Az orosz megszállók új taktikára váltottak, terrorcselekményeket hajtanak végre Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen, az orosz terrortámadások olyan célpontok ellen irányulnak, amelyeket korábban „érinthetetlennek” tekintettek, mivel kulcsfontosságú szerepet játszanak a polgári lakosság létfenntartásában – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a BILD című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság katonai rovatvezetője, Julian Röpke megjegyezte, hogy Oroszország új taktikái közé tartoznak a korábban „érinthetetlen” státuszú létesítmények elleni célzott terrortámadások – mivel ezek kulcsszerepet játszanak több millió civil életében.
Elsősorban a december 5-6-i légitámadás során a megszállók több száz rakétát és drónt lőttek ki Ukrajna egész területére, és a megszállók egyik fő célpontja a Kijev megyében található fasztivi vasúti csomópont volt. Ezt megelőzően az oroszok csak Kelet-Ukrajnában támadták a vasutat.
A megszállók egy másik célpontja a posta volt. Dnyipróban Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő postavállalatának, a Nova Postának a válogatóközpontját támadták. A támadásban helyi lakosok szerint több tízezer csomag semmisült meg, köztük több tucat az ukrán hadseregnek szánt szállítmány.
A megszállók aktívan támadják Ukrajna egészségügyi logisztikáját is. Folytatódnak a gyógyszerraktárak elleni terrortámadások: Lembergben megsemmisítettek egy ellátóbázist, a támadás után több mint 600 egészségügyi intézmény maradt gyógyszerek nélkül.
És ez nem is beszélve arról, hogy az orosz terrortámadások fő célpontja továbbra is az ukrán energetikai infrastruktúra. Az Oroszország által számos régióban elkövetett terrorcselekmények miatt a lakosok napi 12-16 órát kénytelenek áram nélkül tölteni – jegyezte meg a német lap az Ukrenerho vállalatra hivatkozva. Vagyis az orosz terrorista taktika új szintre lépett.
Az elmúlt napokban Oroszország jelentősen fokozta összpontosított csapásait az ukrán városok és közösségek ellen, az ellenség tömeges, kombinált csapásokat indított – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy csak ezen a héten a megszállók több mint 1600 drónt, mintegy 1200 siklóbombát és csaknem 70 különféle rakétát indítottak Ukrajna ellen. Az orosz támadások fő célpontjai továbbra is az emberek normális életét biztosító infrastrukturális létesítmények. Mint megjegyezte, ma újabb hatalmas csapás történt: Oroszország több mint 240 drónt és öt ballisztikus rakétát vetett be, hét megyében okozva károkat.
„Sajnos halálesetek vannak Szlovjanszkban és Csernyihiv megyében. Részvétem a családoknak és szeretteiknek” – mondta az elnök. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna továbbra is együttműködik a nemzetközi partnerekkel a légvédelem megerősítése érdekében. „A prioritás nyilvánvaló – több légvédelmi rendszer és rakéta, több támogatás a védőinknek. Minden megállapodást gyorsabban kell végrehajtani” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, megköszönve mindenkinek, aki segíti Ukrajna védelmét.
Az orosz agresszió Ukrajna területén jelentős természeti károkat, ökoszisztémák pusztulását, valamint a levegő, a talaj és a vízkészletek súlyos szennyezését okozta. A környezetben keletkezett összes kár értéke 6,01 trillió hrivnya – közölte Ukrajna Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztériuma.
Ez a modern európai történelem legnagyobb mértékű ökológiai vesztesége.
A Környezetvédelmi Felügyelőség számításai szerint a teljes kárösszegből:
1,29 trillió hrivnya – a talajban keletkezett károk;
967 milliárd hrivnya – a légkör szennyeződése;
117,8 milliárd hrivnya – a vízkészletek szennyezése és szemetesedése;
3,63 billió hrivnya – a természetvédelmi területek pusztulása.
A legsúlyosabb esetek közé tartoznak az üzemanyagbázisokon keletkezett tüzek. Például a Kijev megyei Krjacski faluban történt csapás után a légkörbe jutó mérgező anyagok mennyisége meghaladta a 41 ezer tonnát, a talajszennyezés pedig 17-szeresen túllépte a megengedett határértéket. Hasonló esetek történtek Csernyihivben, Szumi megyében, Rubizsnéban és Szeverodonyeckben, ahol orosz rakéták ammónia- és salétromsavat tartalmazó tartályokba csapódtak, veszélyes vegyi szennyezést okozva.
