Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány – közölte csütörtökön a civilszervezet.
Az alapítvány június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a román legfőbb ügyészségnél. Ebben azt állítja, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság felelős a történtekért, mivel évek óta tudtak a veszélyről, de nem tettek ellene semmit. Beadványukban a civilek a két állami vállalat érintett alkalmazottainak a felelősségre vonását kérik.
A FACIAS közleményében kifejti: az újabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a román állami hatóságoknak 2007 óta tudomásuk volt a veszélyről.
„Ennek ellenére 18 éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy megakadályozzák a katasztrófát, mely 2025 májusában bekövetkezett” – mutatnak rá.
A civilek szerint a vízszivárgások megakadályozása 1,9 millió euróba került volna, miközben a Salrom csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett alkalmazottainak különböző jutalékokra. Arra is rámutatnak, hogy abban az évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy egy részét a sókészlet megőrzésére fordította volna, csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra.
A civil szervezet szerint a Románia számára stratégiai jelentőségű parajdi sókészlet meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értékét 12 milliárd euróra becsülik.ű
A FACIAS szerint az ügyészek elé terjesztett hivatalos iratok és tanulmányok azt mutatják: a parajdi bányakatasztrófa az állami hatóságok visszaéléseinek közvetlen következménye, mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget.
Rámutatnak: már egy 2007-ben publikált tanulmány felhívta a figyelmet, hogy a Korond-patak „valós veszélyt” jelent a bánya épségére, mivel oldja a sótömböket. Ennek ellenére a szakemberek által javasolt műszaki megoldások – a patak elterelése és egy megfigyelési állomás létrehozása – nem ültették gyakorlatba. És a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett konkrét lépéseket a védelmében – állítja a FACIAS.
Az alapítvány emlékeztet: a Salrom a 2024-es vízszivárgások után sem próbálta elhárítani a veszélyt, hanem „gyorsan” megnyitotta a bányát a látogatók előtt.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát – közölte csütörtökön Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálják orvosolni a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy a csütörtökön hajnalban történt kisebb beomlások nem jelentenek újabb veszélyt a lakosságra, de a korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak.
Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai az ütemterv szerint zajlanak.
Bogdan Stetco gazdasági államtitkár bejelentette, hogy a turizmusban érdekelt helyi cégek június 30-ától nyújthatják be kéréseiket a román kormány által biztosított támogatásra.
Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.
Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják.
Arról is beszélt, hogy csütörtökön megpróbálják beüzemelni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, hogy legalább a háztartási vizet biztosítani tudják a Kis-Küküllő mentén a sószennyezés miatt vízgondokkal küzdő településeknek.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn a halpusztulás mellett hódpusztulást is észlelt a környezetvédelmi szakemberek.
Közölték: a folyóban nem látni élő halakat, és bár a vízfelszínen nem lebegnek haltetemek, a meder alján, az iszapban ott vannak. A növényzeten nem látni a sószennyezés jeleit, de a hosszú távú szennyezés ezt is elpusztíthatja – írták. Közölték, hogy naponta érkeznek hozzájuk bejelentések elpusztult hódokról is.
Meglátásuk szerint az élővilág természetes regenerációja a mellékpatakokban lenne lehetséges, de Erdőszentgyörgy alatt kevés van, nyáron kicsi a vízhozamuk. A vízügyi igazgatóság naponta kétszer vesz vízmintákat a folyó négy szakaszán.
Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is folyik a vízosztás 73 ponton tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítésével.
Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, amelyből 581 ezer liter ivóvíz volt.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A parajdi sóbányánál történt katasztrófa következtében tovább emelkedett a Kis-Küküllő sótartalma az erdélyi Balázsfalva térségében, emellett a Nagy-Küküllő mihálcfalvi, valamint a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb sókoncentrációt mértek – számolt be róla vasárnap a román Agerpres hírügynökségre hivatkozva az MTI.
