Oroszország kész vizsgálatot lefolytatni, ha átadják neki a Romániában becsapódott drón roncsait – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Asztanában kazahsztáni állami látogatása és az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozója nyomán megtartott sajtótájékoztatóján . „Adják át nekünk (a drón maradványait), és mi objektív vizsgálatot fogunk lefolytatni. És csak akkor adunk értékelést arról, hogy mi történt” – mondta Putyin.
„Senki sem tudja megmondani, hogy valamely légi jármű honnan származik, amíg nem végeznek el rajta szakértői vizsgálatot” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió korábban hasonló magatartást tanúsított ilyen helyzetekben, és alaptalan vádak hangzottak el Oroszország ellen a Finnország, Lengyelország és a balti államok területére berepülő drónok miatt.
„Később, rövid időn belül kiderült, hogy mindennek semmi köze az orosz repülőgépekhez, ezek ukrán eredetű drónok, amelyek az elektronikus hadviselés hatására vagy más okok miatt letértek a pályájukról, és a műszaki adatok tökéletlensége miatt berepültek oda és ott zuhantak le” – hangoztatta Putyin.
Úgy vélekedett, hogy ebben a romániai esetben is egy ilyen helyzetről van szó.
Oroszország kész megvizsgálni, „ha átadnak nekünk valamilyen objektív adatokat, ahogy mi is adtunk át egykor az amerikai kormány képviselőinek információkat és a drónok maradványait, amelyek megpróbálták eltalálni az Oroszországi Föderáció elnökének egyik rezidenciáját. Mi egyszerűen átadtuk őket vizsgálatra. Hadd adják át ők is nekünk” – nyilatkozott.
Kérdésre válaszolva megismételte, hogy az ukrajnai válság szerinte, a front alakulása alapján, a végéhez közeledik, de a harci cselekmények közepette lehetetlennek mondta megnevezni ennek konkrét időpontját. Az elnök szerint az orosz hadsereg minden irányban támad a harci övezetben.
Azzal az eshetőséggel kapcsolatban, hogy Lettországból ukrán drónokat indíthatnak orosz célpontok ellen, leszögezte: minden olyan hely, amely közvetlen katonai fenyegetést jelent Oroszországra, törvényes célpontnak minősül. Kijelentette, hogy Moszkvának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a földdel tegye egyenlővé, aki megpróbálja megtámadni a kalinyingrádi orosz exklávét.
Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sohasem voltak agresszív szándékai az európai országokkal szemben. „Az európai politikusok arra vonatkozó kijelentései, hogy háborúra készülnek Oroszországgal, teljességgel képtelenek. Ezt állítólag Oroszország nyugat-európai országokkal szembeni agresszív tervei miatt teszik” – mondta.
Putyin ezeket a kijelentéseket „durva és arcátlan hazugságnak” nevezte. Úgy vélekedett, hogy az EU-t az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokon Gerhard Schröder volt német kancellár vagy egy hozzá hasonló személy képviselhetné.
„Nem a mi dolgunk a tárgyalópartner kijelölése. De természetesen a mi dolgunk, hogy találkozzunk-e vagy sem a mai nyugat-európai politika egyik vagy másik szereplőjével. Ez már a mi dolgunk” – jelentette ki, kiemelve annak fontosságát, hogy Moszkva megbízzon ebben a személyben.
Azt mondta, hogy a minszki megállapodásokat európai országok időnyerésre használták fel Ukrajna felfegyverzéséhez. Igazat adott azoknak, akik szerint az európai országoknak maguknak kell kijelölniük a jövőbeni tárgyalópartnert, de, mint mondta, ilyen személyre egyelőre nem érkezett javaslat.
Az orosz elnök az ukrajnai válsághoz hasonlította az Örményországban kialakult helyzetet.
„Az ukrajnai válság valamikor Ukrajna EU-hoz való csatlakozási kísérleteivel kezdődött. Mi pedig nem elleneztük ezt” – mondta.
Arra figyelmeztetett, hogy Örményország az Eurázsiai Gazdasági Unióból való kilépése esetén elveszíti részvételét a tömörülés szabadkereskedelmi megállapodásaiban, és Jereván vonatkozásában le fog állni az összes gazdasági integrációs folyamat. Rámutatott, hogy a kilépést követően Örményországnak szigorúbb követelményekkel kell majd szembenéznie a közúti fuvarozásban és Moszkva meg fogja emelni számára az üzemanyagárat, ami az orosz elnök számításai szerint az ország GDP-jének 14 százalékába fog kerülni.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz tőkebefektetések aránya Örményországban meghaladja a 86 százalékot. Az európai 2,5 milliárd eurós beruházási ígérettel kapcsolatban azt mondta, „hogy hogyan és mikor fektessenek be, azt még meg kell nézni”.