A vízügyi létesítmények megsemmisítése is hosszan tartó következményekkel jár. A Kahovkai Vízerőmű 2023-as felrobbantása ökológiai és hidrológiai összeomlást idézett elő Ukrajna déli részén és a Fekete-tenger térségében. Természeti komplexumok semmisültek meg, megváltozott a vízhálózat, védett területek sérültek. Hasonló következményekkel járt az Oskili-víztározó gátjának pusztulása, ahol a vízmennyiség 76%-a eltűnt, és a teljes vízi ökoszisztéma megsemmisült.
Veszélyben a védett területek
A háború összességében Ukrajna természetvédelmi területeinek 20%-át érintette hátrányosan, beleértve az Emerald-hálózat 2,9 millió hektárnyi területét is. Jelentős károk érték többek között a Kinburn-fokot, az Oleskivszki-homokdűnéket, a Kahovkai víztározó térségét, az Alsó-Dnyepert, több Ramsari területet és más értékes ökoszisztémákat. Továbbra is megszállás alatt áll több nemzeti park és bioszférarezervátum, köztük az Aszkanyija és a Fekete-tengeri bioszférarezervátum.
Talajszennyezés
A talaj is súlyosan sérült. A robbanások, tüzek és vegyi anyagok hatására a talajszerkezet károsodik, csökken a termékenység, felhalmozódnak a nehézfémek és toxikus vegyületek. A vizsgálatokban megnövekedett réz-, ólom-, nikkel-, égéstermék-, kén- és nitrogénvegyület-tartalom mutatható ki. Ez hatással van a mezőgazdasági termények minőségére, az emberek egészségére és az ökológiai regenerációra.
A háború hatásai nem állnak meg Ukrajnánál
A környezeti következmények határokon átnyúló hatást is eredményeztek. Az orosz csapások következtében mintegy 3 millió tonna káros anyag került a légkörbe, amely szétterjedt a szomszédos európai országokban is. Az üzemanyagraktárakban, kritikus infrastruktúrákban és erdőkben keletkezett hatalmas tüzek további millió tonnányi mérgező kibocsátást okoztak.
Az iDnes beszámolója szerint a 27 éves cseh állampolgár, Jirka Kotrl, a harkivi régióbeli Izjum közelében vesztette életét az orosz–ukrán háborúban.
Kotrl kőfaragást tanult az Uherkské Hradiště-i Középiskolában, de 2019-ben abbahagyta a tanulmányait.
A középiskola szerint a múlt héten érkezett a szomorú hír: „A fronton Izjum közelében életét vesztette volt kőfaragó diákunk, Jirka K. 27 éves volt. Nyugodjon békében.”
A cseh külügyminisztérium szóvivője, Mariana Wernerová elmondta, hogy a férfit eddig eltűntként tartották nyilván: „Tudomásunk van az esetről, de további részleteket nem osztunk meg.”
Orosz csapatok november 25-én éjjel és reggel vegyes támadást mértek Kijevre. 7:57 óráig a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője, Timur Tkacsenko adatai szerint a városban a halálos áldozatok száma hatra, a sebesülteké pedig tízre emelkedett. Ketten haltak meg éjjel a Dnyiprovszkij kerületben, további négy ember pedig reggel a Szvjatosinszkij kerületben.
Lakóházakat és civil infrastruktúrát is megrongáltak a Holosivszkij, Darnickij, Desznyanszkij, Dnyiprovszkij és Pecserszkij kerületekben. A rendőrség szerint több lakóházat is eltaláltak.
A Pecserszkij kerületben egy 22 emeletes épületet ért találat, amelynek következtében károk keletkeztek és tűz ütött ki.
A Dnyiprovszkij kerületben egy ellenséges támadás következtében tűz keletkezett egy kilencemeletes épületben. Két halálos áldozat ismert, köztük egy 86 éves nő. A másik áldozat személyazonosságát még vizsgálják. Öt ember megsérült
– közölte a rendőrség.
Reggel 7 óra után újabb károkról érkezett jelentés a Szvjatosinszkij kerületből. „Orvosi segítséget hívtak a Szvjatosinszkij kerületbe, a brigád útnak indult. A Darnickij kerületben egy nem lakáscélú épületet ért találat. A sürgősségi szolgálatok úton vannak” – mondta.
Friss adatok szerint a Szvjatosinszkij kerületben négy ember halt meg, további három pedig megsebesült.