A Fehér megyei prefektusi hivatal tájékoztatása szerint vasárnap a Kis-Küküllő vizének sótartalma 1900, a Nagy-Küküllőé 867, a Marosé pedig 403 milligramm volt literenként az említett mérőállomásokon.
A Fehér megyei gazdákat már szombaton figyelmeztették a hatóságok, hogy sem a Kis-Küküllő, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre.
Azt is közölték, hogy a sókoncentráció hígítására a hatóságok ellenőrzötten vizet engednek ki a bözödújfalusi, a zetelaki és az ompolykisfaludi víztározóból.
A Maszol.ro hírportál beszámolója szerint a Maros Vízügyi Igazgatóság (ABA Mures) továbbra is a tározókból leeresztett édesvízzel hígította a sókoncentrációt a Kis-Küküllőn, azonban csökkentette a tározókból leeresztett vízhozamot, a tavak szintjének csökkenése miatt.
Az ökológiai katasztrófát az elárasztott parajdi sóbányából a Korond-patak vizébe kerülő nagy mennyiségű só okozta.
A katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok a hétvégén több szivattyút is üzembe helyeztek a bánya térségében, amelyekkel átemelik a Korond-patak vizének egy részét, hogy kevesebb sós víz kerüljön a pataknak a bánya alatti szakaszába.
A vizet az önkormányzati út árkán keresztül vezetik el, és a sóhegy alatti alsó szakaszon eresztik ki. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették a víz sókoncentrációját. A vízminőséget 15 ponton monitorozzák, naponta kétszer.
A Maszol arról is beszámolt, hogy a Kis-Küküllő magas sótartalma okozta ökológiai katasztrófa miatt megközelítőleg 200 kilogramm halivadékot helyeztek át a hatóságok a Kis-Küküllőből – Makfalva és Hármasfalu környékéről – a Szolokma-patakba.
A monitorozás és az áttelepítés vasárnap is folytatódott.
A lakosság ivóvízellátása érdekében a Maros megyei katasztrófavédelem 534 ezer liter vizet szállított az érintett területekre, amelyből 223 ezer liter ivóvíz, 271 ezer liter háztartási használatra alkalmas víz, és 40 ezer liter állatok itatására szánt víz. A katasztrófa sújtotta térségbe Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava, Neamt megyéből tartálykocsikban érkezett vízutánpótlás.
Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter szombati terepszemléje alkalmával azt mondta: továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében. Mivel a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről.
Rendkívül súlyos a helyzet a parajdi sóbányánál, ahol a Korond-patak betörése miatt újabb beomlások történtek. A veszély miatt 45 ház lakóit kellett evakuálni, miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy elhárítsák az esetleges szökőár fenyegetését.
Az Index beszámolója szerint egyre súlyosbodik a helyzet a parajdi sóbányánál, miután a Korond-patak április 18. óta ömlik be a föld alá, súlyos károkat okozva a több szintből álló bányarendszerben. A patak okozta vízbetörés következtében május 6-án biztonsági okokból teljesen lezárták a bányát, majd május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, amit június 6-ig meghosszabbítottak.
A helyszínről érkezett friss jelentések szerint újabb és újabb lyukak keletkeznek a sóbánya mennyezetén, és a beomlások már közvetlenül is fenyegetik az ott élőket.
A bányához közeli, Európa-szerte ismert turisztikai övezetből 45 háztartás lakóit kellett kitelepíteni, miután több kráter is megjelent a felszínen.
A legsúlyosabb forgatókönyv szerint a bánya mennyezete egyszerre szakadna be, ami több ezer köbméter víz hirtelen kiáramlásához vezetne – ez pedig szökőárat idézne elő, elsodorva a környező házakat. Szerencsére egyelőre nem robbanásszerű a mennyezet beszakadása, kisebb darabokban omlik, így a patak medre képes elvezetni a víz egy részét – mondta Balázs István, a parajdi Altus Hotel tulajdonosa az Indexnek.
