A brit titkosszolgálatok szerint Moszkva és Teherán fedőszervezeteken keresztül próbál fegyveres akciókat szervezni szerte Európában.
„Tartós káoszt kelteni és fenntartani az Egyesült Királyság és Európa utcáin. Ezen dolgoznak az orosz hírszerző ügynökségek” – közölte a héten Ken McCallum, az MI5 főnöke. A brit katonai hírszerzés vezetője az Egyesült Királyságot érő biztonsági fenyegetésekről szóló éves beszámolójában elmondta, hogy az orosz katonai hírszerzés (hivatalos nevén Felderítő Főcsoportfőnökség, rövidítve GRU) ügynökei több szabotázsakciót is végrehajtottak az Egyesült Királyságban, és hozzátette, hogy információik szerint további veszélyes akciókra készülnek. McCallum kiemelte, hogy az incidensek oka nem más, minthogy az Egyesült Királyság támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában.
A hírszerzés vezetője arról is beszélt, hogy az MI5 legalább húsz iráni, vagy Irán által támogatott fenyegetésre reagált az utóbbi egy évben.
Kiskorúak McCallum munkája jórészt a szélsőséges iszlamista szervezetekre és a szélsőjobboldali terrorizmusra összpontosul. Jelentése során arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint a szélsőségesek a fiatalabb generáció tagjait egyre sűrűbben környékezik meg az interneten, és leszögezte, hogy az utóbbi egy évet tekintve a terrorizmusban való részvétel miatt vizsgált személyek 13 százaléka még nem múlt el 18 éves. McCallum hangsúlyozta, hogy az interneten a fiatalokat könnyen manipulálják, és számos példát láttak arra, amikor egy kamasz radikalizálódik. Hozzátette: sokan csak az online térben hangosak, az utcán viszont nem jelentenek veszélyt, ezzel együtt minden kockázatos tevékenységet elemezniük kell.
A brit belügyminisztérium által szeptemberben közzétett adatok szerint 2024 júniusig a terrorcselekmény gyanújával őrizetbe vett 242 személy 17 százaléka 17 éves vagy annál fiatalabb volt.
Terrorcselekmények sorát előzték meg McCallum arról számolt be, hogy 2017 óta összesen 43 olyan összeesküvést hiúsítottak meg az Egyesült Királyságban, melyek lőfegyverekkel és / vagy robbanóanyagokkal, kifejezetten tömeggyilkosság elkövetésére irányultak. Hozzátette, hogy ebben az időintervallumban a korábbi évekhez képest 48 százalékkal nőtt az államot fenyegető ügyekkel kapcsolatos nyomozások száma.
A terrorizmus elleni vizsgálatok arányát tekintve: 75 százalékban szélsőséges iszlamisták, 25 százalékban szélsőjobboldali terrorista tevékenység ügyében nyomoznak. „Az MI5-nak rendkívül sokféle ideológiával kell megküzdenie” – közölte McCallum, és elmondta, hogy pályafutása első 20 éve tele volt terrorfenyegetéssel, az ukrajnai háború árnyékában viszont különböző államok által támogatott merényletkísérletekkel néznek szembe, és szabotázsakciókat próbálnak megelőzni.
Az Egyesült Királyság anyagiakban és hadianyagban is jelentős támogatásokat utal ki Ukrajnának, így folyamatosan a Kreml és Putyin fókuszában vannak. McCallum figyelmeztetett: további agressziós tevékenységre kell számítani az Egyesült Királyság területén. „Az ország terrorfenyegetettségi szintje magas, ami azt jelenti, hogy valószínűsíthető a támadás” – összegezte.
Az orosz képességek tárháza szűkült Oroszország 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát, a háború kezdete óta pedig több mint 750 orosz diplomatát utasítottak ki Európából. Az MI5 szerint ezeknek a diplomatáknak a nagy többsége kémtevékenységet végzett.
A kiutasítások sora miatt az orosz hírszerző szolgálatok képességei csökkentek a kontinensen és az Egyesült Királyságban is, és az sem könnyítette meg Moszkva helyzetét, hogy az európai országok számos diplomáciai vízumot tagadtak meg azoktól, akikről azt feltételezték, hogy kémkedés miatt érkeznének Európába.
McCallum elmondta, hogy az orosz állam kénytelen volt privát hírszerzőket és bűnözőket megbízni egyes piszkos munkákkal, csakhogy azok közel sem olyan professzionálisak, mint ők, és könnyebb őket lefülelni.
A hírszerzés vezetője szerint Irán Oroszországhoz hasonló cipőben jár, egy év alatt húsz „potenciálisan halálos fenyegetést” vertek vissza, melynek Teherán állhatott a hátterében. Megjegyezte: az iráni fenyegetések száma azután ugrott meg, hogy 2022 szeptemberében az iráni erkölcsrendészet meggyilkolta Mahsa Aminit, miután a fiatal nő szerintük nem megfelelően viselte a hidzsábot. McCallum szerint az incidenst megelőzően az Egyesült Királyság évente tíz iráni fenyegetéssel számolt, a jelenlegi adat ennek a duplája, és attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalációja tovább növelheti a fenyegetések számát. McCallum kijelentését nem hagyta szó nélkül az iráni külügyminisztérium: szóvivőjük közölte, hogy Teherán elutasítja ezt a fajta vádaskodást.
A jelentésben szóba került Kína is, de az MI5 szerint Peking és London gazdasági kapcsolatai hozzájárulnak a biztonság megerősítéséhez, ezzel együtt McCallum azt mondja, hogy Peking előszeretettel végez adathalász tevékenységet, és hogy az utóbbi egy évben húszezer ilyen, magánszemélyek elleni kísérletet rögzítettek.
A jelentés közzétételét követően Sir Keir Starmer brit miniszterelnök közölte: foglalkoznak a McCallum által felvázolt adatokkal és elemzéssel, de kijelentette, hogy a közvéleménynek „tudnia kell, hogy a brit biztonsági szolgálatok világszínvonalú szervezetek, és mindent megtesznek a brit polgárok védelmének érdekében.”