Putyin sürgette, hogy mihamarabb tartsanak népszavazást Örményországban arról, hogy az Európai Gazdasági Unióban, avagy az Európai Unióban látják-e jövőt. Megjegyezte, hogy Jereván bármilyen döntése az EU-hoz való közeledésről nem rontja meg az orosz-örmény humanitárius kapcsolatokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sürgős evakuálást rendelt el az iráni Buser atomerőműnél dolgozó orosz szakemberek részére, miután csapások történtek az erőmű közelében. A térségben kialakult feszült biztonsági helyzet egy esetleges nukleáris katasztrófa kockázatát is felvetette.
Vlagyimir Putyin kénytelen volt intézkedni, miután felmerült egy lehetséges katasztrófa veszélye az iráni Buser atomerőműnél, ahol nem kevés orosz szakember dolgozik már évek óta.
Az orosz elnök elrendelte az orosz állampolgárok többségének az evakuálását.
A Buser atomerőműnél több száz orosz szakember és építőmunkás dolgozott két új reaktor építésén, a munkálatokat azonban hirtelen leállították, miután külföldi beszámolók szerint robbanások hallatszottak az erőmű közelében, alig néhány kilométerre – írta az Index a Daily Mirror alapján.
A biztonsági kockázatok miatt folyamatban van az orosz dolgozók kimenekítése, a gyermekeiket pedig már ki is menekítették. A tervek szerint ugyanis az evakuálás nemcsak a munkavállalókat érinti, hanem családtagjaikat és néhány további alkalmazottat is – közölte Alekszandr Lihacsov, az orosz állami atomenergia-vállalat vezetője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
a létesítményben működő, már elkészült reaktor mintegy 72 tonna nukleáris üzemanyagot tartalmaz. Emellett körülbelül 210 tonna kiégett fűtőelem is található a helyszínen, ami – szavai szerint – hatalmas mennyiségű hasadóanyagot jelent. A feszült biztonsági helyzet miatt a szakemberek úgy vélik, hogy jelenleg nem biztonságos a munkások számára a helyszínen maradni.
Az evakuáció ellenére nem minden orosz hagyja el a létesítményt: a tervek szerint néhány szakember továbbra is a helyszínen marad, hogy biztosítsák az erőmű működéséhez szükséges alapvető feladatok ellátását. Egyelőre sem magát az erőművet, sem az építkezési területet, sem pedig a személyzet lakóövezetét nem érte közvetlen támadás,
de az építkezés leállítása önmagában is komoly csapást jelent Oroszország számára. A Buser atomerőmű bővítése ugyanis az Oroszország és Irán közötti együttműködés egyik legfontosabb, szimbolikus projektje volt. A munkálatok felfüggesztése ezért nemcsak technikai, hanem politikai és gazdasági szempontból is érzékeny.
An uncontrolled bushfire in Victoria's Gaffney's Creek region, 50 km northeast of Melbourne.
Prompting highest-level evacuation alerts for the nearby A1 Mine Settlement, a sparsely populated gold mining area popular with campers. pic.twitter.com/w4fvi2CMn6
Unbelievable scenes from Russia, vehicles submerged and washed away by raging floodwaters in Novyy Khushet Village in Dagestan area pic.twitter.com/66et3uWNkl
Csapást mért az orosz hadsereg az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre – közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Elmondta, hogy az Oresnyik (Mogyorós) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mért csapást.
Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háborúban megjelentek a globális jellegű elemek. Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni. Mint mondta, Moszkva a békés eszközöket részesíti előnyben, de kész az események bármilyen alakulására, „mindig lesz válasz”.
„Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják” – mondta Putyin.
„A legújabb rakétarendszereink további tesztjei során célként meghatározandó objektumokat az Oroszországi Föderációt érő biztonsági fenyegetések alapján fogjuk kijelölni” – tette hozzá. Közölte, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadnak. Putyin szerint a Juzsmast támadó rakéta hagyományos robbanótöltetet hordozott. Mint mondta, ennek a rakétarendszernek a harci tesztelése a NATO-országok agresszív fellépésére válaszul folyik.
Bejelentette, hogy Oroszország előzetesen fel fogja ajánlani az ukrán civileknek és a baráti országok állampolgárainak, hogy rakéták bevetése előtt hagyják el a veszélyzónát. „Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni. Azt javaslom, hogy azoknak az országoknak a vezető elitjei, amelyek katonai kontingenseik Oroszország elleni bevetésének terveit szövögetik, komolyan gondolják át ezt” – fogalmazott az orosz elnök. Hangot adott álláspontjának, hogy az Egyesült Államok hibát követett el a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták betiltásáról kötött INF-egyezmény felmondásával.