A helyi hatóságok és politikusok is aktívan részt vesznek a védekezésben: vasárnap homokzsákokkal próbálták megvédeni az érintett házakat. A munkálatokban Tánczos Barna pénzügyminiszter és Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke is fizikailag részt vettek, lapáttal a kézben segítve a védekezést.
A bánya utolsó, még szárazon maradt részét – a Telegdy-ágat – betongátakkal próbálták megmenteni, de ez sem vezetett eredményre.
Az utolsó föld alatti dolgozót is evakuálni kellett, így a bánya teljesen kiürült. Az események hátterében felmerült az emberi mulasztás gyanúja is, ami jelentős felháborodást váltott ki a helyiek körében. Múlt héten, csütörtökön kétszáz fős tömeg követelte Sebestyén József főmérnök lemondását, aki végül távozott is a posztjáról.
A hétvégén Parajdra látogatott Nicusor Dan frissen megválasztott román államelnök is, akinek ez volt az első vidéki látogatása hivatalba lépése óta. A helyszínen tett nyilatkozatában optimistán nyilatkozott a bánya jövőjéről, és biztosította a közvéleményt a kormány támogatásáról. Ugyanakkor Balázs István szerint gyakorlatilag a nullához közelít a bánya bármelyik szintjének megmentése vagy helyreállítása.
A veszélyhelyzet elhárítására a kormány sürgősségi támogatást hagyott jóvá, és a Korond-patak medrének elterelésén is dolgoznak.
A parajdi eseményekre nemcsak az országos, de a nemzetközi figyelem is kiterjedt: víz alatti drónokkal vizsgálják a helyszínt, és külföldi szakértők bevonását is tervezik.
A parajdi sóbánya sorsa továbbra is kérdéses, miközben a helyiek nap mint nap a közvetlen következményekkel szembesülnek – kitelepítéssel, megélhetésük elvesztésével, és a turizmus leállásával. Az elhúzódó katasztrófa végkimenetele pedig továbbra is beláthatatlan.
🔴 EN DIRECTO | Alerta en Madrid: gran crecida del río Manzanares por las fuertes lluvias
☔ La borrasca Martinho alcanza su punto fuerte en la comunidad. Te informamos de las carreteras cortadas hoy y del desembalse de pantanos: https://t.co/slesycn5OZhttps://t.co/Ka2nW3kFug
Wow! ❄️ Parts of South Africa woke up to a stunning snowy landscape today as a powerful cold front rolls through. From snow-covered cars to frosted rooftops, nature's putting on a show! Stay warm, SA! #SouthAfrica#Snow#ColdFrontpic.twitter.com/8deyQStIOS
A román katasztrófavédelmi hatóság (DSU) vasárnap elrendelte tíz parajdi ház azonnali kiürítését és a lakosok biztonságba helyezését, mivel egy helyszíni terepszemle nyomán a gazdasági minisztérium szakemberei úgy értékelték: fennáll a veszélye annak, hogy a vízzel elöntött régi sóbánya teteje beomlik – közölte a bukaresti kormány sajtóirodája.
A kommüniké szerint Catalin Predoiu ügyvivő miniszterelnök – aki vasárnap maga is meglátogatta Székelyföld árvíz sújtotta településeit – a helyszínre küldte Hargita megye kormánybiztosát és az országos katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnokának helyettesét. A közleményben leszögezték: a kormány számára az emberéletek védelme a legfontosabb szempont, és mindent meg fognak tenni a tragédia által sújtott közösség védelmében, a károk enyhítése érdekében.
Az evakuálás előzményeiről Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke vasárnap Facebook-oldalán azt írta: a katasztrófavédelmi bizottság döntése alapján vasárnap terepszemlét tartott a Sóháton, ahol a Korond-patak bezúdult a bányába.
A vízügy és az Országos Sóipari Társaság (Salrom) megállapították, hogy „a Dózsa-bánya fölött megjelent két-három süllyedés”, ezért elrendelték a veszélyeztetett terület közvetlen közelében élő családok ideiglenes kitelepítését.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.