[type] => post
[excerpt] => Orosz csapatok november 25-én éjjel és reggel vegyes támadást mértek Kijevre. 7:57 óráig a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője, Timur Tkacsenko adatai szerint a városban a halálos áldozatok száma hatra, a sebesülteké pedig tízre emelkede...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1764079620
[modified] => 1764078796
)
[title] => Tömeges támadás Kijev ellen: halottak és sebesültek
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=225998&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 225998
[uk] => 225980
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 225981
[image] => Array
(
[id] => 225981
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222.png
[original_lng] => 997869
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222-300x225.png
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222-768x576.png
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222-1024x768.png
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222.png
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222.png
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-222.png
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1764071605:5
[_thumbnail_id] => 225981
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1106
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7aa8ae268be9f137c0e5cca283a77c05] =>
Amelka miała siedem lat. Siedem. Polskie dziecko. Zginęła w Tarnopolu w czasie bestialskiego rosyjskiego ataku rakietowego. Nie spełni już żadnych swoich marzeń. Ta okrutna wojna musi się zakończyć, a Rosja nie może jej wygrać. Bo to jest wojna także o przyszłość naszych dzieci.
It is heartbreaking to see Hong Kong experiencing a major housing estate fire affecting more than 4,600 residents. It has become global news, and even after 13 hours, it is still not under control. Sadly, 36 people have lost their lives, including a firefighter. Please keep them… pic.twitter.com/nY4SmkzJ67
A november 11-re virradó éjszakán az orosz csapatok 119 drónt indítottak Ukrajna ellen, amelyből a légvédelem 53-at semmisített meg – közölte a légierő-parancsnokság.
A drónok között voltak Shahed, Gerbera típusú harci drónok, valamint egyéb típusú drónok. A támadás iránya: Kurszk, Millerovo, Orel, Brjanszk, valamint a Krím megszállt területei.
A fő célpontok a frontvonal közeli területek voltak Donyeck, Harkiv, Dnyipropetrovszk megyékben és Odessza környékén.
A légitámadást a légierő, a légvédelmi rakétaegységek, az elektronikai hadviselés egységei és drónvédelmi egységek, valamint a mobil tűzcsoportok verték vissza.
A november 6-ra virradó éjjel az orosz hadsereg vasúti infrastruktúrát támadott Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Harkiv megyékben.
Az előzetes információk szerint nincsenek sérültek, azonban a pályák és állomások megrongálódása miatt több vonat útvonalat módosítottak.
Az Ukrzaliznicja felhívja az utasok figyelmét, hogy utazástervezéskor vegyék figyelembe a változásokat, és kövessék a vasúttársaság hivatalos honlapján közzétett aktuális információkat a vonatkésésekről.
Moszkva az ukrán energiaszektor elleni csapásokra épít ezen a télen, Oroszország fő célja a hátország destabilizálása és az ország energiarendszerének kimerítése – írta hétfőn az rbc.ua hírportál elemző cikkében.
Az ősz eleje óta az ellenség fokozta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Az orosz csapatok eleinte a helyi energiatermelőket – hőerőműveket és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőműveket – támadták az ország keleti részén, megpróbálva áramhiányt teremteni és növelni a többi régió terhelését.
Ezután a középső és keleti régiókban található erőművek és alállomások kerültek tűz alá, ami azzal fenyegetett, hogy megzavarja az energiaátviteli áramköröket. Idővel a támadások iránya nyugat felé tolódott, ahol a megszállók elkezdtek csapásokat mérni a hőerőművekre, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművekre és a vízerőművekre, megpróbálva csökkenteni a rendszer manőverező képességét.
„Az oroszok nemcsak elöl, hanem hátul is megpróbálnak destabilizálni minket. Putyin célzott támadásokat indított az energiarendszerünk, valamint az olaj- és gázipari infrastruktúránk ellen – szerintem ezt folytatni is fogja” – mondta Fedir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja. Szerinte az energetikai szakemberek felkészültek a kihívásokra, de teljesen kizárni az újabb áramkimaradásokat nem lehet.
Az idei támadási kampány eltér a három évvel ezelőttitől. Míg 2022-ben Oroszország gyorsan nagyszabású áramszünetet próbált előidézni Ukrajnában, mostani stratégiája az energiarendszer fokozatos kimerítése. Moszkva különböző fegyvertípusokat kombinál – cirkálórakétákat, kamikaze drónokat és ballisztikus rakétákat. A támadásokat gyakran a stratégiai repülés vagy a Kalibr részvétele nélkül hajtják végre, ami kevésbé kiszámíthatóvá teszi azokat.
Az alapforgatókönyv szerint elegendő meglévő termeléssel és kapacitással rendelkezünk, amelyet csúcsidőben importálni tudunk. Minden bekövetkező kiesés az Ukrenerho diszpécserei által hozott döntések következménye
– magyarázta Hennagyij Rjabcev energiaszakértő.
