomai-szigetcsoport hovatartozását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette: Oroszország adó- és vámkedvezményeket vezet be a Kuril-szigeteken, hogy ott legyenek a legkedvezőbb üzleti feltételek az egész ázsiai- és csendes-óceáni régióban. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként befolyásolhatja a békeszerződésről folytatott orosz–japán tárgyalásokat az a tavaly elfogadott orosz alkotmánymódosítás, amely megtiltja az orosz területek, köztük a Kuril-szigetek elidegenítését, Putyin kijelentette: „Ez nem változtatja meg álláspontunkat abból a szempontból, hogy érdekeltek vagyunk a békemegállapodás megkötésében. Képtelenségnek gondoljuk, hogy egy ilyen dokumentum hiányzik a kapcsolatainkból.”
Az orosz vezető szerint Moszkvának és Tokiónak stratégiai érdeke a kapcsolatok teljes körű normalizálása és fejlesztése. Kitért arra is, hogy Oroszország a szigetekről tárgyalva garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a régióba nem telepítenek amerikai rakétarendszereket és katonákat, de erre Japán nem adott választ.