Putyin elmondta, hogy kedden hat ATACMS rakéta, csütörtökön pedig egy Storm Shadow rendszer mért csapást Oroszország belsejében lévő célpontokra Kurszk és Brjanszk megyében. A brjanszki régióban egy lőszerraktárban keletkezett tűz, amelyet eloltottak, áldozatok és súlyos károk nélkül. A kurszki régióban a támadás egy orosz vezetési pont ellen irányult. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségében és kiszolgáló személyzetében voltak halottak és sebesültek, a parancsnokok körében viszont nem.
Leszögezte, hogy a csapás során az ellenség céljai nem valósultak meg, a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése nem képes befolyásolni a „különleges hadművelet” menetét.
A ragadozók állítólag érzékelik a drónok közeledését, előre figyelmeztethetnek a veszélyre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag farkasokat küld a frontra az ukrán drónok fenyegetésének elhárítása érdekében – írja az ATV a Daily Express orosz forrásokra hivatkozó jelentése alapján.
A háborúban résztvevő felek számára a kamikaze drónok komoly kihívást jelentenek, és a farkasok a lap szerint hatékony megoldást nyújthatnak.
Katonai szakértők úgy vélik, hogy ezek az állatok kiváló szaglással bírnak, aktívak, és képesek előre figyelmeztetni a veszélyre.
Ezért kísérleti jelleggel vizsgálják, hogy a speciálisan kiképzett farkasok javíthatják-e a helyzetet.
A ragadozók állítólag érzékelik a drónok közeledését, előre figyelmeztethetnek a veszélyre,
és az orosz katonák munkáját is segíthetik a háborús övezetben az orosz híroldalak szerint.
Elsőként két nőstény farkast küldenek a frontra, akiket a Hakassziai Köztársaságból mentettek ki.
Early yesterday, the building where #Estonian amb @AnnelyKolk lives in #Kyiv was hit by a Russian drone. She was lucky not to be harmed.
No one is safe in #Ukraine until Russia stops its aggression. 🇺🇦needs more air defense to protect its residents. We must not get used to this. pic.twitter.com/bUTz3c5AT6
A drone hit and severely damaged an official vehicle of the IAEA on the road to Ukraine's Zaporizhzhya Nuclear Power Plant today, in what @RafaelMGrossi condemned as an "unacceptable" attack on Agency staff working to prevent a nuclear accident during the military conflict. pic.twitter.com/XsqImDjISF
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) December 10, 2024
🔥 Massacre🔥 In the holy month of Ramadan , 12 innocent Muslim Pashtuns including women and children were mercilessly killed by a drone strike of Pakistan Military in Mardan, Khyber, Pakistan
Another scene from Dnipro tonight as Russians openly massacre the civilian population, striking homes, shopping areas, a large hotel, restaraunts.
Meanwhile, Europeans stand aside, enjoying fucking cafes and fucking IKEA, despite knowing Russians are coming for them next. pic.twitter.com/zuV4f0zHTM
Hiperszonikus rakéták bevetésével végrehajtott orosz hadgyakorlatot tekintett meg csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím félsziget közelében tartózkodó a Marsal Usztyinov rakétahordozó fedélzetéről.
Az orosz Fekete-tengeri és az Északi Flotta közös hadgyakorlatán több mint 30 hajót, egy tengeralattjárót és több mint 40 repülőgépet vetettek be. Rakétalövészetet gyakoroltak a Fekete-tengeren egyebek között Kalibr típusú manőverező repülőgépek és két, MiG–31K vadászgépről kilőtt Kinzsal hiperszonikus rakétával. A Kinzsalokat a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint egy lőtéri célpontra lőtték ki.
A flottamanőverek során Moszkit típusú hajóelhárító rakétákat és Utyosz partvédelmi rakétarendszereket is kipróbáltak. A gyakorlaton Szu–30–SzM többfunkciós vadászgépek, Szu–24M harctéri bombázók és Tu–95-ös hadászati rakétahordozók, valamint megfigyelő drónok is részt vettek.
Putyin korábban kijelentette, hogy jelenleg egyedül Oroszország rendelkezik hiperszonikus fegyverrel.
A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolta Moszkva Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek a lépésnek a legitimitását.
So reports are coming that #Iran navy ship Jamaran mistakenly fired a Noor (their C-802) anti-ship missile at their own general purpose tender Konarak . Many sailors were killed. Reports are coming that incident happen when Jamaran test fired Noor. pic.twitter.com/VPhDaIadd6
Reports tonight that an Iranian Navy Moudge Class Frigate has opened fire on an Iranian Navy vessel called “Konarak” in a friendly fire incident near Jask. Reports of at least 20 dead. #Iranpic.twitter.com/3TkNHcVeEL
⭕ A Pakistan Air Force Mirage 5 trainer jet crashed near Vehari earlier today. Fortunately, both pilots managed to eject safely. The aircraft had departed from PAF Base Rafiqui prior to the incident. pic.twitter.com/epkSEmD0fG