A szakember hangsúlyozta, hogy a rendszer továbbra is ellenőrzött, de az orosz csapások működésképtelenné tehetik az egyes létesítményeket. A szakértő szerint a holtszezonban nagyszabású előkészítő munkálatokat végeztek, kritikus fontosságú berendezésekből készleteket és tartalékkapacitást hoztak létre. „A helyreállítási munkálatok során időnként korlátozott lehet a lakossági és ipari fogyasztók áramellátása. Az ilyen kimaradások időtartama a kár mértékétől függ” – jegyezte meg Rjabcev.
Az energiatermelő létesítmények mellett Oroszország továbbra is a gázinfrastruktúrát támadja. A szakértő szerint azonban a földalatti tárolókban lévő tartalékok elegendőek a tél átvészelésére. Jelenleg 13,2 milliárd köbméter gázt tárolnak ott, amelyből 8,5 milliárd felhasználható. A kormány további 1,5 milliárd köbmétert vásárol.
„A kockázat nem a gázhiányban rejlik, hanem a kompresszor vagy a gázelosztó állomások meghibásodása miatti esetleges ellátási zavarokban” – magyarázta Rjabcev. Hozzátette, hogy a támadások esetén az ellátás átmenetileg korlátozott lehet – több napra, a helyreállítási munkálatok befejezéséig.
Az rbc.ua kormányzati körökben lévő informátora megjegyezte, hogy a gázinfrastruktúra elleni támadások még fájdalmasabbak lehetnek a lakosság számára, mint az áramkimaradások, különösen erős fagyok esetén. Szerinte azonban nem lesz nagymértékű országbefagyasztás – csak lokális problémák lehetségesek az egyes régiókban.
Oroszország szinte minden este különböző fegyverekkel mér csapásokat Ukrajnára, mindössze egy hét alatt több mint ezer kamikaze drónt, több száz légibombát és több tucat rakétát regisztráltak, lakóépületeket és energetikai infrastruktúrát célozva meg – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte: „Oroszország szinte minden este különféle fegyverekkel csapást mér a népünkre. Az este óta csapások érték közösségeinket – Dnyipro, Zaporizzsja, Harkiv, Csernyihiv és Odessza megyék voltak érintettek. Sajnos vannak halottak és sebesültek is. Részvétem mindenkinek, aki szeretteit veszítette el ezekben a támadásokban.” Kiemelte, hogy az oroszok csak ezen a héten közel 1500 drónt, 1170 siklóbombát és több mint 70 különféle rakétát vetettek be az Ukrajna lakossága elleni támadásokban.
Találatokat regisztráltak lakóépületekben és polgári infrastruktúrában, valamint számos terrortámadást az energiaszektorban. „Köszönetet mondok mindenkinek, aki segítséget nyújt a támadások után. A mentőinknek, akik mindig azonnal a helyszínre érkeznek, az villanyszerelőknek, az orvosoknak, az összes mentőszolgálatnak” – hangsúlyozta az államfő. Megjegyezte, hogy Moszkva elsősorban az urán népnek akar ártani.
„Ezért dolgozunk aktívan azon, hogy megbízható támogatást biztosítsunk energiaszektorunk számára ezen a télen. Már vannak érdemi megállapodások partnereinkkel. Az USA, Norvégia, Németország, Hollandia, Kanada, az Egyesült Királyság, Olaszország, Japán, Litvánia, Dánia, Svédország, Észtország, Spanyolország és az Európai Bizottság már támogat minket az Energiatámogatási Alaphoz való hozzájárulásokkal vagy a szükséges felszereléssel. Köszönjük mindenkinek, aki Ukrajna mellett áll!” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
A november 2-ára virradó éjjel az orosz hadsereg több támadást hajtott végre Zaporizzsja városa ellen. Az első jelentések szerint – melyeket Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője tett közzé – éjszaka több robbanás is hallatszott a városban, és megsérült a lakóövezet.
Később Fedorov pontosított: a támadásban két ember megsérült – egy 44 éves nő és egy 91 éves férfi. Mindkettőjüknek orvosi segítséget nyújtottak. A hivatalvezető hozzátette, hogy a csapások következtében csaknem 58 ezer fogyasztó maradt áram nélkül. Az energetikai szolgálatok ígérete szerint az áramellátást azonnal helyreállítják, amint a biztonsági helyzet megengedi.
Reggelre mintegy 11,5 ezer fogyasztó maradt még áram nélkül, és 17 épület rongálódott meg a támadások következtében.
Fedorov Telegram-csatornáján azt is közölte, hogy az orosz erők többszörös rakéta-sorozatvető rendszereket (RSZV) is bevetettek a város ellen, bár nem részletezte, pontosan milyen típust.
